Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.

1899-04-30 / 18. szám

köztetszésben részesült. Miklósi Gyula (inas) oly arczalakitásokat mutatott be, hogy a félholt embert is kaezagásra késztette volna. A darab tehát jól volt megjátsza, csak azt jegyezzük meg, hogy a vocalzenénél a fő az, hogy a közönség megértse, mit énekel a szereplő, különben nem sokat ér. Pénteken, (ápr. 28-án) üres ház előtt játszották az újdonságot, Echegaray 8 fel­vonásos drámáját, Szent-e vagy őrült?" Pedig a darab conceptióját tekintve kiváló figye­lemre méltó; nemconventionalismotívumok ütköznek benne, melyekhez elég egy kis színpadi rontine, de érdekes lélektani rugók mozgatják. Egy mérhetetlen gazdag, de gyermektelen asszony dajkája fiát magáé­nak vallja ; a fiu felnő, tudós lesz a nagy vagyon ura ; anyja halálos ágyán egy levél­ben megvallja bűnét; a dajka a levelet ma­gához veszi, hogy fiát megmentse a keserves kiábrándulástól; 20 évig raboskodik a titok­ért, de haldokolva megvallja a fiúnak, hogy a nevet * és vagyont csak bitorolja; a felfedezés épp akkor történik, mikor a tudós leányát egy herczeg kéri feleségül; az apa felfedezi az igazságot s kibujdosni készül; természetes anyja haldokolva a tu­dósnak átadja a bizonyító levelet, látván azon­ban hogy a fia megsemmisítését eredményezi; elégeti. Bizonyítéka híján a tudóst őrültnek tartják, ő meg családját hasonlónak, végül családjért maga is megnyugszik. Gyermek­csempészet bűne. a szülői szeretet küzd a lelkismereti igazsággal s a conventió a bünt ismerve, elpalástolja, — győzelemre segiti, a mi naivlelkü hős szokását eredményezi. A színészek derekasan megbirkóztak nehéz szerepeikkel; Balázsi kitűnő Don Lorenzo volt, Pozsonyi Júlia rokonszenves Angéla, Török Malvin apjához ragaszkodó Inés; B. Némethy Jolán lágy szivü anya, Almonte herczegnő; ki kell emelnünk Tóth Ilonát a dajka Juana fárasztó szerepében s a con­ventió embereit, Klenovits (Eduárd o,) Békés (Don Tomas) Benedek (Bermudez orvos) s a többiek is mint jól játszottak. Szombaton, (ápr. 29-én) a „Gyurkovits lányok a-at Herczegh Ferencz híres vigjá­tékát adták, miről jövő számunkban refe- j rálunk. András. Közéig a hős. Venczel. Biló, elég legyen ! 6-ik .JELENET. Előbbiek. Iván, Rátóti Domokos, Rát. László, Ernei István, Urak, Miklósfia, és zsoldosok (jönnek.) Iván. Uram király ! A pártütők legyőzve mind ; Ki halva már, ki futva menti életét. Honod szabad, s a trón alattad esmeg oly Szilárd, hogy ülni rajta nem leszen nehéz. Venczel. Fogadd királyi jobbomat magyar hazám Első vitéze! Fegyveres karodra, mely Nem egyszer óva meg veszélytül engemet, Reá bizom további sorsomat. Te légy Ezentúl is a támaszom! Jván. Szavad hizelg' De jól esik, ha hallgatom. Venczel. Igaz mondás: Királyi szó. Hanem vezér uram 1 Beszéld El ezt a győzedelmedet, — habár rövid Szavakkal is, — nekünk a' lesz a jói eső! Innen-Onnan. Falbiádák. — Időjóslás Pápa és vidéke számára. — j Harminczadik április: Üres lesz a legtöbb bugyelláris. Első máj: Sok fej fáj; itt van az uj fertály. Május kettódik: Ma husz ember a fogával vesződik. Május háromra: Kirándulsz a somlói várromra. Május négy: Ha pénzed van, sorsjegyet végy. Május ötödike reggel: Piaca vizsgálat harmadszor lesz, hidd el. Hatodik máj: Mai vacsorád: libamáj. Városi ügyek. Városi közgyűlés. F. hó 24-én d. u. városi közgyűlés volt, amelyen több, váro­sunkat érdeklő fontos ügy került napirendre. Ezek között legnevezetesebb volt a Nmélt. Vallás- és Közoktatási Miniszter leirata a | tanítóképző-intézethez szükséges telek áten­gedése tárgyában. A gyűlés azonban ezen dologban a kellő számú tagok hiánya miatt nem határozhatott s azért ez ügy végleges rendezését f. é. május hó 27-én e tárgyban összehívandó ujabb közgyűlésre utalta át. Ugyancsak ezen májusi ülés határoza­tának. tartatott fenn a döntés a városi tanács azon előterjesztésére nézve is hogy Paksi Károlyné, pápai lakos, vásártér melletti in­gatlana megvétessék-e vagy pedig a város kiaknázott kavics telepével fölcseréltessék. Ez ingatlan megvételét illetve felcserelését az okolja meg, hogy a vásártér annyira megkisebbedik, hogy czéljának többé nem felelne meg, ha csak az emiitett ingatlanok­hozzácsatolásával ki nem bővítetnék. Az ülés utolsó pontja volt a jogügyi bizottság javaslata a m. kir. állami vasutak pápai állomásának vízvezetéki vizzel való ellátására vonatkozó szerződés-kötés tárgyá­ban. A képviselőtestület elfogadja a szerző­dést, de csak azzal a változtatással, hogy az Jván. Ha ugy kívánod, halldcl! Tehát Fehérvárról Jövet hírül hozá egy kém, hogy ellened Körülkerítve ostromolni készül itt. Nekem se kelle több. Öcsémmel egy csapat Azonnal útra kelt, hogy akkorára ő Is itt legyen, — de vélem ellen oldalon — Mikorra én a várhoz érkezem. Magam Pedig sietve zsoldosimmal, és e jó Vitéz urakkal itt, kik érted éltüket Valának adni kész, torony iránt jövék. Az Anzsu éppen akkor ült Bethlen fölött Törvényt, kit élve elfogott.-Fejét vevé, Mikorra oda érkezénk. Fivére már Előbb a harczmezőn maradt. Venczel. Az átkozott Anzsu ! Bilo. Komám! Ne mérgelődj' hiába, mert Elönt a sárgaság. Venczel. Befogd a szád'! — Folytasd ! Iván. A győzelem királyi ellened hadát, S magát a princzet is csatára készteté. Megütközénk. Az ellen állta jól. Hiszen is belevétessék: hogy a vízvezetékben vagy annak üzemében beálló zavarok esetén a szerződő felek jogait a megalkotott vízve­zetéki szabályrendelet állapítja meg", de azon engedelemmel mégis: hogy a vízveze­ték használhatatlanságának idejére az 520 frt vízdíjból ezen időre eső összeget a m. kir. áll. vasút levonhatja, illetve a következő évnegyedre fizetendő vízdíjba beleszámít­hatja. Ha ezen referádánkhoz még hozzá vesz­szük, hogy a napirend előtt az elnöklő pol­gármestert Lippert Sándor, városi képviselő meginterpellálta a piaczterek söprése és az utczasöprés előtti locsolás tárgyában s elnök erre adott válaszát egyhangúlag tudomásul vették: az egész gyűlésről eléggé kimerítően beszámoltunk. Értekezlet a postaépület ügyében. Váro­sunk polgármestere több tekintélyes keres­kedő kívánságára f. hó 26-án d. u. 4 órára egy, csakis kereskedőkből álló bizalmas ér­tekezletet hívott egybe a végett, hogy a mostani postaépület kérdésében véleményt nyilvánítsanak. Az értekezleten polgármes­terünk elnökölt, a ki is, miután üdvözölte a szép számban megjelenteket, előadta az értekezlet czélját s egyszersmind röviden vázolta a városi tanács azon törekvéseit, mely szerint már 2 évvel ezelőtt hosszasan megokolt kérvénnyel járult először a soproni posta igazgatóság s majd innen a Nméltó­ságu kereskedelmi Miniszterhez, hogy a posta a jeleidegi czéljainak egyáltalában meg nem felelő, épületből más. alkalmasabb s városi kereskedelmünket is kielégítő helyre tétessék át. Azonban a, kérvény mind ez ideig sikertelen maradt, nagy kárára a pos­tának s főleg kereskedőink jogos érdekei­nek. Kéri az értekezlet tagjait, ez ügyben véleményük kinyilvánítsák s esetleg közös megállapodásra jussanak. Az értekezlet tagjai, miután elősorolták a mai postaépü­letnek nemcsak a posta forgalomra hátrányos de a posta személyzetére nézve is káros, a kereskedőket illetőleg pedig nagyon is kifo­gásolható tulajdonságait, •—- abban állapod­tak meg, egyhangúlag, hogy ezen értekezlet ama kérdvénnyel járuljon a Nméltóságu kereskedelmi Miniszterhez, hogy tekintetve Magyar magyarra lelt a bajvivók között. Öcsém azonban ott terem, s a pártütők­Hadát merészen ostromolja tul felől. Ijedve bomlik öszsze viszsza ez, s legott Rohanva fut ki merre lát. ki merre tud. Venczel. S te futni hagytad azt a naplopót! ? Kilencz Falum lehetne most tiéd, ha elfogod, Vagy öt, ha holt hirét hozod! Iván. Ne engemet Hibáztass érte, hogy elérni nem tudám E vágyaidnak egyikét. Az ördög állt Közénk, a' volt a gát. Midőn vitézim már Körül fogák az Anzsu herczeget, s az ut Előtte zárva volt, imé a föld alul — Akár csak ez okádta volna ki a gazt — Egy vakmerő lovag vetette ránk magát. Sisakja, vértje feketék; ruhája szint' Olyan; csupán a tolla volt vörös, no meg A kardja, ámde ez a rátapadt vértől. Utunk" ez állta el, s veszett csapásitól, Miket miattad oszthatott, a menynyiben Minden csapásra igy kiálta: Yenczelért Adom — sorunkon rés hasadt, s e résen át Tudott kiszökni Caribert. (Folyí. köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents