Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.
1899-02-19 / 7. szám
10 - rí** 4 á 0 iáik o-t Pápa, 1899. fjr J.YEH A. kamiSW -fö-p* . évfolyam 7. S2. Február 19. FTJG-G-ETLEISP,. T.ÁJRS.A.ID^LIMD: HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Uj-utCza, 122. SZ.. hová a kéziratok és az előfizetési pénzek küldendők. Késiratok vissza nem adatnak. / • — Laptulajdonosok képviselője: Felelős szerkesztő: Szováthy Lajos. Lv. Nyikora József. Főmunkatárs: Makav István. Klőfizetésl Arak: Egy évre 4 forint, félévre 2 forint, negyedévre 1 forint. Egyes ^zám ára ÍO kr. Apróhirdetés szavanként 2 kr. Lakás mizériák, Az egyéni existentia fenntartásához legszükségesebb anyagi kellékek között a lakás az, mely különösen figyelmet érdemel. S ha e szempontból nézzük városunk lakosai nagy contingensének helyzetét, igen szomorú valóságot találunk. Nem is említve a szükséges egészségügyi követelményt — a mi pedig nagyon is elsőrendű dolog — kevés a kiadó lakás s a mi van, azonkívül, hogy nem felel meg a követelményeknek s az árhoz fűzött várakozásnak — még igen drága is. Azon sok közintézet, mely utóbbi időben Pápán létesült és fejlődésnek induít, sok családos hivatalnokot hozott magával. A házigazdák észrevevén azt, hogy nagy a kereslet s kevés a kínálat: a kedvező alkalmat felhasználták többé kevésbé megfelelő lakásaik drága áron váló bérbeadására. Mert nálunk az üzleti spekulatió egyirányú. A közintézetek s a város budgetjének fejlődésével fejlődtek az üzletek, növekedett a forgalom, de bérházak építésébe egy vállalkozó sVm bocsájtkozott, hanem a kinek van forgatni való pénze, kereskedésbe fekteti. Pedig ez az üzletág igen jövedelmező lenne. A Jókai u., Széchenyi, Anna-tér, Újváros u., Kiss u., mind igen szép s jó levegőjű helyek volnának az építkezésre, mert szabadabban járja ez utczákat a levegő, mint a belvárost s azonkívül a kertek, melyek csaknem minden lakásnál találhatók ez utcákon, nagyban Hozzájárulnak az egészséges levegőhöz. Városunk hivatalnokai aXl-YIIÍ-ik rangosztályban vannak. Így a lakásdij 180 300 frt, vagyis csak a Jegielsőbb osztályban teiik- 300 frt lakdijra, pedig ez összegen alul jó levegőjű s száraz 3 szoba, konyha, pince, kamarából álló lakást kapni nem lehet. Mit csináljanak a X és ÍX-ik rangosztályban levő okleveles-végzett emberek, kiknek 200—210—240 frt. lakdijuk van. Pedig talán csak kívánhatnak 3 szobás lakást ? Az említett utcákon építeni kell több kiadható 3 szobás lakást, lehetőleg földszintest és hozzá kertet is adni. Mert ha e lakásmizeria még sokáig így tart, nem lesz más mód, mint a pénzes embereknek és a vállalkozóknak tisztviselőtelepet létesiteni az uj városrészen. Inkább adják a lakdijat a hivatalnokok saját házuk építési költségeinek fedezésére, minthogy egész életén át fizessék a drága lakdijat nem megfelelő, drága, legtöbbnyire nem is egészséges lakásért. Ez alkalommal nem lehet szó nélkül hagyni a városi szabályrendelet azon pontját sem, mely a költözködésre vonatkozik. E szerint májasban és novemberben lehet költözni. Azt hiszem,-• a lakók és házigazdák kölcsönös érdeke azt kívánná, hogy egy évben többször pl. évnegyedenként lehessen lakást változtatni s a belvárosra való tekintettel e szabályrendeletben az egészségügyi követelményt nagyon hangsúlyozni .kellene. Egyébként e tárgyról még bővebben fogunk szólani e lap hasábjain. (m-y.) A PÁPAI ÚJSÁG" TARCZAJA, A vasipar. Irta s a Szabad Lyceum 1899. febr. 12-iki ülé én felolvasta Barcsi József főgymn. tanár. Midőn a „Szabad Lyceum" előadásainak sorozatát megállapítottuk, önkénytelenül a vasra irányult figyelmem, amely elem nem tartozik ugyan a nemes fémek közé, hanem mindenesetre a leghasznosabb elemek egyike, mert a mostani magas kultúrának alapját képezi. Miután pedig gyártásának nagymérvű föllendülése szoros összefüggésben van a kőszénbányászat óriási fölvirágzásáv&l, azért nem lesz talán érdektelen megismerkedni azon korszakalkotó hóditással, melyet a vas a kőszén segítségével az eszmék világában, különösen a legújabb időben tett. Reánk magyarokra nézve szintén nagyon fontos a vas és aczélgyártásnak gyáriparrá való kifejlődése, mert csak igy lehetett hazánkat a világforgalom keretébe beleilleszteni anélkül, hogy az idegen tőkének és iparnak kiszolgáltattuk volna, midőn a több száz és ezer kilométer hosszú vasutvonalainkat az állam és társulatok kiépítették. Azonban ezen' czél elérése végett először a vasgyárakat és hámorokat kellett kibővíteni, vagy egészen újakat előállítani. Így építtette meg az államkormány jeles szakemberek ajánlatára a vajdahunyadi vasolvasztó gyárat, hogy a kiaknázhatatlan menynyiségü gyalári vaskövet felhasználja. Ugy^ hogy most a kis Cserna völgyben felemelő látvány tárul az idegen elé, midőn maga előtt látja a dicső hajdankor nevezetes alkotását, a Hunyadiak restaurált lovagvárát és a jelenkor nagy gyáriparáról tanúskodó gyártelepet, a vártornyaival versenyezni látszó, 15 -20 111. magas, hatalmas kohóival. Itt van egymás mellett a jelen és a mult. Lenn a gyárban kék zubbonyos, kormos arczu munkások szorgalmatoskodnak a kohó kqrül: egyesek a már kihűlt vastáblákat darabolják el s hordják a vaggonokhoz, mások fenn a kohó tetején talicskázzák be az olvasztóba a vaskövet, a faszenet, miközben hatalmas tűzoszlopok törnek ki a kohó száján. S mig a gyár hatalmas műhelyében a nagy mozgó daru folytonosan czipelgeti az aczél oszlopokat-ingókat elszállítás végett a vaggonokba, addig időközönként megmegcsapolják hol az egyik, hol a másik kohót s foly a tüzes, lángoló olvadt vas, mint egy tüzesermely a csatornán végig, azután meg lekerül a szakaszok táblaszerü rekeszeibe. Mikor minden rekeszt kitöltöttt ezen pokoli tészta, eldugaszolják a kohót, azzal, hogy agyaggal betömik a nyílást. Azonban bármennyire érdekes mindez, amit az ember ott a gyárban lát, mégis elkívánkozik onnan, mert hivogatólag intenek a szép várkastély karcsú, szines tornyai, Elegáns !!augol sxabás! ! FRIEDMANN JAKAB üzletében — Fö-utcza, a Benczések átellenében — flV SXILV I \ í € X s /. a l>ó ü wA etéiiek átvétele folytán a raktáron levő kelmék a legjutányosabb árban kaphatók. Elegáns !! angol szabás!!
