Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-05-07 / 19. szám

ban is lovakkal bírtak, azt történelmi adatok bizonyítják. Ez idő szerint két millió darabra tehető lovaink száma, értékük ötszáz millió koronára beesülhető. A ló tenyésztés érdekében ugy a magyar kormány, mint egyesek is fáradhatlan tevékenységet fejtenek ki. Ezen munkálkodás eredménye, hogy hadseregünk ló állományát nagy részben Magyarországban nevelt lovakkal tartjuk fenn, sőt ezeken kivül külföldre is kerülnek eladás alá. A lónál elő forduló betegségek közül az ugy nevezett takonykör egyike a legveszélyesebbeknek, mivel az állat értékének teljes megsemmisülésén kivül még az ilyen lovat gondozó ember életét is veszélyezteti; mert a ki ezen betegséggel be lesz fertőzve, az legtöbb esetben abba belehal. A takonykór betegséget mindig annak bacillusa idézi elő ; tehát téves azon feltevés, hogy rosszul tartott állatokban fejlődik ki eredetileg; tény azonban, hogy a rosszul gondozott állatok könnyebben veszik fel a fertőző anyagot; hogy ha pedig ilyen betegségben lévő állat váladékával fertőzés történik, a jól gondozott állatnál is ugyan azon betegség lép fel utána. A mi a betegség terjedését illeti, az leginkább a vándor czigányok, a folytonosan fuvarozók és házalók lovaival hurczoltatik széjjel, és csupán a lónemhez tartozó állatok között fajul járványossá ; többször volt már ilyen járvány egyes községek, magán tulajdonban lévő ménesek, sőt egy csoportban lévő katonai lovak között is. Az ilyen betegségnek elfojtása mindig sokba kerül, mivel a takonykóros lovakkal együttesen a ragályt fogható tárgyakat, —mint lószerszám, nyereg, pakrócz stb. szintén megkell semmisíteni, vagy pedig ugy kell fertőtlenítés alá venni, hogy a ragály anyaga megsemmisüljön. A betegség kétféle alakban fejlődik ki, vagy az állat belsőjében, vagy az állát külsőjében. Előbbi esetben a megtámadott szervek után tüdő-, vagy pedig orr-takonynak nevezzük; ez utóbbinál mindig erjedt szagú, véres-nyákos nyúlós orrkifolyás mutatkozik, az orr üregi nyákhártyán dudoros szélzetü fekélyek támadnak, az áll megetti mirigyek vagy mind két oldalon vagy pedig csak az egyik oldalon erősen beszűrődve s alapjukhoz tapadva felduzzadnak ; a tüdő-takonynál a kifolyás kevesebb, söt sokszor napokon át szünetel. A másik alakban a betegség a bőrön a nyirk edények mentében mutatkozik, hol mogyoró nagyságú duzzanatok lesznek láthatók, a melyek felfakadás után az elébbihez hasonló váladékot ürítenek ki; ezen alakját a betegségnek bőr féreg névvel nevezzük. Bármelyik alakban mutatkozik azonban a betegség, lényegében eltérés nincsen. A takonykórnál 15 napi, a bőrféregnél 30 napig tartó felelőséggel tartozik az ilyen állatot eladó a vevőt biztosítani. A betegség elleni védekezés a beteg állatoknak és a fertőzésről gyanús ragályt fogható tárgyaknak megsemmisítésén alapul. Az 1811. évben már rendelettel szabályoztatok a takonykór irtása ; az 1888. évi állategészségügyi törvényünk szintén azon értelemben rendelkezik. Ugyan ezen törvény végrehajtása tárgyában a folyó évi január hó 15-én 4000/III. 2. szám alatt a m. kir. fölmivelésügyi Minister ur által kibocsátott rendelet részletes utasításokat tartalmaz a betegségnek minél szigorúbb ellenőrzése és elfojtása tekintetében. Az összes lóallomány évehként hatósági bizottság jelenlétében állatorvos által meg lesz vizsgálva; ha netán gyanús eset merül fel, a vizsgálat ismételve többször is teljesíttetik; a fuvarozók és házalók lovai időközönként, a vándor czigányok lovai pedig minden hónapban vizsgálat tárgyát képezik, és marhalevelükre vezetett bizonylatot kapnak. A vendéglők istálló helyiségeinek időközi fertőtlenítése és folytonosan tisztán tartása hatósági ellenőrzés alatt állanak. Ha valamely lónál, szamárnál, vagy öszvérnél takonykór betegség mutatkozik, vagy pedig ezen betegség gyanúja forog fenn, a tulajdonosnak és közvetleu szomszédainak lovai szigorú udvarzár alá vétetnek, és ha a betegség másképpen határozottan megállapítható nem volna, a gyanús állat szabályszerű becslési eljárás után kiirtandó, s a hulla bonczolása veendő foganatba. Azon esetben, ha az állat tulajdonosa a kiirtást ellenezné, egy ojtóanyag, a melyet mailéin névvel nevezünk, lesz alkalmazásba véve és pedig állami költségen; ezt azonban az állat tulajdonosa kérelmére csak a földmivelésügyi Ministerium engedélyezi, ki az ojtás általi vizsgálatot egyidejűleg kirendelt állatorvosok által végezteti. A kiküldetésre csak hatósági és állami állatorvosok alkalmaztatnak; a vizsgálat után takonyKÓrosnak nyilvánított állat kárpótlás nélkül ki lesz irtva. Ezen betegség miatt elrendelt zár csak akkor oldható fel, ha az utolsó beteg állat kiirtása után 60 nap eltelt, a szabályszerű fertőtlenítés be lett fejezve, és ezen időközben ujabb betegülési eset nem merült fel. Bognár János. (Folyt. Icöv.) Színház. Színtársulatunk e héten is kitűnő darabokat hozott színre, igen jó előadásokban. Azonban sajnos, a közönségünk nagyon kevés érdeklődést kezd tanúsítani e művészet iránt. Nemcsak a régibb kiváló darabokat, de az ujabb és nálunk először látott műveket (drámák vígjátékok) is ürességtől kongó ház előtt kell színészeinknek eljátszaniok. Ha nem ily derék, jeles erőkkel dicsekedhető színtársulatról volna szó, mint a milyen a mostani — akkor még menthető volna e. közömbösség; de tekintve, hogy Dobó jelen társasága sok művészi tehetséget foglal magában s játékaik általában véve eddig még csak dicséretet arattak nálunk, ugy nem érthető előttünk a színház oly gyakori üressége. Beismerjük, hogy kis városunk színházlátogató közönsége nem nagy s ennél fogva hamar kifogy, de ha már fölépítettük az állandó színházat s oly kiváló jó társaság vette ki mint Dobóé: akkor legalább is következetességből pártoljuk e művészeinket. Ami a mult heti műsor előadását illeti a következőkben számolunk be róla: , Szombaton, (ápr. 28-án) Herczegh Ferencz műve : a „Gyurkovics lányok" kerülHa szórakozni nem tudok. Kerestem ezt, S találtam is. jRátóti L. Ne mondd ! ? Ernei I. Te tacskói Arra nem Vagyunk kíváncsiak. Arpőd. Ne szóljatok belé 1 Rátóti D. Én hallgatom. Árpád. Egy alkalommal újra igy Tevék, az az, hogy csak akartam azt, mivel Egy gerlepár a tért előbb lefoglalá. Helén, s az ifjú Verner voltak itt; hanem Az ifjú és a lány szerelmi vallomás Helyett csinos patáliát csapott. A lány Fejét bizonynyal elcsavarta közben a Király, s szerette volna viszszavenni azt A szót, a mely köté. Az ifjú ellenállt, Talán olyasmit is beszélt, amely Helént Haragra gyújtva tettre készteté. Az ám! S a vége, — hogy a főbíró kóterbe megy, Ha meg nem ugrik máshová. Rátóti D. Mi az? Csak nem Szökött Budárul el? Árpád. De el bizony! Hanem A csábitóra boszszut esküdött. Rátóti L. Urak I Gyanúm valóra válik igy! Ki ellenünk Vívott a vár alatt, az ismeretlen ő ! Ernei. A termet és a hang övével egyező; De párthívet ki vél az ellen oldalán ? Rátóti L. Azért takarta éppen a sisak, mivel Nyitottan arcza árulója lesz legott. Rátóti D. Lehet, hogy ugy van ; és ez akkor baj nekünk, Mivel ha Verner ezt tevé, a győzelem Előbb-utóbb az Anzsué leszen. Ernei. Hiszen Ma már csupán ez egy erőd a Venczelé. Rátóti L. De Vernerért ez is eláll. Ernei. Valószínű. Rátóti D. Igen, utánna megy e fészek is! Rátóti L. S Venczel Hoppon marad! Rátóti D. Közel leszünk hozzá! — De ugy Hiszem, Iván se fog örülni majd nagyon, Ha értesül e hir felől! Ernei. Nem ám! Rátóti. L. Kemény Dió lesz néki, s benn törik bicsakja! Rátóti D. Nos, Te büszke bán! a négy herold talán reá Fog érni holnap is ? Bizony, tanácslom, hogy Bevárd a holnapot, nehogy a nász felől Négy millió magyart hiába értesíts ! Ma még korán lesz az, sietni kár vele. Jerünk Urak! (mindnyájan el.) 7-ik JELENET. Biló. Cseh nemes (útról) jönnek. Biló. Te, itt magunk leszünk, s ha vágysz Beszélni bölcset, ostobát, csak egy tanúd Lesz arra: én. De szólj, a táti mit beszélt ? Elolvasá a levelet ? Cseh n. Ha hoszszu volt: Nem ; és ha kurta, ugy bizonynyal csak felét,