Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-12-24 / 53. szám

avagy kövessen el büntetlenül hivatalt téli szabálytalanságot. Ezt, hogy rendőrbiztos nős, jó elett volna neki nem most tudni, ha­nem addig, mig a szénája jó renden volt ! Ily módon csak a téves gondolkozásuak szoknak védekezni, mások nem ! S ha rendőr­nem bűnös, az esetben a védekezésre szük­sége nincs. Ennyit kívántam dióhéjban idézett nyi­latkozatra annak hozzáadásával, hogy csak gondolja meg jól rendőrbiztos, ha ezen ügy­ből származott hibákat nem a városi taná­csos „sógora" és a sógorbarátainak „ke­gyencze" követi el, hanem csak más személy, miként bánnak el a tettessel városunk elöl­járói ? Es gondolja meg rendőrbiztos, hogy ön városunk lakosságának személyét és va­gyonát van hivatva őrizni! Ez csakugyan jó ajánló levél! Tanulmányozza csak a ma­gyar büntető törvénykönyvet, majd abból meggyőződik alaposan arról, hogy olyan hiba után melyet ön az átvonulási szállásdijak kifizetése körül elkövetett, nem volna sza­bad hivatalában megmaradni még akkor sem, ha hivatalos hatóságának kegj-essége figyelembe veszi azt, hogy önnek öt gyer­meke van. Mert a közhivatalnok, mint a rendőrbiztos is nem önmagáé, hanem avá­ros-é, a melynek érdekeit, ha a törvény ugy parancsolja, még száz gyermekes apá­val szemben is meg kell védelmezni. Kü­lönben is, ne a város, hanem maga a csa­ládapa vigyázzon családjára. Végül megjegyezem, hogy nem a sze­mélyes érdek vezetett, mint azt saját vé­delme érdekében rám akarja erőszakolni, hanem egyedül a megdönthetlen igazság és különösen szegényebb népünknek anyagi érdeke, a melyet minden tisztességes polgár­nak védelmeznie kell. Hogy esetleg ön az én támadásomban személyi okot lát, azt arra viszem viszsza, hogy mint saját maga is beismerte, hogy a hivatalához tartozó átvo­nulási szállás dijak kezeléséhez pár évi gya­korlat után sem ért. Már pedig áll a hivatalnokokra is az a közmondás ; a ki nem ért arabusul, az ne beszéljen arabusul! vagyis más szavakkal: a ki egy hivatalhoz nem ért, az legyen el­készülve, hogy a szemére vetik. S azzal zárom be válaszomat, hogy semmi sem rettent el attól, hogy a jelen ügyben folytatott vizsgálatnak eredményét a legnagyobb figyelemmel kisérjem és meg­biráljam a nyilvánosság előtt, sőt ha úgy kell, a legfelsőbb hatósághoz is meg felleb­bezzem. S nem hagyhatom meg jegyzés nélkül, hogy a rendőrbiztos e dologban ha oly ár­tatlan, mért van az ügyben ily hosszas vizsgálat ? Halász Mihály. üj adat a városi képviselőválasztáshoz. Hogy képviselőtestületünk hatá­rozathozatalát még jobban megvilá­gítsuk, igen csattantó példát hozhatunk föl rá. Értesülésünk szerint a helybeli szőlőbirtokosok egy kérvényt akarnak terjeszteni a hatóság elé, hogy a fogyasztási pótadótól, amelyet a jelen évben szavazott meg a közgyűlés, mentessenek föl. Kérelmök föltétlenül jogosult és si­kert is kívánunk hozzá, mert ez az adó még a filloxeránál is inkább veszélylyel fenyegeti bortermelőinket. Azonban nem furcsa-e, hogy e mozgalom élén éppen városi képvi­selők állnak, akik maguk engedték megszavaztatni ezt az adót ? Hát nem látták már akkor, hogy a szőlőbirto­kosokra is kivetett 20%-os pótadó sok? Mért fogadták el az ide vonatkozó szabályrendelet-tervezetet, majdnem szó nélkül ? Lapunk ezen fogyasztási pótadóról sokat irt és főleg azt hibáztatta, hogy hirtelenül hívták ez ügyben össze a közgyűlést és hogy előzetes számadás nélkül fogadták e fogyasztási pótadó maxi­mumát. . . De hát hiába szóltunk s félős, hogy a kérvényezők jogos ügye is lekésett már a teljesülés útjáról. Talán majd a jövő évi közgyűlések valamelyike segit rajta, természetesen csak ügy, ha a független gondolkozás bátran fölszólal mellette. Felhívás, A bécsi„ Allgemeine Versorgungs An­stalt u tagjait már két éve figyelmeztettük kör­levelekben és napilapokban a fenti intézet­nél tapasztalt szabálytalanságokra, melyek az intézet tagjainak érdekeire káros befo­lyással vannak, sőt azokat nagymérvben veszélyeztetik és egyúttal utaltunk arra, hogy az intézet tagjai érdekeinek megvédésére^Pozsonyban egy egye­sület alakult, melybe lépjenek be. Ezen felhívásunkra az ország kü­lömböző vidékéről, különösen a Sze­pességiből, az Alföldről és Erdélyből érkeztek hozzánk bejelentések, mely tagok közül számosan nem kiméivé fáradtságot és tetemes útiköltséget az intézet közgyűlésén Bécsben sze­mélyesen megjelentek. — Sajnálattal tapasztaljuk azonban, hogy ezen intézetnek a dunántuli vidéken tartózkodó tagjai fel­felhívásainkat figyelemre nem méltatva, sa­ját érdekeik mellőzésével, közönyösek ma­radiak és az általunk megindított mozga­lomhoz nem járultak, már pedig az általunk szándékolt reformterveinket csak azon esetre vihetjük eredmény­nyel keresztül, ha minden egyes tag belép egyesületünkbe, és megjelenve minket az intézet közgyűlésein sza­vazatával támogat. Reichenbergben alakult hasonczélu egyesülettel szövetkezve, önfeláldozó tevékenységünk által már eddig is kivívtuk azt, hogy az intézet közgyű­lésén nagy szavazattöbbséget nyertünk és elhatároztuk, hogy közel 8000 da­rabot tevő ideiglenes (Interim Schein) teljesen kiegészített 210 frtos jára­dék-kötvényekre kicserélhetők lesz­nek, melyek után az intézet 1901. évi január hó 1-től kezdve évről-évre emelkedő járulékot fog fizetni. A köz­gyűlés eme határozatát az osztrák kormány is jóváhagyta. Ezen határozat által azonban re­formterveink csak első pontja való­sult meg, hátra van még az úgyne­vezett első osztálylyal jogtalanul ösz­szekapcsolt második és harmadik osz­tálynak az első osztálytól leendő vagyoni teljes elkülönítése, uj alap­szabályok kidolgozása, a tagok név­jegyzékének Összeállítása, kinyoma­tása (az intézet ezek számát 35000-el mutatja ki, mely az ideiglenes jegyek bemutatása és kicserélése után hihető­leg tetemesen csökkenni fog) végül pedig egy olyan mathematikai szá­mítás kidolgozása, mely szerint a 30 millió forintot meghaladó tőke s be­zárólag 1850. évig felvett tagok ja­vára fokozatosan emelkedő évi jára­dék által felemészthető legyen. Ismételjük azonban, hogy ezen reformokat csak azon esetre leszünk képesek megvalósítani, ha az első osztály minden egyes tagjának buzgó és kitartójtámogatására számithatunk; kérjük tehát, hogy e czélból egyesü­letünkbe tömegesen belépni s annak működését közreműködésük által hat­hatósabbá tenni szíveskedjenek. Posta és nyomdai kiadásaink fedezé­sére, tekintettel a szegényebb sorsú tagokra, részjegyenként egy korona évi hozzájárulást állapítottunk meg. Id. Stelczer Imre ur Győrött (első . takarékpénztár épület I. e.) szíves­ségből elfogadja a befizetéseket, mely al­kalommal szükséges lesz az ideiglenes jegy vagy járadék-kötvény száma, azokon olvasható teljes név, lakhely, felvételi év, osztályzat és a tulajdo­nos születési idejének pontos beje­lentése. Végre figyelmeztetjük az ideiglenes jegyek (Interim Schein) tulajdonosait, hogy jegyeiket járadék-kötvényekre leendő kicserélés végett, átiratási és postadíj fedezetéül 1 frt 20 kr. kész­pénz csatolása mellett következő czi­men „An die Administration der all­gemeine versorgungs Anstalt" Bécs, Petersplatz 7. adják, ajánlott boríték­ban a postára. Pozsony, 1899. november hó. A bécsi Allgemeine Versorgungs Anstalt tagjai érdekeinek megvédését czélzó egyesület elnöke: Günther M. Vilmos, Id. Ranschau Gusztáv, kir. tanácsos. jegyző.

Next

/
Thumbnails
Contents