Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-05-14 / 20. szám

egykor azon földön laktak, hol ma Magyarország van, elpusztultak, elenyésztek ? Rövidesen azzal felel meg erre a kérdésre, hogy megmaradt, mert nyilteszü, katonás nemzet volt és maradt; értett ahhoz, hogy a meghóditott lakókkal éreztesse hatalmát, de másrészt magához édesitse azzal, hogy magával egyenrangú félnek tekinti. Igy tett például a kunokkal, kiket levert a magyar fegyver, de azután megtelepített a magyar szeretet az Alföld aranykalászos rónaságain. Ez az egy fegyverténye jellemzi a feladatot, mely a múltban a magyarra várt: a keleti barbárság s a nyugati műveltség közt közvetítő szerepre kellett vállalkoznia; meg kellett védni i nyugatot a keletről Európába vándorló népektől, ne hogy műveltségét tönkre tegyék, sőt ezek közt terjesztenie kellett a nyugati keresztény műveltséget. Tudjuk, hogy főleg százados küzdelmével, melyet e nemzet a törökkel vívott, beteljesítette a czélt, melyért a népek Atyja helyt adott neki e hazában. De nemcsak a törökkel szemben volt megvédő erő, hanem másrészt meggátolta , a germán (a német) elem terjeszkedését nyugatról keletre, a szlávét nyugatra; vitéz ellenállásával gátot vetett, hogy a keleti világuralom kényuralmi törekvései nyugatra át ne mehessenek; a katholiczizmus fölvételével pedig a területén lakó népek közt, sőt tovább is, közvetítő lőn a polgárosultság terjesztésében. Ezek voltak a czélok, melyekért a múltban léteznie kellett nemzetünknek. De van-e a magyarnak jövőbe is czélja? Oly nép, melynek csak múltja van, a jelenben pedig semmi magasabb czélja, nem érdemli meg a jövőt. Nemzetünknek azonban igenis fontos jelene van, mely záloga annak, hogy czélja s ezzel léte a jövőben is megmarad. A nemzetiségi kérdés, az államok egyensulyrendszerének kérdése, a keleti kérdés uralkodnak ma a politikán. Nemzetünk a villámhárító, hogy e kérdések erősebb lecsapása lángba ne borítsa Európát. Kárpát övezte hazánk azon pontján terül el Európának, hol három nagy nemzetség, a német, szláv és román közt foglal állást. E három nemzetség külön érdekei és folytonos súrlódásai ellen okvetlenül szükséges oly nemzetiség közbülléte, a mely egyik szomszédjának sem rokona, mindhárommal szemben pedig a részrehajlatlan szomszédnak, vezetőnek szerepét vállalhatja el. Ez a feladat a magyarságra vár. Az ujabb politikai alakulások folytán a szláv és német elem ellentétben, oppositióban van. Kell tehát lennie oly semleges, elválasztó elemnek, mely a világbéke s a különfajok önálló fejlődésének kapcsául szolgáljon. Kelet és Délkelet jövője Középeurópa sorsával függ össze, mint melyet a folyton jobban és jobban előrenyomuló Balkán-kérdés s az olasz egységnek még mindig be nem fejezett megvalósítására való törekvés legközelebbről érint. És a fejlődhető bajban, miként a történelem legújabb korszakában már voltunk is, — támadólag, közbenjárólag, semlegesitőleg mi inkább vagyunk hivatva a közbelepésre, mint a merőben nyugat szellemű német; mi, mert noha elfogadtuk nyugat vallását és műveltségét, kelet viszonyai sokkal közvetlenebbül, sokkal intenzivebben érintenek minket, kik fajilag rokonok vagyunk, földrajzi helyzetünk egymásra utal. Népünk létezése tehát abban nyeri magyarázatát, mert ma is megvan a nagy s nemes czélja, mely nem más, mint a béke biztosítása s a XIX. század műveltsége eszméjének átplántálása Kelet talajába. Sörös. Anyakönyvi kivonat. Született. Almersdorfer Dezső molnár és neje Hauptman Irén fia: László r. kath. — Bognár József szabósegéd és neje Frauendienst Mária fia: Imre, r. kath. — Goldner Ignácz pipássegéd és Grűnberger Katalin leánya : Józsa izr, Budai János hentes és neje Pogács Irma leánya: Margit, rk. Fleiner Lipót lisztkereskedő s neje Breuer Teréz leánya: Erzsébet, izr. — Cserkuti György napszámos és neje Molnár Ágnes leánya : Zsófia r. k. — Németh József czipész segéd és neje Prekop Erzsébet leánya : Margit r. k. — Szalai István földmivelő és neje Mészáros Rozália fia: István r. k. — Deutesh Hermán lisztkereskedő és neje Deutsch Róza fia: László izr. — Kapeller József csizmadia segéd és neje Bauer Katalin fia : József r. k. — Y. Horváth Gábor földmivelő és neje Bartalos Terézia leánya : Zsófia ev. ref. — Kun Pál postaszolga és neje Bóna Mária fia: Dezső rk. — Szekeres József csizmadia és neje Varga Karolina leánya : Anna r. k. — Kovács Irén magánzónő leánya: Ilona ev. ref. Csurgay Dániel földmivelő és Gyimóthy Zsófia leánya: Zsófia ev. ref. — Németh János csizmadia mester és* neje Barcza Anna fia: Dezső rk. Bognár Mihály hordár és neje Putz Anna fia: Gyula ev. ref. — Kövér József földmiVelő és neje Hordós Erzsébet leánya : Mária r. k. — Kardos Lajos kocsis és neje László Lídia leánya: Mária ev. ref. Házasságot kötöttek. Maizer István rk. földmives és Bálint Anna rk. cseléd. — Pados Ferencz rk. napszámos és Perger Erzsébet rk. cseléd. Halottak. Markó Erzsébet 11 napos rk. — Káppel Frigyes postaszolga 28 éves ág. hitval. ev. — Makkos Mária dohánygyári munkásnő 21 éves rk. — özv. Orbán Józsefné napszámosnő GO éves r. k. — Varga Józsefné napszámosnő 54 éves ev. ref. —- Kis Anna 10 éves rk. Vasúti menetrend. Indulás Pápáról Győr felé : reggel 6 óra 02 perez (vegyes vonat), d. e. 10 óra 28 perez (gyorsvonat), délután 3 óra 04 perez, éjjel 1 óra 13 perez. — Kis-Czell felé: d. u. 12 óra , 54 perez, d. u. 5 óra 31 perez (gyv.) este 7 óra 17 perez, éjjel 3 óra 48 perczkor. — Kis-Czellből indul minden nap, szerda és péntek kivételével, 6 óra 40 perez, (vegyesv.) Pápára ér 7 óra 50 perez. — Indulás Csorna felé: reggel 5 óra 35 perczkor, d. u. 3 óra 10 perczkor. — Érkezés Csorna felöl: d. e. 9 óra 25 perczkor, este 8 óra 05 perczkor: és minden pénteken és országos vásárkor reggel 7 óra 16 perczkor. 1230 sz. tk. 1899. Árverési hirdetményi kivonat. A pápai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Gallér Miklós szűcsi lakos végrehajtatónak K. Kádi Gábormint kkoru Kádi Rozi s Mári képviselője csóthi lakos elleni 33 frt. 33. kr. s járulékai iránti végrehajtatási ügyében az árverést a pápai kir. járásbíróság területén Csóth községben fekvő a csóthi 187 sz. tjkvben f 1. 1—3 sor, 22, 24, 26 sz. a. fölvett 12/9 sz. ház, udvar, istálló, pajta, szűrös és füzes kert birtokra egészben, vagyis a végrehajtó törv. 156 §-ának d. pontja értelmében kk. Kdl István és János illetőségére is 400 írtban a csóthi 15 sz. tjkvben A I. 4—16 sorszám alatt fölvett 3/

4 kültelek birtoknak K. Kádi Gábort s kk. Kádi Rozáliát s Máriát illető e/ao részre 446 frtban a csóthi 105 sz. tjkben AI.1—13 sorszám alatt fölvett telki birtoknak K. Kádi Gábort kk. Kádi Rozáliát s Márit illető V

3 részére 287 frtban, a csóthi 92 sz.'tjkvben A I. 2—14 sorszám a. fölvett '/

4 kültelki birtokból Kádi Gábor, kk. Kádi Rozália s Mária résznyi jutáiékára 216 frtban megállapított kikiáltási árban elrendelte s hogy a megjelölt ingatlan az 1899. évi május hó 27-én d. e. 9 órákor Csóthon a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak a kikiáltási árnak 10%-át készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban a bírói kiküldött kezéhez lefizetni, esetleg a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről nyert szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Az árverési feltételek alulírott tkknyvi hatóságnál és Csóth község elöljáróságánál betekinthetők. A kir. járásbíróság, mint tkkönyvi hatóság Pápán, 1898. évi április hó 5-én. nikovinyi Ödön. kir. Ítélőtáblai birö Orvosi tekintélyek által legjobbnak elismert Borpárlatom (Cognac) eg

y és két vörös keresztte

l megjelölt eredeti töltésű palaczkokban kapható egyedül SZENTE ÖDÖN jóhirnevü füszerüzletében Pápán. WEISENBACHER JÁNOS bortermelő és cognac gyáros SALGÓ-TARJÁN.