Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-02-12 / 6. szám

tül Győr felé. Ez szelné hosszában a Bakonyt. Létesítése ugy látszik, állami feladat s a megyének ugyszólva passiva resistentiájával létesülhet. Előbbre való azért a Balaton felé vezető ut, Pápától Városlődig, itt beleolvadva a fehérvár-czeíli vonalba s Veszprémtől a Balatonpartra, B. Füred, Udvari, Akaii felé. Zala- és Somogy megye délről északi irányban ugyancsak a Balatonnak Veszprém felé tekintő oldalán tervez helyiérdekű vasutat. íme, hogy hívogatnak, hogy jönnek elénk, hogy kivonulnak a fogadásunkra ! Csak ha ezek a közlekedési vonalak kiépülnek, várhatjuk a közgazdaság föllendülését megyénkben s Pápa városában is. Sarucly György. Női kaszinók, (N) Azon alkalomból, hogy Bpesten megnyílt az első „Női kaszinó," a „Pesti Napló" január 24. és 26. számában e kaszinóról egy-egy biráló czikk látott napvilágot. Az elsőt egy fiatal leány, magas rangú szülők gyermeke irta, ki ártatlan lelke egész melegével hódolt az eszmének, mert ennek megvalósítása által hitte lerombolhatóknak azon válaszfalakat, melyek a ktilömböző kasztok közt, napjainkban is még fenn állanak. Ártatlan lelke egész melegével karolta föl ez uj alkotást, s korát és tapasztalatait felülmúló okos tanácsokat adva, czikkét azzal végezte, hogy „várjuk, és reméljük a legjobbat." Szegény bimbóban letört virág ! A mely napon ezikke megjelent, azon nap olvastuk írójának elhunytát. A másik czikk irója bizonynyal tapasztaltabb lehet; mert — Hivattál papa? — Igen gyermekem, — fontos közlendők végett! A többek között egy igen nagy meglepetés vár reád a mai napon, szükségesnek tartom azonban, hogy előre elkészítselek rá s ezért kérettelek, -— Ah, meglepetés ? ! Kíváncsivá teszesz, csupa fül vagyok papám! Halljuk tehát, halljuk ! Hm. Kíváncsiságodat értem s megvagyok győződve, hogy nem is sejted a történendőket! — Jaj, de gyorsan hát papa! — No jó, jó, csak türelem. Ab urodalom birtokosa gyermekkori jóbarátom volt. Együtt töltöttük diákéveinket s majdnem testvérként szerettük egymást. 0 azonban néhány évvel előbb nősült mint én s egyetlen fiát születésekor veled jegyeztük el. — Ah ! — No csak semmi közbeszólás I — 1 BJBgtuo kora halála után egy közeli rokon lett fia gyámatyja, kinek egykor szintén ő leend örököse. A megkötött frigyet tudomásul vette ő is s ép az előbb vettem táviratát, melyben megérkezésüket jelenti, s vőlegényed bemutatása után az eljegyzést nyilvánossá tesszük. Elli rémült mozdulatot tesz: De papa, abból semmi sem lesz ! érted ? kevésbé hisz az uj Kaszinó sikerében. De mindkét czikk megegyez abban, hogy a kaszinónak legnagyobb hátránya, hogy leá{ nyokra nem számíthat, hogy azokat mi sem | fogja oda vonzani, mert a másik nemnek hozzájuk illő fiatal része onnan ki van zárva, alapszabályilag ki lévén mondva, hogy a női kaszinót csak azok a férfiak látogathatják, a kik a gentry kaszinó férfi-osztályának tagjai. Nincs szerencsénk e női kaszinó alapszabályait ismerni, s igy czéiját se tudjuk positive ; de valószínű, hogy a férfi Kaszinók mintájára lett szervezve azért, hogy velünk a „teremtés uraival" e téren is versenyezzenek. Szóljunk hát a férfi kaszinókról. A férfi kaszinók czélja talán kivétel nélkül : a hasonérzelmü egyéneknek társulása, a közművelődés fejlesztése, kellemes és hasznos szórakoztatás. Vájjon van-e a férfiaknak ezekre szükségük ? A legtöbbnek igenis van. És van-e a nőknek ? Határozottan kimondhatjuk hogy a legtöbbnek nincsen. A, férfi, ha napi munkáját elvégezte, egy-két órára kaszinóba megy, hogy Ott testét pihentetve, megadja szellemének a megkivántatót. Olvas politikát, eszmét cserél városa társadalmi mozgalmairól, cseveg, vagy játszik, sőt egy-egy pohár bor mellett még itt is dolgozik. Köt vagy lebonyolít olyan ügyeket, miket napközben hivatalában vagy műhelyében nem tudott elvégezni, s melyek elvégzésére ügyfelének ide ád találkozót. S midőn mindezt elvégezte, testileg, szellemileg felfrissülve keresi föl családi tűzhelyét, s gondoktól menten élvezheti teljes boldogságát. Van-e a nőnek ezekre szüksége ? Nincsen. A nőnek más a hivatása. Ő nem politizál, társadalmi mozgalmak nem érdeklik, üzleteket nem köt; kártya- és bor nem vonzza kaszinóba. Neki mindezeknél szebb hivatás jutott : a gyermeknevelés. És jaj azon anyának, ki ezt a szent hivatást elhasemmi, éppen semmi! nem kívánom ismerni ezt a vőlegényt, gyűlölöm előre is és kijelentem, hogy látni sem akarom ! Mi az? Nem értelek ! — Nos hát megmagyarázom ! Van máj* nekem vőlegényem más, a kit szeretek, imádok a kié lenni akarok. Az ám papa! bámulsz ugy-e, de most rajtam a sor, hogy én is meglepjelek. A nagynéni estély én ismertem meg, éppen ma egy éve, — óh Istenem akkor boldog voltam, nem ilyen, mint most ! Az volt ám kellemes meglepetés. Papa hidd el nekem, ha ismernéd őt, te is szerelmes lennél beléje ! — Hohó ez ellen tiltakozom ! — De én is ám papa 1 Másé nem akarok lenni, nem. és ezerszer nem, inkább meghalok! Nézd ezt a kis száraz hóvirágot itt az amoulettemben ! ez az első csokorból való, amit tőle kaptam s mint egy talizmán, össze van forrva szivemmel, és ha elszakítjuk tőle, elvérzik és — meghal, de én nem azt akarom papa, hanem az övé lenni egészen örökké! Igaz, ő is azt mondta, hogy küzdeni fog értem, mert az ő szive fölött is a bölcsőben határozott a szülei önkény! Menyasszonyát gyűlöli ő is, bár nem ismeri, de nem is akarja! S ha kitagadják is miatta, nem bánja, dolgozni fog értem, de hát ez nem szükséges, ugy-e, mi elég gazdagok vagyunk ? nyagolja, vagy másra bizza; mert mulasztása megbőszül ja önmagát. A nő élete gyermekeié, ö ezeket azért, hogy kaszinót).i járjon, el nem hanyagolhatja. És mi hisszük, hogy az anyák is eként gondolkoznak, és az anyáknak ilyetén •gondolkozása a női kaszinók keletkezésének, kivált a vidéken, nem fog előnyére válni. A fővárosban ugyan mások a viszonyok ; de ez okkal azért ott is számolni kell. S ha egyéb czélja nem volna a női kaszinónak, mint az, hogy a külömböző kasztok válaszfalait lerombolja, akkor reményében csalódni fog, mert hiszen e válaszfalakat még a férfi kaszinók se tudják lerombolni, holott azok itten sokkal vékonyabbak mint a női nemnél. A férfi kaszinókban is fönnáll a kasztrendszer; vannak tagok, kik évekig eljárnak oda mindennap, anélkül, hogy egymással érintkezének. Mindenki a magához hasonlót keresi, egyaránt kerülve a tolakodást, vagy lealázkodást. Ez a női kaszinóban sem lesz máskép, és ha igy lesz, akkor hiábavalósága ki fog tűnni rövid időn. Ha már a női nem társulásának szükségességé kívánna ily kaszinókat, akkor ezeket éppen ellenkezőleg kellene szervezni. Éppen azoknak a számára kellene a kaszinókat és egyleteket létesíteni, a kik a bpesti női kaszinóból ugyszólva kizárvák, a leányok számára. A fölserdült leányt a régi tűzhely már nem vonzza, uj még nem köti. Azon stádiumban van, hogy iskoláit elvégezve, napi teendői után idejét magába zárkózva, ábrándozással tölti. Pedig az ábrándozás legtöbbször az élet megrontója szokott lenni. Ilyenkor minő jótétemény lenne az rájuk nézve, ha szabad idejüket hasznos szórakozásokkal tölthetnék! Nekünk van egy ilyen egyesületünk, a ,Pápai Leányegyesület/ Rosenthal Franciska pápai néptanitónő alapította még 1888. évi febr. 21-én. Alapszabályai szerint a czélja: „a női művelődésnek tudományos, művészeti — Egy fillért sem adok ! Most pedig siess szobádba, az idő közéig! Öltözködjél csinosan és kívánom, sőt parancsolom, hogy vőlegényed irányában szeretetreméltó légy ! — Nem én papa! ezt ne mondd I Ki se jövök szobámból, mert én nem akarom őt ismerni, igy legalább nem tudom, kit gyűlölök oly nagyon. — Megtiltom e goromba tüntetést! — Na jól van, de én oly kiállhatatlan leszek ma este, hogy tudom örökre elmegy a kedve tőlem a tisztelt vőlegénynek. Feketébe fogok öltözni! Különbennem! ez jól áll. A legrégibb ruhámat fogom fölvenni, hogy csúnya legyek, igen! ma nagyon, nagyon csúnya akarok lenni ! Az elkényeztetett gyermek hevesen szökken föl helyéről, de ebben a pillanatban kopogás hallatszik. — Szabad ! Az ajtóban két elegáns férfi jelenik meg, egy idős és egy fiatal. Elli ajkán öröm-sikoly reppen el s egy madárka gyorsaságával röppen ;izifju keblére. — Józsi! — Elli! A két öreg erre bámuítában még üdvözölni is elfeledte egymást. Odakünn sürü pelyhekben hull a fehér hó, az ég borult. S oda ben a meleg szobában újra kinyíltak a hóvirágok.