Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 2. (Budapest, 1969)

hogy ivari termékeikkel egész életük folyamán állandóan szenynyezik a gazda környezetét, a 3. stádiumu lárvák azzal, hogy biztosítják a féregfaj fennmaradását a legelőn, s ezzel lehetővé teszik találkozását a fogékony gazdával. A trichostrongylidosisok járványtani görbéjének az alakulására a kifejlett férgek különféle módon hatnak. A faj élettartama, fejlődésének üteme, a nőstények petetermelésének a kapacitása, ingadozása,a histotrop fázis tartama: megannyi tényezőt jelent, amely a bántalom járványtani görbéjét valamilyen módon befolyásolhatja. Ezekkel most nem foglalkozom bővebben, mert részben ama tényezőknek a csoportjába tartoznak, amelyek kifejtése ott célszerű, ahol a gazdaszervezet reagálását a parazita megtelepedésére és ennek hatását a bántalom járványtanára fogjuk tárgyalni . A szabadon élő fejlődési alakok közül csupán a 3. stádiumu lárvák szerepe jelentős a faj fennmaradása szempontjából. A peték, az 1. és 2. stádiumu lárvák túlságosan érzékenyek a különféle külső tényezők káros hatása iránt, élettartamuk a fejlődést biztositó feltételek mellett is tul rövid ahhoz, hogy a faj terjedésében, fennmaradásában, s igy a bántalom járványtanában emlitésreméltó szerep juthasson nekik. A 3. stádiumu lárva létében messzemenően függetlenített a külső körülményektől, mert nem táplálkozik és védett, a második vedlés cuticulája ugyanis rajta marad. Ezek a tulajdonságok lehetővé teszik, hogy a lárva bizonyos körülmények között akár hónapokig is életben maradjon, s igy, mivel mindig ujabb és ujabb lárvagenerációk kerülnek a legelőre, idővel mind jobban növekszik az élősködő és gazdája találkozásának az esélye, mig eléri azt a pontot,ahol a találkozás már szükségszerűen bekövetkezik. A járványtan megismerése, s igy a gyakorlati védekezés szempontjából fontos tudni, hogy a 3. stádiumu lárvák különféle körülmények között milyen sokáig maradnak életben. A 3. stádiumu lárvák élettartamát vizsgálták laboratóriumi viszonyok között