Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-08-13 / 34. szám

A kerékpárverseny. Az elmúlt hét másik legfontosabb és legérdekesebb mozzanata volt a helybeli kerékpár-egylethek f. hó 6-án, d. u. rendezett országúti távversenye Tapolczától Pápáig. Az óriási hőség és a nagy por ellenére szép számban gyűlt össze a kíváncsi publikum a földmives iskola előtti téren d. u. 3 óra tájban. Ugyanis erre az időre jelezték, hogy az első már beérkezhetik. S valóban alig egy negyedórával három után megharsant a kiirt jelszava, hogy közeledik az első, a legnagyobb győztes s nemsokára valóban be is futott portól födve, hőségtől elcsigázva elsőnek Klein Ede. 2 ó. és 3'/

2 perez alatt tette meg az 56 kilométernyi utat. Mégis éljenezték s leszállván vasparipájáról, hagyták egyedül baktatni a sátor alá, ahol sört mértek a szomjas keblek számára. Az itthon maradottak irigykedve szemlélték a nap hősét s köréje csoportosulva hallgatták útjára vonatkozó előadását s kérdezősködtek tőle a többi versenyzőkről. S nem lennénk hűek, ha meg nem jegy eznők, hogy nagy meglepetésben részesitette majdnem az egész publikumot győzelmével, minthogy megelőzte a favorit bicziklistát, Horváth Károlyt. Ennek a második dij jutott. S mint biztos forrásból értesülünk, elmaradásának az volt a főoka, hogy kerékpárt kellett kétszer is cserélnie; ha ez nem történik vele, föltétlenül ővé lett volna a fődiadal. Mi is ezen meggyőződésben vagyunk, de hiába a sors máskép döntött s második lett. Utánnuk rövid időközben hallszott újra és újra a kürtszó s egymásután érkeztek a versenyzők mind. Harmadiknak Schivach Kálmán (2 ó. 17 p.)

; negyediknek Teres Lajos 2 ó 23 p.), ötödiknek Hódossy Kálmán (2 ó. 32 p.), hatodiknak Pethö Józseí (2 ó. 39 p.), hetediknek Steiner Hugó (3 ó. 25 p.), s nyolezadiknak Szánthó * Károly (3 ó. 29 p.) alatt futván be a pályát, érkeztek be a czélponthoz. Nagy feltűnést keltett és lelkes éljenzést kapott Pethö József és Hódossy Kálmán. Az előbbi azért, mert ő volt az indító Tapolczán s habár nem volt versenyző, mégis az elsők között érkezett be ; az utóbbiról meg azonnal híre kelt, hogy 16 éves létére ugyanaz nap Körmendről bicziklizett Tapolczára,, hogy a versenybeu részt vegyen, s e roppant nagy és fárasztó út ellenére szintén az elsők közé küzdötte föl magát. Tehát Turánszky Tádé és Baumspurger N. kivételével, a kik messze elmaradtak, mindannyi vállalkozó szerencsésen oldotta meg feladatát s a kitűzött időn belül ért czélhoz. Ez mindenesetre a pápai kerékpáregyletnek csak dicséretére válik. A mig ezt örömmel beismerjük, addig jogosan kifogásolnunk kell a rendezésben egyet-inást. Először is: nem tarjuk helyesnek, hogy ebben a roppant melegben d. u. 1 órára tűzték ki a versenyzők indulását. Egy kissé későbbre pl. 3 órára is lehetett volna ezt minden baj nélkül tenni. Ily forróságban kerékpározni versenyzésből valóságos emberkinzás. Sőt a nézőközönséget is főleg a nagy por és meleg tartotta vissza, hogy nagyobb számban jöjjön össze a földmives iskolához, amely külömben is igen messze van a központtól. Továbbá nem véljük szerencsés gondolatnak azt sem, hogy belépti dijat és hozzá még 40 fillért szedtek. Hisz örülnünk kell, ha minél-több szemlélőja akad a beérkező biczikli hősnek, ezt pedig oly aránylag nagy belépti dijjal elérni nem lehet, főleg akkor, ha meggondoljuk, hogy oly messzire kifáradni a nagy hőségben s még fizetni is csak azért, hogy ott a nagy port állva nyeljük, nem valami kedves dolog. Ami pedig a versenyzők fogadtatását illeti, az teljesen kifogás alá esik. Nemcsak a versenyzők maguk, hanem a nézőközönis méltatlankodott, hogy a kifáradt kerékpárosokat sehogy sem fogadták. Magukra hagyták, mikor beértek és ha nekik ugy tetszett üdíthették magukat a sörsátor alatt. Ugy mint máshol van, fürdővel, üditő italokkal, nem igen kedveskedtek nekik. Hogy ez a különben oly derék egyletnek kárára is lehet, élénk tanújele az a nyilatkozat, a melyet éppen az első beérkező Klein Ede ur küldött be hozzánk s amely teljes szövegében igy szól: Tekintetes Kerékpáros Egyesület Tapolcza. Indíttatva érezzük magunkat, a kitűnő és várakozásainkat jóval felülmúló fogadtatásért, a melyben Tapolpolczára érkezésünk alkalmával részesülni volt szerencsénk őszinte köszönetünknek kifejezést adni. Még csak akkor jutottunk teljes tudatára a kitűnő fogadtatásnak, midőn a nagy hőség által teljesen kimerülten Pápára érve sajnálatunkra tapasztalnunk kellett, hogy itt semmiféle intézkedés nem tétetett a versenyzők illő fogadtatására és azok üditésére. Ezeket kérjük ismételt köszönetünk kíséretében tudomásul venni maradtunk hasonló esetben szolgálatainkat a legnagyobb készséggel felajánlva. Pápa, 1899. aug. 10-én. Hazafias üdvözlettel a versenyzők megbízásából Klein Kde, mint első beérkező. íme tehát amit Tapolcza oly szépen teljesített, azt Pápa elfelejtette. S mint halljuk több kilépés a következménye ennek a dolognak. Különben teljes megelégedés kisérheti a helybeli kerékpáregyesület működését s csak gratulálunk a mai szép sikeréhez. Az ünnepség egyébként este ért véget a polgári kör kertjében, ahol az elnök szép szavakkal nyújtotta át a győzteseknek a kitűzött jutalmat. A nagy aranyérmet Klein Ede nyerte el. Horváth Károly, és Schwach Kálmán nagy ezüst érmet kaptak; Teres Lajos, Hódossy Kálmán, Pethő József kis ezüst éremmel tüntettek ki. Steiner Hugó és Szántó Károlynak pedig bronz érem jutott. Hirek. — Személyi hir. Dr. Hegedűs Lóránt, városunk képviselője, f. hó 14-én, azaz holnap indul Oroszországba, hol szeptemberig marad. — Szokoly Ignácz, r. kapitány f. hó 12-én Brassóba utazott több napra, a tűzoltók országos gyűlésére. — Postafőnökünk szabadsága. Horváth Kálmán, posta táv. felügyelő, hiv. főnök, egy havi szabadságát megkezdette. A hivatal vezetését Freiszberger Gyula, posta táv. főtiszt vette át. — Esküvő. Sarudy Ottó, helybeli áll. tanitóképző intézeti tanár f. hó 15-én tartja esküvőjét Harmos Etelkával, Harmos Zoltán, helybeli adótárnok kedves és bájos leányával. Teljes boldogságot kivánun k az uj párnak. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügzi minister Szarka Lajos és Pasnáry Győző helybeli megbizott segédtanárokat végleges segédtanárokál kinevezte. Elébbit a znióváraljai, utóbbit a kolozsvári állami tanitóképző intézethez. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kardhordó László helybeli kép. s. tanárt a sárospataki, Répay Dániel kolozsvári tan. kép. s. tanárt Soós Lajos félegyházi tan. kép. r. tanárt Sarudy Ottó znióváraljai s. tanárokat a helybeli állami tanitóképző intézethez helyezte át. — A pápai polgári kör kerti helyiségében 1899. évt aug. hó 20-án szt.-István király napján saját könyvtára javára Lángó Náczi zenekarának közreműködésével d. u. tekeversenyt, este nyári tánczvigalmat rendez. Belépti-dij: Tagok részére személyenkint 40 kr. Nem tagoknak 60 kr. A tekeverseny kezdete ebéd után. Első dij: 10 korona. Második dij: 6 korona. Harmadik dij: 4 korona. Három dobás ára 10 kr. A táncz kezdete esti 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság a reá következő vasárnap, azaz aug. hó 28-án tarcatik meg. — Kardhordó László helybeli tanitóképezdei tanárt a vallás és közktatásügyi Miniszter a sárospataki állami tanitóképezdéhez helyezte át. Őszintén sajnáljuk tárj sadalmunk e rokonszenves tagjának távozását, ki a képezdei tanári karból nemcsak mint tanár, hanem mint egyén is kimagaslott. Lapunk megalapításában s további nehéz küzdelmeiben tevékeny részt vett. Mint tanár hazafias szellemben neveié tanítványait; mint ember közelismerést vivott ki magának ismerősei körében s mint hirlapiró az igazak rokonszenvét nyerte meg. Gratulálunk Pataknak s részvétünket fejezzük ki a helybeli tanitóképző intézetnek. — Gyászhir. Néhai Szabó Károlynak, az ev. ref. főiskola néhány évvel ezelőtt elhunyt derék tanárának édes anyja, f. hó 5-én elhunyt. A család a következő gyászjelentést adta ki : Szabó Lajos, lévai képezdei igazgató és neje, Kovács Sebestyén Vilma, — özvegy Csizmadia Károlyné, sz. Szabó Júlia, az elhunytnak gyermekei, ugy a maguk, valamint a megholtnak unokái és dédunokái s az összes rokonság nevében fájdalommal jelentik a legjobb anyának, nagyanyának és dédanyának özvegy Szabó Istvánné szül. Pólya Terézia asszonynak f. hó 5-én d. u. ötödtél órakor, életének 83-ik évében, hosszas szenvedés után, végelgyengülés folytán bekövetkezett gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei f. hó 7-én délután 5 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint a pápai alsó-városi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Pápa, 1899. augusztus 5-én. Áldás és béke lengjen a szeretett halott pora felett! A temetésen számos ismerős, rokon, jóbarát vett részt. Az áldott anya, ki túlélte csaknem az öszszes családtagokat, hosszú élettel megáldva tért örök nyugalomra. Nyugodjék békével! — Tüzérek is jönnek hozzánk a napokban. A cs. és kir. 5-ik tüzérosztály törzse és ennek 1. sz. ütege f. hó 21-én 1 törzs,