Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-05-28 / 22. szám

messziről. Szováthy Lajos igazgató lelkes és megható szavakban fejezte ki köszönetét a fogadtatásért. Ezután megindult a menet a templomba, ahol a tanítóképző ifjúságának szép éneke mellett misét mondott a község kedves plébánosa Ft: Andalíts János ur. Az isteni? tisztelet után gazdag ebédre oszoltak szét az egyes vendégszerető lakosokhoz az ifjak> míg a tanárok Polgár Béla ur házában gyűltek össze fényes, gazdag lakomára, ahol lelkesnél-lelkesebb fölköszöntők váltották tel egymást, amelyekben volt alkalmuk a szónokoknak leróni hálájukat a házi ur nagyrabecsült, kedvességével s igazi magyar vendégszeretetével elragadó édes szülei iránt. r D. u. félháromkor kezdődött meg az ünnepély legszebb része, a szeborleleplezés és az Erzsébetliget megnyitása. A plébánia köré csoportosult óriási menet ekkor indult meg harsogó zene mellett. Fehér ruhás lányok festői csapatja nyitotta meg a menetet, zászlók alatt őket különböző testületek és küldöttségek követték. A templom utczájából kiérve a menet, balra csavarodott s ime elétünt egyszerre a lepellel borított emlékmű a kis, de Ízlésesen berendezett liget közepén. Karfák vették körül a ligetet, amelyet lampionok árasztottak el ez alkalomra. A több mint 3 méter magas emlékmű előtt diszes szónoki emelvény várta a szónokokat. Mire a menet oda ért, már legalább is 2 ezer ember tolongott az ünnepség helye körül. S ily diszes és nagyszámú közönség előtt folyt le a leleplezés lélekemelő szertartása. Először is a pápai tanítóképző intézet énekkara a Hymnust énekelte el. Utánna Andalíts Lajos, esperes plébános mondotta a következő szép beszédet: Mélyen tisztelt gyülekezet! Ünnepélyre jöttünk ma itt össze, hogy ez újonnan létrejött, méretére nézve ugyan parányi, de az eszméhez mérten nagyfontosságú ligetet, középütt feledhetetlen emlékű boldogult Erzsébet királynénk szobrával rendeltetésének t. i. a király iránti hűség, ragaszkodás a hazaszeretetből kifolyó honfiúi erények ápolásának átadjuk. Kimondhatatlan örömérzet fogja el szivemet, ha végig nézek az összejöttek diszes koszorúján, mert látom, hogy Nyirád község mozzanata, t. i. a fentrajzolt események tettekben nyilvánuló tanuskododása és ápolása a legtágasabb körökben is érdeklődést kelt. Ezen érdeklődés és részvét buzditólag hat nemcsak Nyirád község lakóira, hanem minden igaz hazafira, ki e mozzanatról tudomást fog szerezni. Méltán megérdemlik tehát a távolból megjelenők, hogy őket szivem mélyéből üdvözöljem s köszönetemet nyilvánítsam azon szives és fáradságos megjelenéseért, mely bennünk maradandó benyomásokat teremtett. Hogy miért létesült a liget éppen Ert izsébet, (királynőnk emlékszobrával ? Hosszasan kellene beszélnem. Részemről elég legyen ha röviden csak azt mondom, hogy oly királynő emlékét akarjuk itt megörökíteni, ki a legjobb anya, legszeretőbb hitves, az uralkodói gondolatokban h'.ven osztozkodó, legszeretettebb élettárs volt, ki egész életét a magyar nemzet nagyságának és boldogitásának szentelte, szóval, ki a legszebb isteni és erkölcsi erényekkel ékeskedett s mint ilyen mindenkor és mindenütt hódoló tisztelet és rajongó szeretetnek örvendett. égis egy anarchista, vagyis egy minden isteni és ember törvényt megvető s minden törvényes hatalmat és fensőbbségét lábbal tiporni akaró orgyilkos oltotta el élete fáklyáját. Az ő emlékszobrának szemléletében elmerülve legyünk egyrészt a legjobb és legtiszteltebb királynő eseményeinek nem csak bámulói, hanem követői is, másrészt undorral forduljunk el minden bűn, gonoszságtól, minden modern vagyis divatos ámítástól, melyek fejetlenségre, az isteni és emberi törvények megvetésére, a törvényes hatalom és felsőbbbség lábbal tiporására vezethetnek—melyek nemcsak egyes legjobbaknak szerencsétlen végzetét képesek okozni, hanem egész nemzeteket is — miként ez a magyar nemzettel történt — mély gyászba borítani. Ismét azt mondom, ligetet létesítettünk, középett feledhetetlen emlékű boldogult Erzsébet királynőnek emlékszobrával, de nem egészen a magunk erejéből, a távolabbi vidékekről és a legmagasabb körökből is folytak be segély adomány ok. Fogadják fönt és alant, szóval bárki bármiképpen e mű alkotásához hozzájárult, leghálásabb köszönetünket; legyen legszebb jutalmuk azon boldogító öntudat, hogy áldozatukat a haza oltárára tették le, mely melegágyával fog szolgálni a most itt elvetett mustárnak, de gondos ápolás mellett terebélyes fává nőhet, ugy hogy ágaira jöhetnek lakni az ég madarai, vagyis azon isteni és erkölcsi erények, melyekre figyelmeztet bennünket bold. Erzsébet királynénk szobrának szemlélete s melyek segíteni fogják felvirágoztatni s boldogítani a magyar hazát. Ámde minden emberi törekvés hiu és czéltalan Isten áldása nélkül, kérjük azért az ég áldását, áldja meg a község igyekezetét és vezényelje győzelemre, hogy legyen áldva, mig magyar él, bold. Erzsébet királynőnk neve; és ti zsenge fák Isten áldásával évről évre növekedjetek, összefolyó lombjaitokkal alkossatok óriási, hervadhatatlan koszorút, körülövezvén vele boldogult Erzsébet királynőnk emlékszobrát. Mégegyszer üdvözölve a megjelenteket e jelszavak mellett: Isten, Király, Haza! hulljon le a lepel, mely után a szobíot leleplezetnek és a szobor után a ligetet Erzsébet ligetnek nevezni nyilvánítom. — Isten önökkel! Éljen a királyi Éljen a hazai A beszéd alatt lehullt a lepel az emlékműről s fehér v és érczalapján ott emelkedett a királyné bronz mellszobra, jóságosan tekintve a gyönyürü vidékre, a melynek egyik szép pontján, őt, emlékét most ünnepelni össze sereglettek. — Majd a beszédet az ifjúsági énekkar által előadott „Királyné Hymnusz" követte s ezalatt a szobor alapzatára lerakták gyönyörű koszorúikat a pápai áll. tanítóképző intézet s Nyirád községe. Alig hangzottak el a szép Hymnus utolsó akkordjai, az emelvényre lépett Polgár Béla és nagyon szép emlékbeszédet mondott. Reményik Lajos az Erzsébet-liget ós az Erzsébet-szobor történetét olvasta fel s mikor a nagyobb adományozók közül Wlassits nevét kiemelte, dörgő éljenzés volt rá a felelet. Nagyhatású mozzanata volt az ünnepnek, midőn ezen beszédek után Polgár Béla Széli Kálmán ministerelnök b Wlassics minister levelét felolvasta, amelyeket az ünnep alkalmából intéztek a község elöljáróságához. Széli Kálmán levele igy hangzik : sr Nyirád község t. Elöljáróságának f Nyirádon. ' Köszönettel fogadtam azt a figyelmüket, hogy a dicsőült királynénk emlékére emelt érczszobor leleplezési ünnepére meghívni szíveskedtek, de há-nem is vehetek részt kegyeletes ünnepélyükön, mert állásomból folyó kötelességeim más felé vonnak, biztosithatom a t. Elöljáróságot, hogy Nyirád község lelkes lakosainak az a ténye, hogy imádott Királynénk emléke iránt a szeretet és hála jelét érczszobor megalkotásával sietett megörökíteni, lelkemben élénk rokonszenvet keltett községük-és annak lakói iránt s hazafias éraélmeiben osztozva lelkileg ott leszek az önök ünnepén is. Tudatom egyúttal, hbgy Ö csász. és apostoli kir. Felsége legmagasabb személye iránt kifejezett alattvalói Údolatuknak szives készséggel leszek legfelsőbb helyen tolmácsolója. V Budapesten, 1899 ót|í május 18. Széli. Wlassics minister sorai ezek: Igen tisztelt Uram! Vettem nagybecsű levelét, melyben engem a nyirádi Erzsébet-özobor leleplezési ünnepélyére oly szívesen hívni méltóztatik. Őszintén köszönöm lekötelező , figyelmét, de hasztalan igyekeztem hivatalos elfoglaltságom mellett a leleplezés napjúrai szabad időt szerezni s igy nagy sajnálatomra iiem lehetek jelen a szép ünnepen. Kiváló tisztelettel : Wlassics. Hatalmas éljen! zúgott fel a miniszterek levelének elolvasása után. Végül szép záradékképen a község birája. jelentette ki, hogy a falu nevében átvfeszi a szobrot s annak ugy ő mint utódai teljes odaadással gondját viselik. A nagy napot bahkett zárta be, amelyen jobbnál-jobb és 'szellemesebb felköszöntők váltogatták egymást. Polgár Béla és Szováthy Lajos képezdei igazgató beszédei különösen tetBaettek. Tánczmulatsággal végződött a i\yirádi nagy nap, amelynek szép, emléke sokáig fog élni> szivünkben, akik szerencsések voltunk, hogy benne részt vehettünk. M Nyirád nem csak a megboldogult 'dicaő királynénknak emelt emléket, hanem önmagának az országban elismerést szerzett. Áldja meg az Ég azokat, akik kezdeményezték ez eszmét s annak oly hamar testet is adtak ! •••*', Szinkáz. Vasárnap, (május 21-én) d. u. a „Koldusdiák "-ot adták másodízben, az első szereposztással, í saison — és hóvégszerüen üres padok előtt, meglehetős rövidítésekkel. A főszereplők s a karmester jobb ügyhöz, ez esetben teltebb házhoz méltó buzgalommal működtefc. Este a „Piros bugyelláris" népszínművet adták. Mint minden népszínműben, itt if' Lévay Margitot illeti az elsőség a nők között, ki kedves, szelid hangjával, az éraelmeket hiven visszatükröző areakifejeeésével ismét remekelt. B. Némethy Jolán ós Török Malvin játszottak még igen kellemesen. Jó volt Pozsonyi Júlia mint kártyavető nő. A férfiak közül Csáky Ferencz, Békés Oyuia, Heltai Jenő, Miklósi Gyula a szokott elevenséggel s kitűnő alakítással játszottak.