Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 1. (Budapest, 1968)
adalmas fejezetei közé sorolhatja a fenyőerdőket pusztulással fenyegető kanadai fenyődarazsak, a' franciaországi bucsujárőpillék és az amerikai lucernalepke elleni átütő sikereket, amelyeket az állatok virusbetegségeinek felhasználásával értek el. Joggal merül fel a kérdés, hogy a kezdeti sikereket miért nem követte a rovarvirusok általánosabb alkalmazása? A válasz a virusok tömeges előállításának nehézségeiben rejlik. A közsimerten csak élő gazdaszervezetben elszaporodó vírusok tömeges előállítása a mesterséges táptalajokon létesitett tömegtenyésztési módszerek kidolgozása előtt költséges és lassú munka volt; ma már egyre növekszik a tömeges rovartenyésztési módszerek száma és ettől, valamint a szövettenyészetek felhasználásától a viruskutatás további fellendülése várható. Baktériumok Felsorolásunkban utoljára maradtak a rovarpatogén baktériumok, nem a kisebb jelentőségük miatt, hanem éppen annak érdekében, hogy a rovarpatológia egyik legfontosabb tényezőjét jobban szemügyre vehessük. Yan ugyanis baktériumfaj, a Bacillus thuringiensis Berliner, amely a legkülönfélébb kártevő hernyókra nézve toxikus. A kórokozó maga már régóta ismert, sőt az elmúlt évtizedekben kiTáló magyar kutatók is foglalkoztak elszaporításának és felhasználásának gondolatával (HÚSZ, K15MEHT). Ma már az Egyesült Államokban, Franciaországban és Csehszlovákiában e baktériumot tonnaszámra állítják elő és alkalmazzák. Az előadás bevezetőjében felsorolt követelményeknek oz a baktérium igen sok tekintetben megfelel: a vizsgált lepkefajok hernyóinak nagy része (kivételek a bagolylepkék) toxikus, ugyanakkor a hártyásszámyuakra, igy a méhekre vagy a rovarok parazitáira nézve gyakorlatilag veszélytelen. Spórás baktérium lévén, spóraalakban a legkülönfélébb hatásoknak ellenáll, jtfl raktározható, kipermetezve a lombozaton fennmarad, A táplálékkal a hernyóba jutott baktériumok enzimjei segítségével a bélfalon áthatolnak, toxinjukkal a gazdaállatot megbénítják és testüregében elszaporodva 1-2 napon belül a gazda pusztulását okozzák. Lényeges az is, hogy a bénulás következtében már a baktérium felvételét követő néhány órán belül megszűnik a megbetegedett rovarok táplálkozása, ezáltal a kártételük is. A
