Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-01-29 / 4. szám - Melléklet

röl. A gólyapár ugyanis szintén minta­szerű házasságban él és a hűtlenség föltétlenül halállal büntettik. Vagy a férj egyedül, vagy több társával egye­temben, vagy az egész község hajtja végre a halálos Ítéletet. Az utóbbit so­kan megfigyelték és leírták : a környék összes gólyái öszegyülnek a nagy ré­ten s ott rengeteg kelepelés között élénk tanácskozást folytatnak ; a soka­ság közepe táján lehajtott fővel áll a bűnös ; a tárgyalás végeztével a tömeg reárohan az elitcltrc s hatalmas csőre­ikkel agyon vagdossák. A szeretetnek még számos nemére az idő rövidsége miatt már nem tér hetek reá, de meg nem állhatom, hogy a felebaráti szeretetre és barátságra egy­egy példát föl ne hozzak. Ezeren lát­ták Párisban, annak egyik főterén a következő esetet: Egy fecske, a lábára csavarodott fonalnál fogva fennakadt egy magas ház kiugió párkányán. Midőn a vergődésben már kimerült, panaszosan jajgatva lógott lefelé a fonal végén. A környék fecskéi százával gyűltek össze körülötte és iz­gatottságuknak és és részvétüknek han­gos kiáltozással adtak kifejezést. Hosz­szas röpködés és zajongás után egyik fecske ugy látszik kitalálta a megsza­badítás módját: sorban egymásután neki röpüllek a fonálnak és ezt mind­egyik elhaladás közben ugyanazon he­lyen megcsípte. Aránylag röpid idő alatt a fonal elszakadt s a kedves társnő megszabadult. A sereg még együtt maradt egy darabig, de kiál­tozása most már nem aggodalmat, hanem inkább örömet látszott kife­jezni. — Az egy és ugyanazon állat­fajhoz tartozóknak egymás iránti ra­gaszkodása nem annyira csodálatos mint a különböző állatfajokból való egyedeké ; már pedig ilyen baráti szövetkezetek vannak a legkülönfé­lébb kombináczióban. Sok örömet okozott pl. egy kutyából, egy cziczá­ból és egy csirkéből álló baráti kör. Folyton együtt voltak s ha egyik mégis magára maradt valahol, az si­ránkozva addig keresgélt, mig megta­lálta barátjait. A kutyának egyik ba­ráti tréfája az volt, hogy a fogai közé vette a csirkének a fejét s mér­ges arezot vágva ugy tett, mintha le akarná harapni. A csirkének igen tetszett a kedélyes tréfa. A kutya és a csirke még egészen fiatalok voltak, az idősebb macska mindenütt velük járt s megvédelmezte őket idegen kutyák támadásai ellen. Ha már az állatvilágban is ilyen szép tulajdonságok virágai fakadnak a szeretetből, a milyeneket felolva­sásom fonalán felsoroltam, mennyivel inkább teremhet nemes gyümölcsöket a szeretet fája ez emberi kebelben! Csak a szerető szívben fejlődhetnek ki a legmagasztosabb emberi tulaj­donságok : az önzetlenség, az önfel­áldozás, a z idealizmus, melyekre pe­dig számító, rideg és anyagias ko­runkban nagy szükség volna ! „Ha . . . angyaloknak nyelvükön szólnék is, a szeretet pedig nincsen én bennem, olylyá lettem, mint a zengő érez és a pengő czimbalom. És ha jövendőt tudnék is mon­dani és minden titkokat és minden bülcseséget tudnék is ; és ha egész hitem volna is, ugy annyira, hogy a hegyeket elvinném helyükről, ha sze­retet nincsen én bennem, semmi va­gyok." Ezek a szentírás szavai. Felol­vasásomat a szeretet apostolának, Szt.-Jánosnak, szavaival végzem : „Fiacskáim, csak szeressétek egy­mást, mert erről tudom meg, hogy Istennek gyermekei vagytok!"

Next

/
Thumbnails
Contents