Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 2. (Budapest, 1969)

szabja meg. Ha a házi-és vadon élő állatokban lappang a trichi­nella-fertőzöttség, továbbá a lakosság körében gyakori a nyers bus és húskészítmények fogyasztása, akkor a köz- és magánfo­gyasztásra levágott sertések, továbbá a lőtt vaddisznók hatósá­gi trichinella-vizsgálata indokolt. Hazánkban a 21/1953. M. T. sz. rendelet előírta a közfogyasztásra levágott sertések húsá­nak kötelező trichinella-vizsgálatát. A vágóhidak trichinosz­kóppal való felszerelése, a vizsgálók kiképzése megtörtént, úgyhogy 1962 óta a közfogyasztásra levágott évente kb. 2,5 mil­lió sertés húsát a vágóhidakon 35 trichinella-vizsgáló labora­tóriumban 130 technikus állatorvosi felügyelet mellett vizsgál­ja meg. A házivágás utján levágott évente mintegy 3 millió ser­tés trichinella-vizsgálata azonban ma sem kötelező. Hazánkban tehát, de azokban az országokban is - különösen a ke­let-európai államokban - ahol még ma is gyakori a házivágás és az ilymódon levágott sertések vizsgálata nem kötelező, a magán­ vágás utján levágott sertések jelentik a legnagyobb veszélyt a lakosság trichinellákkal való fertőzésében . Ez a veszély annál is inkább fennáll, mivel a lakosság a házivágás alkalmával le­vágott sertések húsának mintegy negyed részét kolbásznak szokta feldolgozni, és a kolbászt olyan, nyers füstölt állapotban fo­gyasztja, amelyben a trichinellák még fertőzőképes állapotban maradnak. A házivágás alkalmával kóstolót szoktak a rokonoknak, barátoknak küldeni, és azok a saját sertéseik vágásakor azt vi­szonozzák, ilymódon egy-egy sertésből több család ki lehet téve a fertőzésnek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a házivágásra ke­rülő sertések háztáji gazdaságokból származnak, ahol pedig az állatok fertőződésére sok lehetőség nyilik, hiszen pl. a lege­lőre kijáró, eleséget kereső állatok kóborlásuk közben könnyen hozzájuthatnak trichinellás hullákhoz, eltekintve attól, hogy egyes helyeken szokásos a sertéseket különféle állatok hullái­val etetni. Ezzel szemben a közfogyasztásra levágott sertések nagy része állami hizlaldákból, állami gazdaságokból, termelő­szövetkezetekből ered, ahol sokkal kisebb a lehetősége a serté­.sek fertőződésének.

Next

/
Thumbnails
Contents