Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 1. (Budapest, 1968)

tés (dezinfesztáció),, másik pedig a sugársteril populációk felhasználása. A radiosterilizálás kifejezést mindkét módszer megjelölésére használják, ami esetenként pontatlanságokhoz is vezet. A sugaras fertőtlenítés- hen a röntgen, gamma és egyéb nagyenergiájú sugárzásoknak az élőlényekre gyakorolt teljes pusztító hatását használják ki. Néhány fejlettebb országban az orvosi műszerek, kötszerek, valamint bizonyos gyümölcsök és egyéb élelmiszerek mikroorganizmusoktól való dezinficiálását már meg is kezdték. Hasonló célú, biztató kísérletek Magyarországon is megindultak (Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet). Ugyanezen módszerrel lehetséges a Trichinella-val fertőzött husnemüek ártalmatlanná tétele is, amely jelentős lehet olyan országokban, ahol a húsnak nyers, vagy félnyers állapotban való fogyasztása nagyobb mérvű. A raktározott élelmiszerek, gabonafélék káros állatoktól, főképpen raktári rovaroktól besugárzással való megszabadítására már évek óta kidolgoztak eljárásokat, elkészítették az első berendezéseket. Ezekben futószalagszerű,vagy egyéb megoldással áramoltatják a terményeket a nagyerejü sugárforrás előtt; ezen eljárás során a megfelelő sugárdózisok hatására a kártevő rovarok, atkák elpusztulnak, ugyanakkor a termények tápértéke lényegileg változatlan marad. Egy ilyen nagyteljesítményű sugárforrás és biztonságos üzemeltetésének megszervezése ma még elég sok nehézséget jelent, úgyhogy eddig csupán néhány ilyen ipari méretű berendezés készült el, illetve kezdte meg működését. Igy pl. Törökországban a EAO segítségével készült el hasonló berendezés. Yalószinü, hogy különösen trópusi, szubtrópusi területeken, ahol a magas hőmérséklet miatt a raktári kártevők fokozottabb veszélyt jelentenek a megtermelt javakra, a sugaras dezinfesztáció a közeljövőben egyre nagyobt szerepet fog betölteni'. Az ionizáló sugárzások másik nagy felhasználási területe: a besugárzással terméketlenné tett populációk alkalmazása a kártevők ellen. .