Dr. Holló Ferenc szerk.: Parasitologia Hungarica 3. (Budapest, 1970)

E vizsgálatok szerint hazai viszonyok között a fasciolosis terjedéséhen (járványtanában) számottevő szerepet csak a lymnaea truncatula játszik (l. az 1. és 2. táblázatot

). Meg kell jegyezni azonban, hogy a különféle biotópokból származó csigák nem egyformán (tekintet nélkül a korukra) „alkalmasak" a miracidiuiDok befurakodására. Ha ezekbe látszólag be is furakodik a miracidium, a parthenogonia csakhamar megakad. Vannak azután túlságosan érzékeny truncatula-törzsek is. Ezekbe könnyen befurakodott miracidiumok rohamos parthenogoniát indítanak meg, s ebbe a csigák igen nagy hányada belepusztul (l.a 3.táblázatot

). laboratóriumi kísérleteik tanúsága szerint a L

ymnaea occulta (Jack.) obligát köztigazdája a E. hepaticá

nak (l. a 4. táblá zatot

) . Magyarországon eddig nem találkoztak a terepen ezzel a csigafajjal. A kísérleteikben szereplő occulta-csigákat Lengyelországból kapták. laboratóriumi viszonyok között a lymnaea turricula nevü faj bizonyos populációkból származó egyedei („fogékony törzsek") fiatal korban különösebb nehézség nélkül fertőzhetők a közönséges májmétely miracidiumaival. Ezekből a csigákból a megszokott időben életképes cercariák rajzanak ki. Terepen azonban még súlyos fasciolosis-endemia esetén is csak elvétve találtak fertőzött 1. turricula-példányokat. E fajt a F. hepatica potenciális köztigazdájának tekintik, amely minden jel szerint hazánkban nem sok szerepet játszik a fasciolosis terjesztésében. Magyarországon eddig nem találtak olyan Lymnaea stagnalis- és L. peregra-egyedeket, amelyekben vagy ezek laboratóriumban felnevelt utódaiban a E. hepatica cercariái kialakultak volna. O T E P A T y P A AGÓCSY, P.: Beiträge zur Problematik der Familie lymnaeidae (Mollusca, Basommatophora)

. - Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung.

, Pars Zool., 60, 265, 1968.