Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-09-17 / 39. szám

ne kényszerítsék a súgót ily hangos működésre, 'mely a közönségre nagyon kellemetlenül hat. Csütörtökön, (szept. 14-én) „A bőregér" került szinre. í)obö Sándor művészi kötelességének tett eleget, midőn ezen darabot megfelelő előadásban újra szinre hozta, de a közönség- ezen törekvésének nemes voltát nem méltányolta, mert azt a 30 főnyi embert nem lehet publikumnak nevezni. Pedig az előadás kitűnő volt és kritikusi kötelessékünket ugy róhatjuk le, ha egytől egyig collective , megdicsérjük a szereplőket .és Virányit jeles karmesterünket. Pénteken, (szept. 15-én) „A királyné apródja, Robinzonok" került szinre. A modern irói gárda két legtehetségesebb fiatal tagja szerepelt ma a szinpadon. Az egyik a „Kató dalok" poécaja Heltay Jenő, aki nem csatlakozott az irodalmi secessióhoz, de a kedélyében több az ifjúság és költészet, mint a többi fiatalokéban, a kik fecsegő szájjal indítanak actiókat a régi irányzat ellen. Ő verseket ir s a dallamos üde strófákat telve humorral grotesk pajkosssággal finom gunynyal, de sohosem vág bele brutális marokkal az életbe, csak szelíden finom kez tyüs kézzel boitezoljVá' modern társadalom viszásságait. A királyné apródja tragikomédiája égy költőnek, egy kis phantásmagória, egy kis álom, a melyből prózai valóra ébredünk, de báios, finom, minden szava ennek a darabnak. „A Robinzonok." Makai Emil darabja drastikűsabb, egy klassikus paródia, mely igen nagy hatást gyakorol kaczagó idegeinkre, a szerencséé ''

vÖtlíöték egymást követik és a pompás versek ' igazolják azt a technikai virtuozitást; a melyben ez a fiatal'költő égész irodai murikban" csaknem páratlan'. SzMéSzeirík igazi • ambitióval játszottak ' ezen estén. A dicséret minden szava kevés Tóth Ilonka alakításainak méltatására; mint a Heltay darabjának királynője és a Röbinzönok OÍimphiája egyaránt elragadott p'áthosának erejével 'és egész

1

1 megjelenésének igazi klaSsikus fenségével. A közönség bajosan ünnepelte ezen az estén és a Robinsd'nok nagy monológja után, nyílt szinen is kitapsolta. /Fényes estéje volt Békésnek, áldott kedélyű poétája volt Heltai darabjának, azt a félböhém, philister tónust remekül''eltalálta. Kitűnő volt mint a Robinzonok Haniltonja is. Tomcsányi Russit rekedtsége nagyon 'Zavarta, de eiínek daczára alakítása finom és illúziót keltő volt. Kabinet figura Volt Balázsi, mind a két darabbán. és Heltai mint a Robinzonok Villiámja. TöVó^ Malvm a Robinzonok Szelénjét meglepő szépen játszotta. Pozsonyi Júlia mint mindig, kitűnő volt. E két darab előtt volt egy versés dialóg „A poéta" irta: Kőrös Ehdre. ' : i ' • '' 'Szönibaton, (szept. 16-án) „A bolond" Rákosi Jenő énekes legendája került szinre, melyről jövő számunkban referálunk. Trr -J—- .. ' ;5r — \71 ~ >1, • • t . KARCZOLAT. JSTemn j öxx ^ icix'á.l^r• Servusz' pajtás."

5 Hová oly sietve ? Talán cáálk^ilém Agulárhoz? <

!. -~ Nem, nem. 'Futok, mert . . .jön a király..'Aztán . . . tudod a többit. — Tudom, tudom. Egy kis ordo. — Hja/persze. Meg: vagyon írva: Ordo est anima rerum. .. A mi azt igazolja, hogy már a régiek is . szerették az ordót. — Na igen, de nem a melyik a mellen csillogott. — Az mindegy. Most ordóban utazunk. — Pedig jobb lenne hordóban utazni, mert a sok eső folytán bő szüret lesz. — Az most nem számit. Meg}

Tek, rohanok, mert ... no tudod . . . — Tudom. Servusz. Elmegyen különböző irányban a két jó barát. Harmadnap találkoznak. — Servus. Hol az érdemjel? — Jaj barátom, lefújtak. — Hogy ? Hiszen te nem vagy katona ? — Nem de azért nekem is lefújtak. — Hogy-hogy? — Hát 0 Felsége nem jött el. — Es elmaradt az ordó ugy-e? No most már értem. Fogadd részvétemet. Notabilitás a szabónál: Aztán ugy csinálja a Kaiser kabátomat, hogy az érdemjel készen álljon rajta. Méltóságos Igenis ! Nagyságos ' uram . . . Aztán ' Tekintetes ' mikorra legyen kész ? . — Szept. 13-ra. . ;—, Nem lehetne egy pár nappal később ? — Nem. Mert ekkor jő Ü felsége. A szabó lázasan sietve 13-ára csakugyan elkészíti a ruhát s 13-án reggel már felveri Mélt. a Nagys. Urat. Tekint. ' — Hát magát mi ménkű hozta? .— Instálom, a kaiser kabát. — Sütheti már az egészet. — Miért kérem alásan ? Ilyen szépen nem csinálja meg egy szabó sem Pápán. Aztán meg a gomblyuka milyen. Ilyen lyuk nincs az egész világon. Ugy van ez megremekelve, hogy ugy áll benne az ordó, mintha beleszabták volna. — No jó, tegye le, majd kifizetem, ha az orcfó-val felpróbálom. — De instálom, addig nem várok. — Hát miért? Nem tudja, hogy ma jő a király ? — Dehogy jő, instálom. Már nem jő. Tegnap este lefújtak. — Hát kérem akkor átalakítom frakknak. — Mi az ördögnek ez ? Mi szükségem arra ? Tetszik tudni . . . főherczegi ebéd . . . Azután meg olyan kevés frakk van forgalomban ... — Na jó. Veszett fejszének nyle. Innen-Onnan. Reb Menachem Cziczeszbciszer pápai átkozódásaiból. Okkhor khopjod the meghívás o fhüherczeghi ebédrö, mikur nem van the neked frakk 1 * Nevezze the neked oz o bizomos Ojság kliullegának! * 0 the ordó khivánshágud hőtse le o zhápureső! * Onnyiszor fhögesszenek fhel tégedet, mint oz o bizomos árverist. Gondolatok. A katona sok menetelében a melegtől majd elolvadt s a gyakorlat mégis befagyott. * Az eső a királynapokban oly erősen esett, hogy a kitüntetéseket is elmosta. * Krieghammer Pápán volt s még sem volt Krieg. Kedden este azonban a sürgöny „Hammer'-ként ütött. * A föld megázott s a királyváró remények lehűltek. * A civil reményeket felfújták s a katokat lefújták. * Pápa csalatkozott — daczára a dogmaknak, * Csóth-mk nem nyújtott ü felsége kacsot. * Csak semmi sem bizonyos. Egyedül az, hogy ordo nincs. Hirek. — Gyászistentisztelet Erzsébet királyné emlékére. Megboldogult dicső királynénk, Erzsébet nagyasszonyunk gyászos elhunytának egy éves évfordulóján f. hó 11-én a helybeli rom kath. templomban gyászistentisztelet volt, a melyet főt. Kriszt Jenő helybelii plébános czelebrált az itteni káplánok segédkezése mellett. Az istentisztelen megjelent testületileg a városi hatóság és a helybeli állami, s grófi uradalmi hivatalok tisztikara és a tanuló ifjúság. — Főherczegek Pápán. József kir. herczegen kivül, mint jeleztük, a hadgyakorlatokra megérkezett Ferencz Ferdinánd és Ottó főherczeg is. Ferencz Ferdinánd kir. herczeg f. hó 12-én d. u. érkezett br. Fejérváry Géza, m. kir. honvédelmi ministerrel együtt és nem a grófi kastélyba szállt, ahová szállásolták, hanem a „Griff" szállodába. Itt volt már akkor Ottó kir. berezeg: is aki még 11-én d. u. jött meg városunkba, továbbá Krieghammer br. közös hadügyminiszter. Azonban igen rövid ideig tartott e magasrangu személyiségek itt időzése, mert a mint megérkezett a lefuvást elrendelő legfelsőbb parancs, Ferencz Ferdinánd még az nap éjjel, József és Ottó kir. herczegek, továbbá Krieghammer br. és br. Fejérváry másnap, azaz 13-án d. e. 10 ó. 37 p. hagyták el a várost. Velük mentek a porosz tisztek is. , — Személyi hirek. Hegedűs Lóránt f. hó 12-én városunkba érkezett s 13-án d. e. elutazott. — Bauer Antal az ugodi kerület orsz. képviselője f; hó 13-án városunkból elutazott. — Kolosváry József Veszprém vármegye alispánja és Szeglethy György Veszprém város polgármestere, f. hó 12-én kedden Pápára érkeztek s 13-án d. u hazautaztak. — Palágyi és Jeszenszky Gellért rendőrségi főfelügyelők, akik f. hó 12-án városunkba jöttek Bpestről a királylátogatás alatti rend föntartása végett, szerdán viszszautaztak a fővárosba. — Dr. Öreg János, debreczeni főiskolai tanár, kormányképviselő f. hó 10—11-én városunkban tartózkodott. — Antal Gábor dunántuli ev. ref. püspök, ki f. hó 11-ig városunkban tartózkodott, a csurgói egyházkerületi gyűlésre elutazott.