Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-07-16 / 30. szám

A pápai bőripapszövetkezet megalakulása. Igen nagy érdeklődéssel történt meg f. hó 12-én d. u. a helybeli bőriparszövetkezet megalakulása. A tulajdonképeni gyűlést megelőzőleg Dr. Horváth János bpesti központi szövetkezeti kiküldött, Mészáros Károly polgármester és Szűcs Gyula városi irnok s a helybeli ipartestület tisztviselőinek stb. jelenlétéhen előze

: tes ülést tartott, ahol kijelölték előre a megválasztandó tisztikar tagjait. S csak ennek bevégezte után kezdődött :

,A4-kor a gyűlés az ipartestületi nagyteremben. Mindenekelőtt Hajnóczhj Béla, az ipartestülét elnöke s az egész dolognak leglelkesebb hive és mozgatója, köszönetét fejezi ki a központ és aváros lelkes képviselőjének dr. Hegediis Lorántnak, szives és áldozatkész támogatásukért ; melegen üdvözli dr. Horváth Jánost s fölkéri a gyűlés megnyitására és az azon való elnökösködésre. A kiküldött mind a központ, mind a város orsz. képviselője, mind a maga nevében viszonos üdvözletét fejezvén ki az egybegyűltek iránt, kijelenti, hogy dr. Hegediis Lóránt igéri, a szövetkezet ügyére vonatkozólag, hogy anyagilag és erkölcsileg mindenkor támogatni fogja s egyben megnyitottnak nyilvánítja a gyűlést, a melynek jegyzőjéül Szűcs Gyulát, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig id. Kleva Mártont és Altstadter Jakabot kéri fel. Ezután hosszasabban és igen talpraesetten fejtegetvén a hitelszövetkezetek czélját, rövid történetét, az összes magyarországi szövetkezetek viszonyait, a kormány törvénykezési és egyéh pénzbeli támogatását, nemkülömben a központi szövetkezetek viszonyát a vidékiekhez, az ipari szövetkezetek fajait s az általános alapszabályokat fölteszi a kérdést, vájjon megakarják-e alapítani Pápán is a bőripar-szövetkezetet ? Habár nagy csend lett rá a felelet, de mivel a ki hallgat, beleegyezni látszik, — kimondotta, hogy Pápán is a bőripar-szövetkezetet megalakultnak nyilvánítja ki. Ezután az egyesület czimét állapították meg, mely következőleg hangzik: A pápai ipartestület bőriparszövetkezete. Majd a részvények értékének meghatározása s befizetésének módja és a belépési díj fölött fejlődött ki hosszas és zajos vitatkozás, mig végre megállapodtak abban, hogy 1 részvény értéke: 10 korona, melyet havonkint 80 fillérével törlesztetek le s a belépti dij pedig 20 fillér leszen. S ha valaki rendesen, az alapszabályban megállapított időben nern fizeti e törlesztést, 2 fillér büntetéspéznt rónak rá. Kölcsönt a szövetkezet csak a központból vehet. A részvényekért ötszörös felelősség jár, minthogy a központ is ötszörös hitelt ad. Az adó- és házbért exekucziónál és csődnél megelőzi a szövetkezet követelése. A szövetkezet mint ilyen adó- és portómentességet élvez, csak tagjánakadhat pénzt és bőrauyagot a szövetkezet, amely tagjai váltókölcsönének kezeséül is szerepelhet, sőt tagjainak üzleti váltóját is elfogadja, azonkívül számláikat is behajthatja. (Itt ez utóbbi paragrafusnál meg kell jegyeznünk, hogy az igen tisztelt elnök urnák a hivatalnokok megfizetésével hosszasabban s kissé ironikusan példálózni nem lett volna szabad, ez sértő a hivatalnokokra annál is inkább, mert földbirtokos urak, papok, ügyvédek stb. más állású emberek is vannak, akik még tovább adósok, mint hivatalnok, az ilyen példálózásban sok iparoslegsajnálatraméltóbb socialistikus eszméket lát. Igen szépen lefért volna a magyarázatba, a „hivatalnok" helyett e szócska: valaki). A gyűlés továbbá hozzájárult, hogy a ki nem fizetett számlákat tagjaitól zálogul elfogadja, s rájuk kölcsönt is ad. 4%-nál nagyobb' osztalék nem lehet. A 20 fillér belé-f pési dij tartalékalapot képez. Kölcsönöket felvenni csak a központból kinevezett igazgató tudtával és beleegyezésével szabad. A központ kölcsönt 7%,-ra ad. Pénzt kamatra elhelyezni csak a központ tudtával lehet. Ezek voltak a főbb s anyagi részt illető megállapodások, a melyek után a közgyűlés, a tisztikar és a szövetkezet föloszíatására vonatkozó szabályok meghatározása következett. Itt a legfontosabb pont, hogy egy tagnak, tekintet nélkül részvényei számára csak egy szavazata van a közgyűlésen, föltéve, hogy fizetési kötelességének eleget tett. Még a tisztviselői kar megválasztását kell megemlítenünk, minthogy itt váratlan incidens megzavarta a gyűlés folytatását körül bül 1 óra hosszáig. Ugyanis, amint az elnök az igazgatóságra kandidált 4 tag nevét fölolvasta, a rá jövő harsogó éljenek között -— váratlanul fölállt Nehman Gábor s kijelentette, hogy bokros teendői miatt semmi szin alatt e megtiszteltetést el nem fogadja s mivel e szándéka mellett mindvégig megmaradt, a többi 3 tag is kijelentette, hogy akkor ők is lemondanak e tisztükről s a teremből eltávoztak. Végre sikerült Márton Antalt, Altstadíer Jakabot, Legény Ferenczet megnyerni s 4-iknek Zsemlyevics Istvánt megválasztani. A felügyelő és a napi biztosok megválasztása simán zugó éljenzések közt ment végbe. A tisztikar a következő : I. Elnök : Legény Ferencz. II. Megválasztott igazgatósági tagok: Altstádter Jakab, Márton Antal, Legény Ferencz, Zsemlyevics István; a központból kinevezett tag : Halász Ignácz. Felügyelő biz. tagokká választattak : id. Kleva Márton, Tóth Ferencz, Kohn Zsigmond, Bornemissza József; a központból kinevezett: Lukács Lajos. IV. Napi biztosok: a) czipészek közül: Barcza Dániel, Papp János, Csapó János, Dénes György, id- Hoffmann István, Horváth Károly, Horváth János, Herczeg Sándor, Herber Károly, Kiss István, Pilzl János, Lővinger Rafael, Pelek Mihály, Seliőnherr József. b.) a csizmadiák közül: Baranyai János, Erdélyi József, Giczi György, Grabies Vendel, Horváth Mihály, Kobsis Pál, Király János, Rozs Ferencz, Szekeres Ferencz, Lóskay Béla, Mácz János, Masszi János, Németh Mihály. c) a szíjgyártók közül: Szeglethy József, Keresztes Ferencz. Az igazgatósági tagokat 3 évre, a többi tisztviselőket egy évre választották az alapszabályok szerint. Ezen választással véget ért a nagy közgyűlés az elnök éltetése mellett. Még csak azt kell megemlítenünk, hogy dr. Hegedűs Lóránt a családjában előfordult váratlan eset miatt nem jelenhetett meg e gyűlésen, amire különben már jó eleve megígérte részvételét. S hogy mennyire szivén viseli ezen szövetkezet ügyét, bebizonyította azzal, hogy 50 frttal, tehát 10 részvénnyel, a tagok közé lépett. Ami az összes tagok számát illeti 130-rarug, akik összesen 740 részvényt írtak alá. Legtöbb részvénye van Herczeg Sándornak t. i. 50. Kohn Zsigmond és Papp János következnek utánna 20—20-al, Zsemlyevics István 15-öt irt alá. Tehát ezek a legrészvényesebbek. Sokan 10-et, többen 5-öt vállaltak el. A közgyűlés után este 8 óra után a Polgári kör kertjében bankettre gyűltek össze többen mint 50-en. Ott volt dr. Horváth Jánoson kivül Mészáros Károly polgármester s más notabilitások. Termésietes, hogy sok volt a felköszöntő is. Először a polgármester üdvözölte a központi kiküldöttet, majd dr. Horváth János éltette a polgármestert. Altstadter Jakab és Böhm Samu Hajuóczkgra ürítettek poharat. Hajnóczky Béla pedig az uj egyesület fölvirágoztatására emelte serlegét. Sok köszöntés és vidám jókedv mellett éjféli 2 óráig maradt együtt a társaság. Innen-Onnan. Humoros sir-feliratok. Oh jaj bús szivemnek ! Bánat átaljárja. Itt nyugszik Tóth Antal A falu birája. Kedves hites társa Mindenütt követi, Most már a porcziót Az egekben szedi. * Egész életében vak volt szegény czigány Peti, Holta után az örök világosság Fényeskedjék neki. * Örök a sir, pedig rövid volt az élet, Mondhatná, ha tudná Kerekes Erzsébeth,^] A ki, mikor meghalt, alig élt egy évet. * Éppen abban éré a halál mord szele, Mikor a konyhába nyers jtormát reszele. Készen áll a sir! Tehát masir 1 # Itt nyugszik Kala, Kit a halál kalapácsa, agyon kalaPácsola vala! * Jó két nótárius volt Mind a három Ege István, János, Péter, Meg a felesége. De már mind meghaltak, Mind a négynek vége.