Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 2. (Budapest, 1969)

magyarázható, hogy legtöbb betegünk (23,3 #) ebbe a foglalkozási csoportba tartozik (2. táblázat). Járványtani szempontból különös figyelmet érdemel az élelmiszeriparban dolgozók fertőzöttsége (7,2 $), hiszen e csoportban legtöbb betegünk foglalkozása szakács vagy mészáros, ügy véljük, hogy az élelmiszeriparban dolgozók megelőző jellegű szűrővizsgálata alkalmával igénybe kellene venni valamennyi diagnosztikai eljárást, a fertőzött egyének gyógykezelését pedig kötelezővé kellene tenni.* A 224 beteg közül 130 (58,4 $>) városi, 94 (41,6 £) pedig falusi lakos volt. B. Klinikai megfigyelések A klinikai tünetek értékelésekor nem vettük figyelembe annak a 23 betegnek az adatait, akik a galandférgeken kivül egyéb parazitákkal is fertőzöttek voltak, igy a 224 beteg közül csak 201nek a tüneteit elemezzük. Irodalmi adatok szerint a galandférgekkel fertőzött egyének zömének (50-75 Í°) egyetlen panasza a féregizek üritése (16, 20, 26). Saját megfigyeléseink nem ezt igazolják. A betegek türelmes kikérdezéskor rendszerint valamilyen panaszról számolnak be, a gondos vizsgálat pedig egyéb klinikai tüneteket is kiderít. Adataink szerint a fertőzött egyéneknek csak 20 $-a volt teljesen tünetmentes, a többi esetben különféle panaszokat észleltünk. Gyomorbélrendszeri tünetek

. A 3. táblázat adataiból látható, hogy az általános gyomorbélrendszeri tünetek közül legtöbb be* Magyarországon a galandféreggel fertőzött személy közfogyasztásra kerülő ételek és italok kezelésétől mindaddig eltiltandó, amig fertőzöttsége fennáll (Szerk.).