Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.
1899-02-19 / 7. szám
tesz ki. 365 napra 15 percznyi maximális differentia elfogadható a könynyebb időmérés szempontjából. Igen természetes, hogy minden helynek meg van a maga helyi ideje, melyet azon város jól járó órájának mutatnia kell! Mivel a Föld óránként 15°-al fordul nyugatról keletre, azért Qly délkörön fekvő helyeken, melyek 15-°al esnek keletre vagy nyugatra, 1 órával előbb, illetve később van dél. Az a kérdés merül itt fel, hogy csillagászati megfigyelés nélkül —mely vidéki városban nem eszközölhető — miként lehetne meghatározni pontosan a helyi delet? Ez igen egyszerűen kiszámítható a zónaidöből, melyet ujabb időben a vasútnál alkalmazásba vettek. Mikor ugyanis Greenwichben dél van, e csillagdától keletre és nyugatra 7 l/2°-ig terjedő délkörökön szintén delet számítanak. Ez az első zóna. E zónakörtől keletre és nyugatra 77 2°-nyi távolságra, tehát a 15° délkörön van a második zónakör ideje, vagyis mikor Greenwichben dél van, akkor a kelet és nyugatra eső 15°-u délkörökön 1 illetve 11 óra van s ez időt számitják keleten és nyugaton a 22 V/ délkörig. A második zónakör terjedelme tehát kelet és nyugatra 7 l/ 2—227 2°-ig tart s. i. t. Most már csak azt kell tudni, hogy valamely helyen mennyi a zónaidő? Ezt igen egyszerű kiszámítani a következőképen : Pápa a Il-ik zónakörben fekszik s a helybeli vasúti állomás órái ugy járnak, mint a 15°-u délkörön levő helyek helyi órái. E délkörtől Pápa 2 és fél foknyira fekszik keletre s mivel 15°-nyi távolságra kelet felé 1 órai sietés esik, 1 °ra = 4 perez s két és fél fokra 10 perez: vagyis nálunk a helyi idő szerint járó órának 10 perczezel kell sietni a zónaidőhöz képest. A zóna idő pedig a helybeli vasúti állomáson megtudható. Egy második nehézséget kell még elenyésztetni. T. i. oly órára volna szüksége a városnak, mely csak kicsiny határon belül vagyis pl. egy héten legfeljebb néhány perczet ingadozzék. Egy ily órára szert tenni nem boszorkányság. Construálnak ugyanis ma már 100—150 frtért oly, u. n. chronometer órákat, melyeknél egy jól járó ingaóra szabályozása mellett (megjegyzendő, hogy a sulylyal mozgatott compensált ingaórák a legpontosabbak) bizonyos időnként pl. óránként az elektromos áram mozgásba hoz egy kalapácsot, mely aztán mechanikai szerkezet folytán néhányszor egy harangra üt. Egy ily óra a városháza homlokán nagy előnyére volna mindenkinek. Ugyanis, hogy hányféle időszámítás van most Pápán, néhányat megemlítek, mert mindet nem bírom elszámlálni. Nevezetesebbek: a nagytemplom szerinti, az irgalmas rendházi, a főiskoláé, a képezdéé, a polgári leányiskoláé, a hivataloké stb. stb. . . . Ugy vagyunk, mintha a legsötétebb Afrikában, sürü erdőben volnánk s a gönczöl szekér állásábái, vagy a Nap járásából kellene az időt meghatározni ! Maholnap unikum lesz Pápán oly ember, kinek zsebórája nem romlott el a sok igazítás miatt! Egyébként a toronyórát is lehetne ugy megcsináltatni, hogy pontosan járjon s lenne valaki megbízva azzal, hogy időnkint a vasúti órát figyelemmel kisérvén, 10 perccel a toronyórát elébb igazítsa. Vagy ha nem tetszenék a helyi idő, induljunk a zónai idő szerint, csak azla fő, hogy az időmérés, tekintettel a sok közintézetre, az egész városban egységes legyen. Makay IstrAii. Városi ügyek. Rendkívüli városi közgyűlés volt f. hó 16-án d. u. 3 órakor a városházán. Jelen voltak Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt: Lamperth Lajos, Szokoly Ignácz, Csoknyay Károly, Szenté János, Dr. Steiner József, Hunkár Béla, Dr. Antal Géza, Bánóczi Pál, Bermüller Alajos, Billitz Ferencz, Bognár Gábor, Békássy Gyula, Fitler Sándor, Dr. Hirsch Vilmos, Jilek Ferencz, Dr. Kapossy Luczián, Dr. Kende Ádám, Koczka László, Lippert Sándor, Lőwy Adolf, Dr. Lővy László, Matkovich Pál, Nehman Gábor, Ötvös Sándor, Paál István, Piacsek Gyula, Dr. Rechnitz Ede, Szauer János; Székely István, Svoboda Venczel, Téringer József, Valter Sándor és Vághó László képviselőtestületi tagok. Elnöklő polgármester megnyitván az ülést, a jkv. hitelesítésére Dr. Kende Ádám, Jilek Ferencz, Vághó László, Szvoboda Venczel és Lippert Sándor urakat kéri fel. Napirend előtt polgármester indítványára Fischer Adolf ur elhunyt v. képv. emlékét jegyzőkönyvileg örökítik meg. Az elhunyt Végh István és Fischer A. helyébe Dr. Csehszombathy László és Teuffel Mihály póttagok hivattak be. Napirend előtt Dr. Kende Ádám interpellátiót intéz a polgármesterhez,' hogy való-e az, miszerint volna a városnak az uradalommal oly értelmű szerződése, hogy az uradalom köteles a nagytemplom toronyóráját használható állapotban a város nagyközönsége érdekében fenntartani s ha van, hajlandó-e a város a szerződésnek érvényt szerezni ? Polgármester válaszában elismeri, hogy van ily szerződés s ennek érvényesítése tárgyában már tett is jelentést a városi tanácsnak, mely felhívta az uradalmat szerződésbeli kötelezettségének teljesítésére, mely felhívásra még válasz nem is érkezett, de ha a felszólítás hatástalan maradna, a közgyűlésnek jelentést fog tenni. E választ a gyűlés tudomásul vette. Veszprémmegye főispánja köszönetét nyilvánítja a felállítandó Erzsébet ligetért. Ezután a szépészeti és pénzügyi bizottság az Erzsébet liget érdekében jelentést acl be, melynek alapján képv. test. közgyűlés kimondja, hogy a korcsolya- és kerékpár egyletek által kérelmezett területeket a dohánygyár mellett 12 frt. bérösszegért albérletbe adja, de azon kérését a kerékpár egyletnek, hogy a város saját költségén ellipsis utat készítsen — elutasítja. Kimondja továbbá, hogy a Korcsolya Egylet a korcsolyapálya végleges rendezése és az egyleti pavillon építése előtt köteles a városi tanácsnak bemutatni tervrajzát. Végül utasítja a gyli lés a városi tanácsot, hogy az egyletek által igénybe nem vett területen ligetet, létesítsen. Olvastatott ezután a gyámi tartalék tárgyában leérkezett belügyminiszteri rendelet, melyre a határozat az lett, hogy a képviselőtestület a vagyontalan árva gyermekek tartására és ruházatára az 1898-ik évben fordított összeget a gyámi tartalékalapból a közpénztárba átutalja s e határozatot megerősítés végett felterjeszti. A belügyminiszteri határozat t. i. a képv. test. 1890. jul. 7-én hozott határozatát nem hagyta jóvá, mely azt mondá, hogy a gyámi tartalékalap 6000 frton felüli feleslege a közpénztárba utaltassék rendelkezési alap czimén. Olvastatott ezután a belügyminiszter ur azon határozata, melylyel az 1898-ik évre közművelődési czélokra a gyámi tartalékalapból a minden évben átutalni szokott 1200 frtból csak 600 frt. átutalását engedélyezi. Tudomásul szolgál. A közgyűlés 23 szavazattal 6 ellenében kimondotta, hogy Martonfalvay Elek laki útmelléki telkét 1800 frt. a közkórház czéljaira megveszi. A Balassa Lajos ingatlanának megvétele, úgyszintén Gaál Mihály ügyében való határozat a jövő gyűlésre halasztatott. Innen-Onnan. Falbiádák. — Időjóslás Pápa és vidéke számára. — Február tizenkileiiczedik: Borsszem Jankót újra keresztelik. Február húsz: Nagy csizmát huzz! Február huszonegy: Korcsolyázni eredj ! Február huszonkettő: Lészen rendjel eső, (Melyet hiába les Ő.) Február huszonhárom: Teljesül a mai álom. Február huszonnégy: Egész nap óvatos légy 1 Február huszonöt: Jég nehezen lesz több. * A Az okosabb. Miért nem akarod te a Bergert üzlettársnak venni ? — A Berger vőlegénye volt az én feleségemnek, mielőtt én elvettem. Hát olyan embert fogadják én társnak az üzletembe, a ki okosabb nálam? Adakozás a Petőfi-Jókai szoborra, Zuna Gyuláné 0 nagysága 1 frt. Bayer Domonkosné 0 nagy3Aga 1 „ Zuna Gyula ur 1 w Bayer Domonkos ur 1 „ Összesen 4 frt 8 „ Eddigi gyűjtésünk Együtt összesen 12 frt.
