Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-05-28 / 22. szám

messziről. Szováthy Lajos igazgató lelkes és megható szavakban fejezte ki köszönetét a fogadtatásért. Ezután megindult a menet a templomba, ahol a tanítóképző ifjúságának szép éneke mellett misét mondott a község kedves plébánosa Ft: Andalíts János ur. Az isteni? tisztelet után gazdag ebédre oszoltak szét az egyes vendégszerető lakosokhoz az ifjak> míg a tanárok Polgár Béla ur házában gyűltek össze fényes, gazdag lakomára, ahol lelkesnél-lelkesebb fölköszöntők váltották tel egymást, amelyekben volt alkalmuk a szónokoknak leróni hálájukat a házi ur nagyrabecsült, kedvességével s igazi magyar vendégszeretetével elragadó édes szülei iránt. r D. u. félháromkor kezdődött meg az ünnepély legszebb része, a szeborleleplezés és az Erzsébetliget megnyitása. A plébánia köré csoportosult óriási menet ekkor indult meg harsogó zene mellett. Fehér ruhás lányok festői csapatja nyitotta meg a menetet, zászlók alatt őket különböző testületek és küldöttségek követték. A templom utczájából kiérve a menet, balra csavarodott s ime elétünt egyszerre a lepellel borított emlékmű a kis, de Ízlé­sesen berendezett liget közepén. Karfák vették körül a ligetet, amelyet lampionok árasztottak el ez alkalomra. A több mint 3 méter magas emlékmű előtt diszes szó­noki emelvény várta a szónokokat. Mire a menet oda ért, már legalább is 2 ezer em­ber tolongott az ünnepség helye körül. S ily diszes és nagyszámú közönség előtt folyt le a leleplezés lélekemelő szertartása. Elő­ször is a pápai tanítóképző intézet ének­kara a Hymnust énekelte el. Utánna Anda­líts Lajos, esperes plébános mondotta a kö­vetkező szép beszédet: Mélyen tisztelt gyülekezet! Ünnepélyre jöttünk ma itt össze, hogy ez újonnan létrejött, méretére nézve ugyan parányi, de az eszméhez mérten nagyfon­tosságú ligetet, középütt feledhetetlen em­lékű boldogult Erzsébet királynénk szobrá­val rendeltetésének t. i. a király iránti hűség, ragaszkodás a hazaszeretetből kifolyó honfiúi erények ápolásának átadjuk. Kimondhatatlan örömérzet fogja el szi­vemet, ha végig nézek az összejöttek diszes koszorúján, mert látom, hogy Nyirád köz­ség mozzanata, t. i. a fentrajzolt események tettekben nyilvánuló tanuskododása és ápo­lása a legtágasabb körökben is érdeklődést kelt. Ezen érdeklődés és részvét buzditólag hat nemcsak Nyirád község lakóira, hanem minden igaz hazafira, ki e mozzanatról tu­domást fog szerezni. Méltán megérdemlik tehát a távolból megjelenők, hogy őket szivem mélyéből üdvözöljem s köszönete­met nyilvánítsam azon szives és fáradságos megjelenéseért, mely bennünk maradandó benyomásokat teremtett. Hogy miért létesült a liget éppen Er­t izsébet, (királynőnk emlékszobrával ? Hossza­san kellene beszélnem. Részemről elég legyen ha röviden csak azt mondom, hogy oly ki­rálynő emlékét akarjuk itt megörökíteni, ki a legjobb anya, legszeretőbb hitves, az uralkodói gondolatokban h'.ven osztozkodó, legszeretettebb élettárs volt, ki egész életét a magyar nemzet nagyságának és boldo­gitásának szentelte, szóval, ki a legszebb isteni és erkölcsi erényekkel ékeskedett s mint ilyen mindenkor és mindenütt hódoló tisztelet és rajongó szeretetnek örvendett. égis egy anarchista, vagyis egy minden isteni és ember törvényt megvető s minden törvényes hatalmat és fensőbbségét lábbal tiporni akaró orgyilkos oltotta el élete fák­lyáját. Az ő emlékszobrának szemléletében elmerülve legyünk egyrészt a legjobb és legtiszteltebb királynő eseményeinek nem csak bámulói, hanem követői is, másrészt undorral forduljunk el minden bűn, gonosz­ságtól, minden modern vagyis divatos ámí­tástól, melyek fejetlenségre, az isteni és emberi törvények megvetésére, a törvényes hatalom és felsőbbbség lábbal tiporására ve­zethetnek—melyek nemcsak egyes legjobbak­nak szerencsétlen végzetét képesek okozni, hanem egész nemzeteket is — miként ez a magyar nemzettel történt — mély gyászba borítani. Ismét azt mondom, ligetet létesítettünk, középett feledhetetlen emlékű boldogult Erzsébet királynőnek emlékszobrával, de nem egészen a magunk erejéből, a távolabbi vidékekről és a legmagasabb körökből is folytak be segély adomány ok. Fogadják fönt és alant, szóval bárki bármiképpen e mű alkotásához hozzájárult, leghálásabb köszö­netünket; legyen legszebb jutalmuk azon boldogító öntudat, hogy áldozatukat a haza oltárára tették le, mely melegágyával fog szolgálni a most itt elvetett mustárnak, de gondos ápolás mellett terebélyes fává nőhet, ugy hogy ágaira jöhetnek lakni az ég ma­darai, vagyis azon isteni és erkölcsi erények, melyekre figyelmeztet bennünket bold. Er­zsébet királynénk szobrának szemlélete s melyek segíteni fogják felvirágoztatni s bol­dogítani a magyar hazát. Ámde minden emberi törekvés hiu és czéltalan Isten áldása nélkül, kérjük azért az ég áldását, áldja meg a község igyeke­zetét és vezényelje győzelemre, hogy legyen áldva, mig magyar él, bold. Erzsébet ki­rálynőnk neve; és ti zsenge fák Isten ál­dásával évről évre növekedjetek, összefolyó lombjaitokkal alkossatok óriási, hervadha­tatlan koszorút, körülövezvén vele boldogult Erzsébet királynőnk emlékszobrát. Mégegyszer üdvözölve a megjelenteket e jelszavak mellett: Isten, Király, Haza! hulljon le a lepel, mely után a szobíot le­leplezetnek és a szobor után a ligetet Er­zsébet ligetnek nevezni nyilvánítom. — Isten önökkel! Éljen a királyi Éljen a hazai A beszéd alatt lehullt a lepel az em­lékműről s fehér v és érczalapján ott emelkedett a királyné bronz mellszobra, jó­ságosan tekintve a gyönyürü vidékre, a melynek egyik szép pontján, őt, emlékét most ünnepelni össze sereglettek. — Majd a beszédet az ifjúsági énekkar által előadott „Királyné Hymnusz" követte s ezalatt a szobor alapzatára lerakták gyönyörű koszorúi­kat a pápai áll. tanítóképző intézet s Nyirád községe. Alig hangzottak el a szép Hymnus utolsó akkordjai, az emelvényre lépett Polgár Béla és nagyon szép emlékbeszédet mon­dott. Reményik Lajos az Erzsébet-liget ós az Erzsébet-szobor történetét olvasta fel s mikor a nagyobb adományozók közül Wlas­sits nevét kiemelte, dörgő éljenzés volt rá a felelet. Nagyhatású mozzanata volt az ünnepnek, midőn ezen beszédek után Polgár Béla Széli Kálmán ministerelnök b Wlassics minister levelét felolvasta, amelyeket az ünnep alkalmából intéztek a község elöl­járóságához. Széli Kálmán levele igy hangzik : sr Nyirád község t. Elöljáróságának f Nyirádon. ' Köszönettel fogadtam azt a figyelmü­ket, hogy a dicsőült királynénk emlékére emelt érczszobor leleplezési ünnepére meg­hívni szíveskedtek, de há-nem is vehetek részt kegyeletes ünnepélyükön, mert állá­somból folyó kötelességeim más felé von­nak, biztosithatom a t. Elöljáróságot, hogy Nyirád község lelkes lakosainak az a ténye, hogy imádott Királynénk emléke iránt a szeretet és hála jelét érczszobor megalko­tásával sietett megörökíteni, lelkemben élénk rokonszenvet keltett községük-és annak lakói iránt s hazafias éraélmeiben osztozva lelkileg ott leszek az önök ünnepén is. Tudatom egyúttal, hbgy Ö csász. és apostoli kir. Felsége legmagasabb személye iránt kifejezett alattvalói Údolatuknak szives készséggel leszek legfelsőbb helyen tolmá­csolója. V Budapesten, 1899 ót|í május 18. Széli. Wlassics minister sorai ezek: Igen tisztelt Uram! Vettem nagybecsű levelét, melyben engem a nyirádi Erzsébet-özobor leleplezési ünnepélyére oly szívesen hívni méltóztatik. Őszintén köszönöm lekötelező , figyelmét, de hasztalan igyekeztem hivatalos elfoglalt­ságom mellett a leleplezés napjúrai szabad időt szerezni s igy nagy sajnálatomra iiem lehetek jelen a szép ünnepen. Kiváló tisztelettel : Wlassics. Hatalmas éljen! zúgott fel a miniszte­rek levelének elolvasása után. Végül szép záradékképen a község birája. jelentette ki, hogy a falu nevében átvfeszi a szobrot s annak ugy ő mint utódai teljes odaadással gondját viselik. A nagy napot bahkett zárta be, amelyen jobbnál-jobb és 'szellemesebb fel­köszöntők váltogatták egymást. Polgár Béla és Szováthy Lajos képezdei igazgató be­szédei különösen tetBaettek. Tánczmulatsággal végződött a i\yirádi nagy nap, amelynek szép, emléke sokáig fog élni> szivünkben, akik szerencsések vol­tunk, hogy benne részt vehettünk. M Nyirád nem csak a megboldogult 'dicaő királynénknak emelt emléket, hanem ön­magának az országban elismerést szerzett. Áldja meg az Ég azokat, akik kezde­ményezték ez eszmét s annak oly hamar testet is adtak ! •••*', Szinkáz. Vasárnap, (május 21-én) d. u. a „Kol­dusdiák "-ot adták másodízben, az első sze­reposztással, í saison — és hóvégszerüen üres padok előtt, meglehetős rövidítésekkel. A főszereplők s a karmester jobb ügyhöz, ez esetben teltebb házhoz méltó buzgalom­mal működtefc. Este a „Piros bugyelláris" népszínmű­vet adták. Mint minden népszínműben, itt if' Lévay Margitot illeti az elsőség a nők kö­zött, ki kedves, szelid hangjával, az érael­meket hiven visszatükröző areakifejeeésével ismét remekelt. B. Némethy Jolán ós Török Malvin játszottak még igen kellemesen. Jó volt Pozsonyi Júlia mint kártyavető nő. A férfiak közül Csáky Ferencz, Békés Oyuia, Heltai Jenő, Miklósi Gyula a szokott ele­venséggel s kitűnő alakítással játszottak.

Next

/
Thumbnails
Contents