Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 2. (Budapest, 1969)
sebb immunitást lehetett létrehozni (vf = 84,7 Ͱ), mint a 28 vagy 30 nappal a fertőzés után nyert sejtekkel (vf = 61, illetve 52,8 jC). A vérsavóval' vagy sejtekkel védetté tett, valamint a kontroll állatok májában az ellenőrző fertőzés után azonos időpontban észlelt kórbonctani elváltozások különbségei arra utalnak, hogy a keringő ellenanyagokkal és a celluláris faktorokkal létrehozott immunitás egyaránt a lárvavándorlásnak abban a szakaszában érvényesül, amely a cysticercusoknak a májból való kijutásáig tart. Az eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy a nyulakban a T. pisiformis oncosphaerák támadásával szemben kialakuló immunitás nemcsak keringő ellenanyagokkal, hanem lymphoid sejtekkel is átvihető. Köszönetnyilvánítás . A szerző ezúton is hálás köszönetét fejezi ki OLAJOS Pálné és CSÁSZÁR Istvánná laboratóriumi asszisztenseknek a kísérletekben való közreműködésért és az értékes technikai segítségért. NÉMETH, I.: Immunological Studies on Rabbit Cysticercosis II. Transfer of Immunity to Cysticercus pisiformis (Bloch, 1780) in Rabbits by Parenteral Administration of Immune Serum or Lymphoid Cells In 4 experiments on 151 genetically random New Zealand rabbits (53 donors and 98 recipients) immunity to Cysticercus pisifor mis was passively transferred by serum or lymph node cells obtained 28, 30, 59 and 62 days after donors were infected by ad r ministration of 500, 1000 eggs of T. pisiformis . In each experiment lymph node cells were given intraperitoneally to one group of recipients, a second group received serum intravenously, while a third group served as untreated control. All three groups were simultaneously infected with 300 or 500 T . pisiformis eggs and killed 26-28 days later. The degree of immunity was assessed by the number of developed cysticerci, by