Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-10-08 / 42. szám

Vagner Closzterneuburgi Pillicz 8 12 9-9 9 13-6 11-8 > 10 15*2 13-6 11 16*7 154 12 18*2 172 13 199 19*2 14 21.4 20'2 Ha tehát pld. ezen mustraérő sze­rint vagy erre átszámítva a must czukortartalma 13.6% én pedig egy 8% szesztartalmu bort kívánok (mint a milyen közönséges jobb asztali bor szokott lenni), a must hliterjéhez circa 2*5 klg. czukrot kell tennem, hogy 16 fokot mutason a mustmérő, mert minden 2% czukorból lesz csak 1% szesz, illetve átlagosan mondva, 2 kg. czukorból 1 liter szesz. Ezen elvek szerint készíthető azután a törköly­ből az úgynevezett törköly bor (Csi­ger munkás bor stb.) is. Az ily módon czukorral megjaví­tott mustból fejlődő bor azonban még mindig savanyu lesz, mert hiszen aránylag minél kevesebb a bogyók­ban a czukor, annál több a savtar­talom, a mí azután keves változás mellett a borban is megmarad. Ezen ismét segíthetünk okszerű módon s pedig a szénsavas mész al­kalmazásával. Ennek legjobb alakja a finomra őrlött tiszta fehér márványpor; kréta vagy közönséges mészkő pora nem alkalmas, mert ezektől rossz szagot vehet föl a bor. Ezen márványport csak a kiforrott borokhoz adjuk és pedig oly arányban, mint akarjuk, hogy a bor savanyú­sága csökkenjen. S e port apródon­ként tesszük belé s jól elkeverjük. Nagyjából mondva hlként 7 deká­tott%k, rangjukon alulinak, lapdázni mentek a mezőre. Az úszást, fürdést annyira ked­velték, hogy a jobb módúak saját házaikba rendeztek be uszodákat. A testi nevelés terén nagy változást idézett elő a kereszténység. Üldözte mind­azt, a mi a pogány korból maradt. Voltak azonban már. ekkor is uralkodók, kik a testi nevelést előmozdították azért, hogy a haza erőképességét emeljék s hogy a férfiakat tespedségükből felrázzák, s hogy a sze­rencse játékoktól elvonják. Luther maga is ajánlja a játékokat, de a testi .nevelés oly fokra soha nem ju­tott többé, mint volt a görögöknél. Ellen­ben eljutottunk oda, hogy a testi nevelést a szellemi mellett tökéletesen elhanyagol­ták. Ez elhanyagolást főképp a tudományok íejlődése és az iskolák színvonalának eme­lése hozta létre. Ez volt a főok, a mihez hozzájárult a nagy tódúlás a tudományos pályákra még a tehetségtelenek részéről is, Igy aztán eljutottunk korunknak egyik legszomorúbb, legsivárabb jelenségéhez, hogy az ifjúság elfelejtette a játszást. Ma már a külföld gondolkozói előtt tisz- ; tában áll, hogy a test elhanyagolása, a • j tói 14 dekáig alkalmazni. Ajánlatos lesz előbb kicsiben csinálni egy két liter borral. Rendes savtartalma a bornak 0.5 0.6% szokott lenni, ez esetben kelle­mes savanykás a bor s ez szükséges is benne, s ebből elvenni nem is ajánlatos. Ha alkalmunk lehet borunkban a savtartalmat egész pontosan meg­határozni a rendes u* n. titrálás utján, ugy biztosan kiszámítható, hogy pld. 0.9% savtartalmu borhoz hlként hány gramm márvány por adandó, hogy 0*5—0*6% maradjon benne. Meg kell még emlékeznem az úgynevezett Ismjálkázásról is. Ezt t. i. olyankor tesszük, ha a szőllő igen penészes, rothadt, egy­szóval romlott (mint a milyen sok helyen manapság) s a mustja nagyon nyálkás. Ekkor legegyszerűbb lesz a mus­tot először néhány napig hűs helyen nyilt kádban erjeszteni s az erjedés megindultakor a felszínre kerülő nyál­ka-élesztőt lemeregetni s csak az igy lefölözött erjedő mustot szűrni hor­dóba, hol az korábban forr ki és tisztul meg. A szüret kezdete előtt a fentieket kivántam közzétenni az érdeklődő tisztelt szölőbirtokosság tájékoztatása czéljából. Hegedűs Sándor, szöllöszeti és boraszati felügyelő. Válasz egy kérdezősködőnek, Ön, uram, megkérdezett szóbeli­leg arra nézve : vájjon a városi köz­vélemény elé kidobott és személye­met nagyon is érintő híresztelésekre mi a válaszom ? Mert Ön, uram, csak i élőszóval is kérdett engem, szívesen ' játékok üldözése semmivel sem kisebb bűn, mint volna a szellemnek, a műveltségnek üldözése. : Hál' Istennek, kezd egv jobb szellem feltünedezni, iparkodjunk hozzájárulni a szellem győzelméhez és nézzük hol és miben kell legelőször segíteni. Hogy ifjaink elfelejtették a játszást, sajnos, de igaz. Deák Ferenczről tudjuk, hogy mint követ, a pozsonyi országgyűlésen kijárt követtársáival labdázni. Szeretünk dicsekedni dicsekedni, hogy lóra termett a magyar s mégis, csak elvétve látunk egy egy lovast. Budapesten a városligetben, csak a felírás jelzi a lovasok útját. Nálunk közfelfogás, hogy a sport nem komoly emberhez illő foglalkozás, csak nagy uraknak való, a kik ráériiek, meg henczegő járdataposó ifjonezoknak, kik szintén rá érnek. De azért a komoly urak szintén rá érnek arra, hogy füstös szobában naponkint 5—6 órát kártyáznak, — erről persze hall­gatnak. Ez komoly embereknek való. Igen sokan meg vannak elégedve az iskolás tornázással, pedig ez nem áll, mert még középiskoláink jó részének most sincs torna-csarnoka, no meg képzett tornata­' nára sem. eleget teszek óhajtásának s a nyilvá­nosság elé állítom ügyemet főleg azon oldalról, amelyről durva rágalmakkal engem megtámadtak egy idevaló hir­lapban. Hogy melyik e lap, nem kell megmondanom; hogy a ki a szer­kesztője, — életrajzából, amelyet nem régen közöltem olvasóinkkal, mindenki kitalálhatja. ! Oh, ez az ember szeret mosa­kodni! De kell is nekie. Azonban akár­meddig mossa is magát, tiszta soha­sem lesz. Lelkileg a szerecsenek sor­sára jutott, akik a tenger csapkodó hullámai között is csak feketék ma­radnak. De még az nem volna brj, ha tisztogatná magát, s csak legalább másra ne akarna sötét foltjaiból egyet­kettőt rávetni. Mi mindenben akarná solidárisnak tartani magát a P. U. szerkesztősé­gével és főleg velem, a szerkesztővel! Mily keseregve adja elő, hogy ré­szünkről anyagilag és hirlapilag igaz­ságtalan támadásokat szenvedett! S mily meztelen és sértő hencze­géssel bocsátja világgá a gaz rágal­mat : hogy engem arezulütött. S e förtelmes henczegéssel hom­lokegyenest ellenkező rút gyávaság­gal tagadja el orvtámadását, sőt —­s ez mutat rá — még ő vádol engem a támadással.­Sok, sok gálád rágalmat szór fe­lém inkább, mint rám, amelyekre te­1 kintve elitélt személyét, felelnem nem is kellene. De, mivel soha az igazság útjáról letérni nem akartam és el sem tértem, — még oly forrásból jött rá­fogásokra is, mint az az ember, szót­vesztegetni kész vagyok. Először is ki kell jelentenem, hogy azon vád, mintha én valamikor lapja „Az hírlik" rovatába irtam volna, már ő maga által is megezáfolt hazugság. Volt volna egy helyen alkalma (ol­i vasóink sejthetik, hogy hol ?) szemem ; közé vágni e vádat, de nem merte, i mmmmmmmmmmmmmmmmmmm mm mmmmmmmmmm-rnmk—m Ahhoz, hogy a tornászattal is jobb eredményeket érjünk el, nem atornaórakat kellene szaporitáni, hanem a tornatanárokat. Kevesebb tanulóval az eredmény több lenne! Egy német <paedagogiai műből óhajtok egy arany mondást bemutatni, mely igy szól: „Az ifjúság szük zárt helyiségekben tornázik, nem mosolyog rá kék ég, nincs árnyékos ía, nem tágítja tüdejét éltető sza­bad levegő, nincs vidám futkározás és uj­jongás nyilt mezőn, nincs kirándulás han­gos énekszóval. Bevezetjük őket szük, po­ros terembe, néhol pinczébe, a hol a torna oktatás heti két órában 28—30 órai ülő munka után csak egy ujabb iskola, a mely­ben mozgásokat tanítanak". Szándékosan beszéltettem német írót a mai tornázásról, mert a szertornázás a németek alkotása s ma is ő náluk áll leg­magasabb fokon.^ A szertornázás terén valóban Német­ország áll elől, de a játékoknál beálltak az angolhoz tanítványnak. Ha elkésve is, de minket megelőztek, így tanulhatunk tőlük. Az ifjúsági játékok behozatalánál leg­főbb tevékenysége jutott Schenkendorf kép­viselőnek, kit méltán neveznek az ifjúsági játékok apostolának.

Next

/
Thumbnails
Contents