Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-03-05 / 9. szám

Az állattenyésztés terén igen jó sikerrel vétetett a Tuberculin alkal­mazásba, ezen betegség elleni véde­kezés szempontjából, a mi a követ­kezőleg történik. Szarvasmarhánál egy köocentiméter sűrített Tuberculin ol­datból öt darab ojtható be az ezen czélra készített fecskendővel és pedig ugy, hogy az anyag az állat vérébe kerüljön; az ojtás előtt és az ójtás után egy napig időközönként hőmé­reteket veszünk fel a beojtott állat­nál, azon esetben, ha a beojtás után hőmérőnk egy-két fok emelkedést mutat a vizsgálat tárgyát képező állat kisebb-nagyobb mérvben gümőkóros. A gümőkóros állatokat az egész­ségesektől azonnal el kell különiteni. Ezek terményeit még bizonyos módozatok mellett lehető rövid időn belül értékesíthetjük ; t. i. a betegség kisebbfoku jelenléte esetében még az állatból származó hus, ugy nevezett, sterilizáló készülékkel fel lesz dol­gozva ugy, hogy a benne levő ba­czillusok megsemmisíttetnek és azután mint olcsó élelmi szer fogyasztás alá kerül; ilyen készülékek azonban ez ideig csak Németország nagyobb vá­rosaiban vannak felállítva. Bőrük minden körülmények között használ­ható. Gümőkóros állatoknak a tenyész­tésre való használata feltétlenül be­tiltandó : ez értelemben rendelkezik nálunk a mezőgazdaságról és mezö­rendőrségről szóló 1894. évi XII. t. ^czikknek a köztenyésztésre szánt apa­állatok megvizsgálására vonatkozó irésze és az annak végrehajtása tár­gyában egyidejűleg és később is ki­bocsátott miniszteri rendeletek: mint arról ezen lapokban már említés volt. A német birodalom egyes részei­ben a Tuberculinnal időközönként való vizsgálat szarvasmarhákra nézve el van rendelve. Hazánkban rövid idő múlva szintén várható, hogy a magyar kormány ezen betegség terjedésének elfojtását az állatok között törvény vagy rendelettel életbe fogja léptetni, különösen kell, hogy a szarvasmarhák ugy a tenyésztés, valamint a tejter­melésre használandók, sőt a közfo­gyasztásra szánt husállatok is ezen betegségre előzetes szigorú vizsgálat alá vétessenek. Nagyon érdekében van az emberiségnek, hogy ezen be­tegségtől czélszerü védekezés által meneküljön. A betegség lefolyása egyes ese­tekben igen soká tart a szervezet ellenálló képessége szerint. A gümő­kóros beteg több évekig élhet mivel a kóros anyag egy része a testből eltávolodik, másrészben elmeszesedés által a test edényei és mirigyeiben betokolódik s a további fejlődésből ki lesz zárva, honnan csak valami oknál fogva szabadulhat ismét fel és terjedhet tovább. A gümőkóros beteg­teljes felgyógyulása azonban kizárt­nak tekinthető. (folyt, köv.) .Műkedvelő előadás, Mult hó 25-én este volt a színházban Császár Imre urnák a Nemzeti színház mű­vészének fellépésével műkedvelői előadás. Bevezetésül Gáthy Zoltán III. sz. Magyar Nyitányát adta elő a ref. főis­kola és áll. tan. kép. növendékekből alakult zenekar szerző vezényletével. A compositió igazi művészi tehetségre és érzékre vallott s szinte jól esett látni a közönségnek, hogy e nagyszerű nyitány szerzője maga az, ki egyúttal ott lelkesen dirigált s ki egyik legrokonszenvesebb alakja társas életünk­nek. Egy ily nagy. eredeti compositió az igazi zeneművész kritériuma. Nem hiába helyezi Gáthy Zoltán nevét a magyar zene­történelem leghíresebb zenészünk első ta­tanitványai közé. Immár mester ő is. Ezután következett Hevesi és Hetényi ..Négy év­szak" cz. idilljének két felvonása: „Tavasz ós nyár". Wajdits Ilona úrhölgy Helén sze­repében oly kedvesen mutatta be a fiatal leány keblében ébredező szerelmet, hogy szinte már kicsiny neki a műkedvelői szín­pad. Mint asszony meg Ilonka szerepében valóban remekelt. BermüUer Alajosné úrhölgy először Sofie nevelőnőt, majd Lidi szakács­nét játszotta oly természetességgel s a szere­péhez illő gyorsnyelvmozdulatokkal, hogy a közönséget mindvégig nagy derültségben tartotta s valóban megérdemelt tapsokra ra­gadta. Vajha hosszabb szerepe lett volna! Reméljük, más alkalommal több ideig lesz alkalmunk ő nga kedves játékában gyönyör­ködni. Andort az önkény test és Endrét a férjét Paur Ödön ur adta könnyedséggel, jó mimikával s mozdulatokkal. Nem volt azonban szerencsés gondolat tőle reklámot csinálni azon lapnak, melynek ő munkatársa. Az ilyen már nagyon személyes ízű. Patay Árpád ur sikerülten adta a káplárt, de a H-ik felvonásban annál többett kínlódott a revolverrel, mely nem sült el. Mondhatom, rendkívül kellemetlenül hatott ez nemcsak a kö­zönségre, hanem a szereplőkre is, mert hiszen ép e lövésnek kellett volna kibékíteni a házas­párokat. Érthetetlen, hogy egy revolverbe miért nem lehetett vagy hat vaktöltést elhelyezni ? Egy bizonyára elsült volna. De nem uj re­volver kell az ilyenhez. Egyben megjegyzem, hogy az a pillangó is ugy repkedett, mintha nyárson forgatták volna, Igy ugyan nem lehet a közönséget csalódásba ejteni. Az erdő iái meg — midőn a szél fujt — nem oldalt hajlongtak, hanem emelkedtek és szállottak. Igy a fa sohasem mozog. A rendezőségnek az ilyenre már ügyelni kell. Ezután Köri Dolóra k. a. énekelt Kiss József ur zongora kísérete mellett. A kisasszony szép hang­terjedelme s gyakorlottsága tetszett a kö­zönségnek, de a sikerben méltó része van Kiss József urnák is, ki ^recis zongorajáté­kával kisene a íL;ta skesnőt. Végül Barién és Lórin „Zongora meJett" cz. egy felvonásos vígjátéka következett, mit Kiss Lászlóné úrhölgy fordított magyarra s mond­hatom sikerülten. De Beauraons Berta fiatal özvegyet Kiss Vilma úrhölgy játszotta igazi franczia előkelő magatartással,lelkiállapotát, híven vissztükröződő arczjátékkal: egyszóval sikerülten. Juliettet, az aranyos kis szobaleány, a könnyed franczia grisettet kitűnő alakítás­ban mutatta he Pentz Mariska úrhölgy. A kö­zönséget mindvégig derültségben tartotta s kedves mozdulataival gyakori tapsokra ra­gadta. No de nem kisebb partnere volt mint Császár Imre, a Nemzeti színház művésze, ki e darabban Varnes Jules zeneszerzőt játszotta. A közönség mindjárt első belépé­sénél frenetikus tapssal fogadta a nagy tfe­hetségü művészt s a nők egy szép babér­koszorút nyújtották át neki, mi láthatólag jól esett a művésznek. Azután elkezdte mű­vészi játékát s játszott azzal a könnyedség­gel, természetességgel, mi a nagy művé­szetben épen a lebilincselő s az igazi ját­szás titka. A közönség többször hívta lámpák elé a darab mindhárom szereplőjét. A színdarabokat Körös Endre dr. ren­dezte. A tiszta igazság kedvéért — hogy kri­tikám teljes legyen — meg kell jegyeznem, hogy mintegy 6 °C hidegben kellett az elő­adást végig hallgatni, sőt a padló talán 3—4 °C kőmérsékü sem volt. Ilyet megtenni nagy merészség vc>lt. Vagy be kell a termet ugy füttetni, hogy veszély nélkül lehessen a közönségnek bemenni, vagy más helyi­ségben kellett volna rendezni. Ugy hallani, hogy e héten a színházban voltak 8/i része beteg lett. Pedig szivesebben adtuk volna az orvosi és patika költséget Petőfi-Jókai szoborra. Egyúttal megütközéssel jegyzem meg, hogy ha már a színpadon csinálnak reklá­mot egy lapnak, legalább annyit megtehet­nének, hogy egy másik tisztességes sajtónak ! is juttasanak helyet a nézők sorában. Quod uni justum, alteri aequum. Ily nagyfokú figyelmetlenséget, sőt mondhatni negligálást a leghatározottabban el kell Ítélnünk s ki­kérnünk, mert ha ez mág egyszer ismétlő­dik, ugy tudni fogjuk a tennivalókat. Ala­nyival inkább érthetetlen előttünk ez eljárás, mert tudtunkkal lapunk belmunkatársai jó részben a Jókai kör tagjai s szereplői is. Előadás után társasnak nevezett vacsora volt. Azonban ez inkább ozsonna jellegűnek mondható. Daczára ugyanis annak, hogy előzőleg lett ív kibocsátva, mégis ugy ét­keztünk, mintha a legdrágább budapesti vendéglőben lettünk volna. Külön kellett fizetni minden fogást, holott ép a Kaszinó­ban a mult évben, ha jól emlékszem, q. budapesti Condor-egylet tagjainak megérke­zésekor ha tározott s előre megjelölt össze­gért több fogást, s valóban vacsora számba menő ételt adtak. Most volt egy-két fogás hidegkus étel, mellé jó drága bor. Harmos Zoltán a Jókai-kör nevében megköszönte Császár szereplését, mire a művész aszal válaszolt, hogy szívesen tette s éltette a többi szereplőket. Császár művész ur az azon éjjeli vo­nattal már vissza is utazott. Tüske. Innen-Onnan. Falbiáclák. — Időjóslás Pápa és vidéke számára. — Márczius ötödik: Tajték pipád eltörik. Márczius hat: Ne beszélj már sokat!

Next

/
Thumbnails
Contents