Dr. Kassai Tibor szerk.: Parasitologia Hungarica 1. (Budapest, 1968)

gyógyszeres kezelésével tulajdonképen, mind a négy említett galandf éregf aj ellen egy időben tudunk védekezni, az ebek fertőzőlésének megakadályozása azonban az egyes fajok esetében ™á« és más rendszabályokat kivan meg. A szakemberek között bosszú ideje vita folyt arról, bogy a védekezés melyik oldalának tulajdonítsunk nagyobb fontosságot. Elméletileg mindkét módszer jó eredményre vezetne,gyakorlatilag azonban egyik sem bozbat tökéletes eredményt egymagában. Ugyanis egyrészt nem rendelkezünk olyan gyógyszerrel, amelyik minden ebet biztosan megszabadít galandférgeitől, másrészt a vágóbidakon megvalósítható ugyan a g alandfére

glárvákkal fertőzött szervek megsemmisítése, a hazánkban szokásos, nagyszámú sertés-házivágás ellenőrzését azonban már nehezebben lehet megvalósítani. Talóban hatásos védekezési rendszer kidolgozása tehát - hazai viszonyaink figyelembevételével - csak ugy képzelhető el,ha a védekezés folyamán, minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk: elrendeljük és végrehajtjuk az ebek kötelező féregtelenitését, a sertés-házivágások ellenőrzését és széleskörű felvilágosító •munkát végzünk annak érdekében, hogy a házivágások alkalmával a fertőzött szerveket ne az ebeknek adják, hanem semmisítsék meg. * Az echinococcus problémát Európa legtöbb országában gyakorlatilag már megoldották. Időszerűvé vált, hogy hazánkban is megindítsuk a tervszerű védekezést, annál is inkább, mert ennek objektiv feltételei már megvalósultak. Rendelkezünk megfelelő hatékonyságú gyógyszerrel, a Devermin- nel (a kezelt kutyák teljesen megszabadulnak nagy galandférgeiktől, az E. granulosus fertőzöttség pedig 82 #-kal csökken). Róhatóságaink is ugy nyilatkoznak, hogy ebben a számottevő gazdasági kárt okozó parasitosisban az európai szinttől való elmaradottságunkat fel kell számolnunk és a károkat csökkentenünk kell. Magyarotszagon mind ez ideig nem történt szélesebb körti, szervezett védekezés az ebek galandférgessége ellen. Az eddigi helyi