Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-02-05 / 5. szám - Melléklet

Melléül© -t a JPébjpgb Újság 5-iZls: számálioz. FISCHER ADOLF 1841—8899. Részvéttel értesültünk, hogy Fischer Adolf városi képviselő, nagykereskedő, társadalmunk rokonszenves tagja, kinek a város és izr. hitközség ügyeiben nevezetes szerepe volt, ma reggel 8 órakor hirtelen meghalt. Az elhunyt életrajza röviden a következő : született Nemes-Magasiban 1841-ben. Tanulmányait Győrött végezte, melyek elvégzése után Sárváron mint tanító működött. Innen Pápára költözött, hol kereskedésének vezetése mellett élénk részt vett a közügyekben is és iskolai igazgató is volt. Mint hitközségi elnök 1880-ban a Papán levő két izr. hitközséget egyesitette. Tagja volt a hitközségi képviselőtestületnek és az izr. iskolaszéknek, mely minőségben kiváló előszeretettel működött, ö volt a tanügy legjobb, legtevékenyebb, legbuzgóbb tagja. Az izr. tanítótestület legjobb barátjat siratja benne. Halálát özvegye, két fia és leánya gyászolja. Nyugodjék békével ! — „A Jékai fcör" febr. 5-iki házi estély ének műsora :1. Részletek Erkel Hunyadi László cz. operából, Gáthy Zoltin átiratában, előadja a főisk. ifjúsági zenekar. 2. A Kétkedők. Erdélyi Zoltántól, szavalja Horváth Margit úrhölgy. 3. a) Rákóczy kesergője b) Csinom Palkó énekli a főisk. ifjúsági énekkar. 4. Felolvasás, tartja Erdélyi Zoltán ur. 5. MoszkovszkyWalzer, zongorán 4 kézre előadják Kis Vilma és Csoknyai Erzsi úrhölgyek. 6. Schubert-dal. Énekli Blau Henrik ur, zongorán kiséri Kis Vilma úrhölgy. 7. Gyászhangok Erzsébet királyné emlékezetére, irta Gáthy Zoltán, előadja a főiskolai ifjúsági énekkar. — A Pápa város és vidéke fiatalsága által folyó hó 1-én rendezett tánczestély fényesen sikerültnek mondható. Nagy számú előkelő közönsége volt az estélynek és ami a legfőbb, mindenki kitűnően mulatott. A tánczot kitartóan nagy hévvel járták egészen reggel 6 óráig, a mikor is egy pompás mulatság kellemes emlékeivél oszlott szét a közönség. A négyeseket 49 pár tánczolta. Nagy örömmel látta a közönség dr.Fenyvessy Ferencz főispán urat is körében. Jelen voltak. Asszonyok : Baranyai Zsigmondné, Faragó Jánosné, Ferenczy Bernátné, Fürst Sándorné, Galamb Józsefné, Grofcsik Vimosné, Hanauer Béláné Hanauer Znltánné, Hamvay Sándorné, (Felpócz), Iglauer Istvánné Kluge Károlyné, dr. Kőrös Endréné, Lángráf Zsigmondné, özv. Oláh Sándorné, özv. Pulszky Ferenczné, Dr. Reehnitz Edéné, Rosenfeld Sámuelné, Sebestyén Dávidné, Szokoly Ignáczné, özv. Vikár Kálmánné, Wajdits Károlyné. Leányok: Baranyai Böske, Dreisziger Gizella, Dreiszig Ferenczy Paula Galamb Böske, 1 amb Ilona, uaiamb Rózsika,Hanauer Ilonka, Jánosy Irma, Jerfy nővérek, Kerka Gizella, Németh Irén, Sebestyén Etuska, Sebők Jolán, Sebők Lina, Sipos Gizella, (Jászberény), Vikár Böske, Wajdits Ilonka. — Szabad Jvneumi előadást hallgattunk jan. 29 en a r iskola természettani előadó termében (A zeneterem már előzetesen más czélra volt lefoglalva.) Borsos István tanár szabad előadásban ismertette Magyarország őskori történetét a főiskola régiségtárának idevonatkozó emlékei alapján. Magyar országon a történelmi kor kb. Krisztus urunk szü'etésénél kezdődik a római hódítássá-; azt megelőzőleg m. e. 100.000 év óta élt ember a földön ; a mélyen fekvő cseppkörétegekböl, folyó medrek alól kiásott emlékek, köbalták, csontok alakitása emberi kéz munkája s hogy föléjük annyi különböző föld és köré teg ülepedjék, arrra legalább 100,000 év kellett. A késői kőkor még kevéssé van muzemunkban képviselve; annál szebb tárgyaink vannak a bronzkorból: vésők, urnák, fegyverek, csatok stb. Ezek mesterei keletről jöttek, mert nem folytatták a körkorszak miveüségét, nem fúrták meg a baltákat, mint. a kökorban, hanem karimát vagy fokot alkal maztak az öntött baltán, melynél fogva hasitott nyélbe illesztették az eszközt. — A másik felolvasó Sarudy György volt, ki a dór karköltészetről érkezett, bemutatván a fuyola és citera kísérethez szabott kardal költök emlékeit, Echembrotos, Terpander, Alkman, S esichoros, keosi Simonides, Ibykos fenmaradt töredékeit. M. e. 60 főnyi közönségvolt jelen ; befolyt a pénztárba 8 kor. 20 fillér. — A helybeli tanári kör í. hó 3-án d. u. a pártoló tagokkal együtt ülést tartott. Első tárgyul a polgári fiúiskolák reformja volt kitűzve, melyről, mint a mult ülés által megbízott előadó Ambsrg József tanitó'vépezdei tanár értekezett. Tartalmas értekezésében kiterjeszkedett azon bajok megjelölésére, melyek miatt a polgári fiúiskolát jelenleg nem keresik fel annyian, mint szeretnők s várták az ezen intézményt megalkotó paedagogusok. E baj főokául azon tényre mutat, hogy az iskola önkéntesi jogot nem adott. Végül indítványozza, hogy a gyűlés mondja ki: Szükségesnek tartja-e a polgári iskolát VI. osztályiyal vagy nem? Hosszas eszmecsere után gyűlés előadó álláspontjára helyezkedett. A második pont Györy Gyula főgymn. tanár előtárj észté e a neki véleményezés végett kiadó tt középiskolai Tanáregyesületi ügyrendről máskorra halaszfatott. — A pápai iparos ifjúság önképző köre. január hó 29-én tánczmulatságot rendezett a Griff szálló nagytermében saját alaptőkéjének gyarapítására, Kedélyesség és fényes öltözékeknek nem volt hija; 60 pár lejtette a tánezot reggelig. Ugy halljuk, a Bodó lányokat ünnepelték legjobban. A tánczmulatság 64 korona tiszta jövedelmet eredményezett, melynek m. é. kétharmada felülfizetésből származik. Közöljük a felülfizetők neveit : Gyurátz Ferencz ág. ev. püspök 4 kor., Hunka Anna 3 kor., Bodó Jánosné, Kluge Károly, Kis Jolán, özv. Nérnefh Józsefné 2 kor., Szabó Ferencz, Balog Pál, Rőzler Antal, Jakab János, 1 kor. 20 fill., Gráner nővérek, Groszherr János, Balog Zsófi, Vetés Géza, Téringer Jó- zsefné, Markó Irén, Budai JánosnéJ, ótf Szente József, Steiner Ferencz, Szilhát

1'' ner Gézáné, Veisz őrmester, íikszmer tizedes, Marton Antalné, Hladik József 1 kor., Limperger Annna, Bognár Anna 90 fillér Schnattner Géza 80 fill., Rapoch Mór, Szabó István, Molnár Mátyás, Dömötör Istvánné, Regaer Pál, Rózsa István,- Frizs Leopold, Háfekuszt Ferdinánd 60 fillér Varjú János, Rettnberger N., GaspaGyörgy, Kövér Károly, 40 fill., N. N. 30 fill., N, N. 20 fill. —A nemeslelkü adakozóknak hálás köszönetét nyilvár nitja az az önképzőkör. Mi pedig csodálkozva kérdezzük, kit vonjunk felelősségre, hogy a tiszta jöVédélem igy alászállott; máskor háromennyi fölös-^ leggel zárult a mérleg, de nem is vonakodtak ugy az iparos osztály tekintélyesebbjei az ifjúság közé elegyedni, pedig saját érdekükről van szól A most tánezoló fiatalságból lesznek az önálló iparosok. Sok viz lefolyik a Dunán, még a Tapolczán is, mig az iparosok szükségleteihez mért középipar- vagy kereskedelmi iskola falait lerakjuk; addig is meg kellene ragadni minden alkalmát az önművelődésnek ; a simulékony modor a társas érintkezésből fejlődik. Talán a taktikázásnak is van valami köze a dolgok ilyetén alakulásához; 29-én a kath. legényegylet tartott felolvasó estét, febr. 2-án szinte, — a közönség megoszlik. In fin~ finali a kath. legényegyletnek nem fekszik szivén az iparos ifjúság önképzése? Vagy annak az ifjúságnak más tartalma műveltségre van szüksége?