Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 2. (Budapest, 1969)
valamilyen formában mentesítő eljárásnak (rovar és rágcsálóirtás) kellett alávetni (l). A 2. táblázat ban élelmiszercsoportonként tüntettük fel a vizsgált és pozitívnak talált mintákat. Az OÉTI 2861 mintájából legtöbb a gyümölcsök, aszalványok csoportjába esik, melyből 10,6 fi volt pozitiv. E minták zöme az import élelmiszerekből tevődött össze (füge, datolya, cukrozott gyümölcsök,stb.).Magas pozitiv!tást találtunk a tésztafélék, pékáruk és édességek (7,3 fi)f valamint az étkezési magvak, őrlemények csoportjában (7,1 Í°) is. E két utóbbi csoport mintái száraztészták, csokoládé, szaloncukor, nugát készítmények, továbbá lisztfélék, rizs, bab, borsó, lencse és fűszerek voltak. Az édesipari termékek közül emlitést érdemel az egyik FŰSZERT központi raktárában elhelyezett szaloncukor atkásodása. A nedves raktárban túlzsúfoltan tárolt cukor olyan mértékben fertőződött Carpoglyphus lactis-szal (cukoratka), hogy fogyasztásra alkalmatlanná vált és igy több százezer forint tényleges kár keletkezett (4). A cukoratkák a világon mindenütt elterjedtek és jelentős kárt okoznak. Plovdivban (Bulgária) pl. több tonna ládázott gyümölcsízt kellett megsemmisíteni atkafertőzés miatt (6). A Pöv. KÖJÁL által vizsgált étkezési magvak, őrlemények szenynyezettsége 13 E minták főleg malmokból, a kereskedelemből, raktárakból és termelőktől származó lisztféleségek, rizs, bab, borsó, lencse, rozs, buza voltak. Hasonló mértékű pozitivitást látunk a déligyümölcsök, aszalványok, valamint a tésztafélék, pékáruk, édességek csoportjában is ( 2. táblázat ). A 2. táblázat ban élelmiszercsoportonként felsoroltuk a pozitiv mintákból kimutatható kártevőket is, melyeket az egyes kártevőcsoportok általánosan használt magyar nevével jelöltük. Az egyes csoportokon belül, a fajokat nem ismertetjük; pl. atka jelölés alatt lisztatka ; cukoratka, gyümölcsatka, háziatka, stb. együttesen értendő.
