Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 2. (Budapest, 1969)

A készételekben a felsorolt kártevők bármelyike előfordulhat, leggyakrabban a légy, légylárva, különféle bogarak, atkák és molyok lárvái. Felmérésünk során kitűnt, hogy a legtöbb minta szennyezettségét az élelmiszeratkák és az élelmiszermolyok okozzák. Ha az atkák jelentősen elszaporodnak, az atkás élelmiszer ammóniaszagu lesz, esetleg az atkák táplálkozása következtében szinte eltű­nik, mig végül csak az atkákat,petéiket és ürüléküket találjuk. Megvitatás A Főv. KÖJÁL és az OÉTI által tiz év alatt megvizsgált élelmi­szerminták 9 #-a bizonyult állati kártevőkkel szennyezettnek. A kártevőknek élő vagy elpusztult állapotban történő elfogyasztá­sa a szennyezett élelmiszerek utján egészségkárosodás t okozhat részint közvetlen kárositás, részint bakteriális és egyéb fer­tőzések közvetitése által. Az élelmiszerkártevők egyes fajai bekerülve az emberi szerve­zetbe, órákig vagy napokig tartó, ételmérgezéshez hasonló tüne­teket, fejfájással, hányingerrel, lázzal járó gastroenteritist okoznak (hasmenés gyakori). A lisztbogár testében és ürülékében levő sók viszont a vesére káros hatásúak (1, 4). A kártevőkkel fertőzött élelmiszerek a mérgezési veszély miatt rendszerint állati takarmányozásra sem használhatók. Az élelmiszeratkák, -molyok és lárváik feltehetőleg a testüket boritó szőrök mechanikai ingerlő hatása által váltanak ki-gyo­mor-, bélgörcsöket. Ez súlyos gyulladással, vérzéssel is jár­hat. Az atkák kb. l-l 1/2 órán át maradnak élő állapotban az emberi szervezetben (l, 2, 8). Székletvizsgálatok kapcsán hazánk egyes vidékein gyakran és nagy példányszámban mutattak ki atkát és atka petét (Vas és Győr-Sopron megyéből). Hasmenés és bélpa­naszok miatt vizsgált csoportok székletében is találtak már nagy mennyiségben lisztatkát ( Tyroglyphus farináé ) és petéjét (4).

Next

/
Thumbnails
Contents