Pápai Ujság – I. évfolyam – 1899.
1899-03-26 / 13. szám
sőbb is; azonban manapság, a midőn már e tekintetben is hivatása magaslatán álló intelligens hatóság intézkedik s viszi az ellenőrző szerepet, nem szabad ily sokszor alig érthető eljárást megtűrni. Nem okoljuk meg bővebben e felfogásunkat. Hanem csak hivatkozunk arra, hogy hazánknak nem csak nagyobb, hanem sok kisebb városaiban is már szakitottak e tekintetben a mult hagyományaival és városi határozattal egyszerre megváltoztatták a homályos eredetű vagy sokszor nagyon is jellegzetes utcza neveket és pedig oly formán, hogy maga a hatóság bizottságot küldött ki a névcserére rászorult, vagy az éppen minden névnélküli utczák összeírására s e bizottságot megbizta egyszersmind azuj elnevezések javaslatba hozatalával, a melyeket aztán az illetékes hatóság bírált fölül, illetve elfogadott s mihamarabb végre is hajtatott. Hogy erre szükség volna nálunk is, igazolja az, hogy a felső városi u. n. Hosszu-utczának valódi neve nincs is. Továbbá a Laki-út és a Lakintcza, mivel egy ugyanazon nevök van, zavarba hozza az idegent is, sőt még a hosszabb ideig Pápán lakókat is. Erre nézve ajánlatosabb lenne csak is az egyiket és pedig a Laki-ut nevet változatlanul meghagyni, a másikat azonban uj névvel ellátni. Ez a két példa is elég arra, hogy utezáink elnevezésének kérdését napirendre tüzzük és azt — városi hatóságunk bölcs figyelmébe ajánljuk. Annál is inkább tesszük ezt, mert • reméljük, hogy ez ügygyei kapcsolatosan szóba fog jönni a házszámozás rationálisabb módja is t. i. hogy minden utczában újra elölről kezdődjék a számsor és az egyik oldalon csakis páros, a másikon csakis páratlan számok jelezzék a házsort. Mert a mostani mód szerint igen gyakran a házszám tévesztheti meg, hozza zavarba az embert, midőn az utczát keresi, vagy pedig megfordítva: az utcza miatt nehezen találni rá a keresett számú házra. De hogy is ne történnék meg az, mikor némelyik utczának ellenkező oldalain a számok igen messze esnek egymástól és ellentétes irányban haladnak. A számozás czélja megkönnyíteni a ház megtalálását az utczában, nem pedig megnehezíteni. A most létező rendszerünk nem oldja meg a feladatot. Beismerjük, hogy a városnak egyszerre változtatni a jelen helyzeten bajos lenne, sok költséggel járna, azért nem is annyira sürgetni akarjuk ezzel az illetékes tényezőket, mint inkább e dologra bölcs figyelmüket fölhívni. Tetterős és buzgalmáért dicséretre méltó hatóságunk majd ha idejét látja, meg fogja valósítani ez óhajtásunkat. Ezzel kapcsolatban azonban rá kell mutatnunk a házszámozásoknál tapasztalt ama tényre is, hogy sok utczában a házszámokat megtalálni bajos, mert a legtöbbje be van mészelve. Sőt egy utczában (Korona-utcza) majdnem minden ház jelző nélkül áll, minthogy azt eltakarja a mész. Ugy tudjuk, nem azért szögezték fel a számot, hogy ne lássuk. Mindezeket a dolgokat együttvéve szellőztetni azért akartuk, hogy Pápa város intelligens lakosságában érdek| lődést keltünk irántuk, mind pedig az | intéző faktorok erélyes figyelmét rájuk I fölhívjuk, hogy a mennyiben lehetséges, haladjunk e téren is. Egy városi polgár. Városi ügyek. Rendkívüli városi közgyűlés. F. hó márcz. 22-én d. u. 4 órakor rendkívüli közgyűlés volt, melynek sürgős megtartását különösen a tárgysorozat 2-ik pontja „több városi képviselőnek indítványa a taj nitóképző-intézet elhelyezése tárgyában" tette szükségessé. Az áll. vál. javaslatát Lamperth Lajos városi tanácsos terjesztette elő. Hivatkozott a földmivelésügyi miniszternek 1898. jun. 15-én a V. K. miniszterhez intézett s a várossal is közölt átiratára, hogy a tanítóképzőt a foldmives iskolával territoriális összefüggésbe óhajtaná hozni; hogy a közgyűlés, beható megfontolás után már egyszer állást foglalt a foldmives iskolával szemben fekvő telek mellett, melyhez hasonló nagyságút a város belterületén egyáltalán nem talált, minél fogva hogy a tanítóképző egyáltalán városunkban maradjon, csakis a foldmives iskola melletti telek volt kijelölhető. Külön inditványnyal lépett föl dr. Kende Ádám városi képviselő. Előre bocsátotta, hogy a dohánygyár melletti területhez nem ragaszkodik; a hely kijelölése a közgyűlés hatáskörébe tartozik s a maga részéről az országos érdeknek, hogy az intézet nagy területet kapjon és a lakosság localis érdekének, hogy lehetőleg a város belterületén létesüljön, összeegyeztetését lehetségesnek tartja még most is, ugy t. i., hogy a város polgármesterével tekintélyes városi képviselőkből álló deputátió megy országyülési képviselőnkkel a miniszter elé s fölkéri, hogy miniszteri szakértékből, városi képviselőkből és a képezdei igazgatónács tagjaiból álló vegyes bizottságot küldjön ki a A Nap szoros értelemben nem mondható állócsillagnak, mert nemcsak, hogy önmaga körül forog, de még haladó mozgása is van, miközben a hozzá tartozó bolygókat észrevétlenül magával vonzza. Hogy a Nap, valamint a többi állócsillagok a nagy mindenségben nem állanak egészen mozdulatlanul, ezt az ujabbkori csillagászok fényesen bebizonyították. A Nap nem közömbös minden mozgás iránt; közönséges távcsövek segítségével ugy találták, — a mint már emiitettem is — hogy néha foltok vannak fényes ruháján és ezen foltok változásaiból s a Nap golyóján való vándorlásaikból jogosan azt következtették, hogy a Nap saját tengelye körül forog, és hogy felületén kell valaminek történni, a mi a foltokat létrehozza és ismét eltünteti. A Nap haladó mozgását a rendkívüli szorgalmú Herschel csillagász bizonyította be legjobban. Elkezdte ugyanis azon helyeket közelebbről vizsgálni, hol kétezer évvel ezelőtt a nagy görög csillagász Hipparch sok álló csillagot látott és jegyzett fel; azután összehasonlította azon helyekkel, a hol azok későbbi időkben látszottak s ezen összehasonlításból szerzett tapasztalatai s több vizsgálódás után kimutatta, hogy nemcsak sok állócsillag valóban tovább mozog, hanem valószínű, hogy egyikük sem áll meg egy helyen s hogy a mi Napunk is a földdel és a többi bolygóval haladó mozgást tesz. Ezen kutatásokat a legjelesebb csillagászok u. m. Prevost, Lundahl, Argelander és Struve tovább folytatták s ezek is csaknem ugyanazon eredményre jutottak, arra t. i., hogy a nap a világtérben tovamozog és pedig azon irány felé, hol az égen a Herkules csillagzat látszik. 1848-ban Mádler mégegyszer megkezdte a kutatást s „Yom Wunderbau des Weltalls" czimü művében kutatásainak sok szép eredményét tette közzé, melyet kiegészíteni természetesen a későbbi idők feladata leend. Ezen eredmények azt mutatják, hogy a Nap egy óriási körben azon fénylő csillagcsoportozat körül forog, mely közönségesen a „fiastyuk" név alatt ismeretes s tudományosan ; ;Alcyone"-nek neveztetik. Ezen csillagcsoportozat egyszersmind súlypontja sok állócsillag mozgásának, melyeket a tejút közelében látunk. A nap pályáján 7 mértföldnyi utat tesz minden máspdperczben s egész pályálát 22 l/ 2 millió év alatt futja meg. De térjünk át a Nap nagyságára. A Nap, a mint azt a csillagászok kiszámították 750 szer nagyobb, mint a hozzá tartozó égitestek együttvéve. Átmérője 1,382,000 km. (192 ezer m. f.) (Engedjék meg igen tisztelt hallgatóim, hogy inkább mértföldekben, ölekben beszéljek^ mert akkor nem lesz oly nagy számsorokkat dolgunk.) kerülete 525.600 m. f. Ha : már ily nagy számokról beszélek, midőn a Nap átmérőjéről és kerületéről van szó, zavarba jövünk, midőn a napgömb teljes tartalmáról kell szólanom, mert ha azt állítom, hogy az 3500 billió köbmérföld, ez csak üres beszéd lesz mindaddig, mig fogalmunk nincs egy köbmérföldről s legalább sejtelmünk, egy billióról. Azért kötelességemnek tartom, hogy igen tiszt, hallgatóimat, ha nem is közvfetlen, de közvetett belszemlélet alapján rávezessem egy köbmérföld fogalmára. Mily nagy egy köbmérföld s mennyi egy billió V Mindjárt megmondom. (Folyt, köv.)
