Pápai Ujság – II. évfolyam – 1945.

1945-03-20 / 23. szám

1945 m&cius 20 megmond ez magában. Legyen bármiféle munka, foglalkozás, a legértékesebb tudományos és technikai működés is. Művelője kenyér, élelem nélkül nem élhet. Ki adja ezt mindenki szá­jába? A nemzeteltartó paraszt! Akár egyszerű,, akár gazdagon terített asz­tal, a béke pazar lakomáján, a háborús egytál­étel minden falatja az ő látástól-vakulásig tartó, véres verejtékkel végzett munkájának eredménye. Háborúban éppen úgy függ az ő helytállásától, jó munkateljesítményétől a győzelem, mint a katona jó küzdeni akarásától és jó fegyverétől; mint annak a munkájától, aki a fegyvereket ko­vácsolja: a nemzetépítő munkásétól. Mindezen túl az ország, a nemzet jövendő élete, nagysága, felvirágzása tőle függ elsősorban, mert nem­csak addig a mienk a föld, ameddig a Jcatona fegyvere megszerzi és megőrzi, hanem ameddig a paraszt fölszántja. Ennek tudatában tekintsünk a parasztra, de ennek tudatában értékelje ő is önmagát. Nemzetei-tartó Paraszt! Vedd tudomásul, hogy a Dolgozó Nemzet sorában Te vagy az elsír, a legnagyobb. Munkád szépsége, felelős­séged nagysága állít az első sorba, az első helyre. Munkád szépsége és dicsősége természe­tes' kiváltság. Felelőssége pedig új látóhatárt nyit meg a számodra a Hungarista Munka­államban. ^Magyarország Parasztország.« Ez azt je­lenti. hogy Neked van a legnagyobb felelőssé­ged, Neked a legnehezebb és legtöbb a munkád. Tiéd az ország. Mindezeknél fogva Tiéd az első jog a Nemzet, az ország sorsának és életének irányításában való részvételre. Paraszt. Ez a szó a Hungarista Munkaál­lamban új értelmet nyer. Az igazi értelmét. A z ország elsőrangú dolgozójaként nemesi rangra emelkedik, mert a. Hungarista Államban a rangot és a tekintélyt a nemzetközösség ja­vára teljesített munka értéke adja. Ez a rang, ez a tekintély azonban további követelményeket is támaszt a parasztsággal szem­ben. Mint az első dolgozórendnek, fontosságá­nak és súlyának megfelelően a közügyek intézé­sében is első helyen kell állnia. Ez pedig a meg­felelő szaktudáson kívül megfelelő általános, mű­veltséget, is igényel. Sok hiány pótlására van itt szükség. Hiszen még, — eltekintve a kevés ki­vételtől, - - korszerű szaktudás terén is nagy hiá­nyok vannak. Még inkább az általános műve­lődés terén. Természetesen ez nem a parasztság hibá­jából van, hanem annak az elmúlt rendszernek a hibájából, bűnéből, mely minden dolgozót csak kiszipolyozni tudott, de úgy anyagi, mint az erkölcsi és szellemi felemelkedés útját el­zárta előlük. Hozzájárul ínég ehhez a paraszti élet eddigi természete, hogy a látástól-vakulásig tartó munka igen kevés időt hagyott a tanulásra, művelődésre, csupán a téli hónapokban. De a Hungarista Állam feladata lesz a háború győzel­mes befejezése után elsősorban, hogy a parasz­tot a fölösleges erő- és idő pazarlástól korszerű eszközök rendelkezésre bocsátásával megszaba­dítsa. Ennek igénylésére mindenesetre a paraszt­ság vezetésre alkalmas egyéniségeinek tömö­rülni kell a hungarista zászló alatt, hogy végre velük együtt valósítsuk meg a dolgozó igaz magyarok Munkaállamát. Tudásukkal, képessé­geikkel részt kell venniök a Nyilaskeresztes Párt Parasztszék tagozatainak munkájában, mely mun­kában önmaguknak és az egész Nemzetnek olyan jövendőt építünk, amilyent magyar szívvel, ma­gyar akarattal képesek lehetünk. A Nyilaskeresz­tes Párt Parasztszék tagozataiban folyik az a munka, mely a parasztság anyagi, erkölcsi és kultúrális felemelkedésén keresztül az egész nemzet boldogulását szolgálja. Ebben a mun­kában minden becsületes magyar parasztnak' részt kell vennie. Kitartás! Éljen Szálasi! „Nagypéntek nélkül nincs feltámadás!' Szelje a földet az eke, az ekéi kövesse Győzünk, magyar gazda testvér, győzünk, ha honvédeinket nemcsak fegyverrel, hanem ke­nyérrel is ellátjuk! Köztudomású^ hogy az ideiglenesen meg­szállott területekre a bolsevista hordák milyen nyomort és pusztulást hoztak. Ütött a tizenkette­dik óra. Cselekedjünk! Ne tekintsünk vissza­felé. A mult hibáin okulva legyünk rajta, hogy egyetlen egy négyszögöl szántóföld se marad­ion bevetetlen. Sok nehézséggel kell megküzde­nünk: munkáshiány, igavonóhiány, a háborús cselekmények okozta időbeli eltolódás, elma­radt őszi szántás és nem utolsó sorban a jövő bizonytalansága mind lelassítják a munka me­netét és a munkakedvet. Az elmúlt napokban hivatalos rendeletek jelentek meg, amelyekből világosan kitűnik, hogy a mezőgazdasági munkák elvégzésére kor­mányzatunk mindenáron biztosítja az emberi és állati munkaerőt. Ebben a súlyos és sorsdöntő időkben egyes gazdatársaink úgy okoskodnak, hogy földjük legnagyobb részét egyszerűen takarmánnyal ve­tik be, .esetleg még egy kis kukoricával. Ma, amikor létünkről vagy nemlétünkről van szó. ilyen könnyelműen cselekedni nem lehet és nem szabad, mert azzal katasztrofális helvzetbe ke­rülne az ország. A rossz őszi időjárás következ­tében az őszi mezőgazdasági munkák elvégzé­sére kevés idő állt rendelkezésre, ugyanígy a harci cselekmények is akadályozták az őszi gaz­dasági munkákat és ez az oka, hogy az őszi ve­tés a legtöbb helyen várakozáson alu! maradt. A háború győzelmes befejezéséhez azonban nemcsak fegyver, hanem kenyér és egyéb éle­lem is szükséges. Ezért egész erőnk megfeszí­tésével arra kell törekednünk,. hojjy a hiányzó őszi búza és rozs helyett kukoricát^ tavaszi búzát; árnát vessünk. Jo-en fontos azonkívül, hogy ola­jos magvakat, cukorrépát és cikóriát is termel­jünk, mert hiszen a kenyér, cukor, kávé és olaf egyaránt biztosítják harcoló katonáink és dol­gozó munkásaink ellátását. Ezt minden gazdá­nak szent kötelessége megtennie, mert ma nem gáncsoskodókra, hanem tettrekész szántóvető munkáskezekre van szükségünk. A magyar történelemben voltak már a mai­hoz hasonló súlyos idők, de voltak hős magya­rok is, akik utolsó csepp vérükig tudtak har­colni, dolgozni és szenvedni. A végén pedig mégis ütött a feltámadás órája! Hős magyar katonáink a német bajtársak­kal vállvetve nagy szenvedések és áldozatok árán kivívják nekünk a győzelmet. És ha ben­nünk csak egy kis szikrája él az önbecsülésnek és hazaszeretetnek, akkor mindenki megteszi kötelességét. Minden nehézséget le kell küzde­nünk és erős hittel bíznunk kell, mert csak így várhatjuk az Isten áldását. Fel tehát a tavaszi munkára. Szelje a föl­det az eke vasa, az ekét kövesse a vetés és kike­let, akkor a magyarok Istene bő aratással fog megajándékozni bennünket. ügy magyar gazda. T garanciával 3 nap alalí készülnek h y iiaskeresztes Vá rt­Hungáriata Mozgalom Pápa városi és járási szervezeteinek közleményei — Értekezletek: A városi szervezet min­den kedden este 6 órakor tisztségviselői, csü­törtök este 6 órakor és vasárnap délelőtt 11 órakor tagértekezletet tart. Pontos megjelenés mindenkire kötelező, a távolmaradás fegyelmit von maga után. — Felhívás! Felhívom a pápai és deve­cseri járás ifjúsági községvezetöit (ahol az ifjú sági községvezető tanfolyamon van, ott a munka­törzsből egy testvért), hogy március 25-én, dél­elölt 11 ómkor a Pápán, Szálasi Ferenc-u. 9. sz. J a. tartandó megyei értekezleten okvetlen jelenjenek meg. Meg nem jelenés fegyelmit von maga után. A községvezető vagy helyettes hozza magával ni unkatörzsének névsorát, születési éve, foglal­kozása, anyja neve, pártba való belépésének ideje feltüntetésével. Kitartás! Éljen Sálasi! Gc­csényi Tihamér s. k. megyei szervezésvezető. — Felhívás a községvezetőkhöz ! Érte­sítem a pápai járás összes községvezetőit és tisztségviselőit, hogy járási irodánkat Jókai­utca 11. szám alól Török Búlint-uca 16. szám alá helyeztük át. Telefonszámunk is megváltozott. Az új Telefon: 10-—59. Hivatalos órákat az eddigi beosztás szerint tartjuk. Kitartás! Éljen Szálasi! A pápai járás vezetősége. — Figyelmeztetés! Ismételtenludomására adjuk mindenkinek, hogy a párt csupán ellen­őrzéssel foglalkozik. Figyelmeztetünk mindenkit, hogy névtelen leveleket senki ne küldjön. Ha valakinek panasza vagy észrevétele van vala­milyen ügyben, úgy azt csak aláírásos levélben közölje, vagy személyesen a hivatalos órák alatt. Máskülönben semmiféle intézkedést nem teszünk. — Hivatalos órák: A Nyilaskeresztes Párt — Hungarista Mozgalom Pápa városi szervezete nem tagok részére délelőft 10 órától 12-ig, délután fél 4-től 5 óráig tart' hivatalos órákat. Egyéb időben csak párttagok ügyeinek intézé­sére áll rendelkezésre. í. A lakások tulajdonosai, illetőleg fő­bérlői felelősek azért, hogy a lakásukban meg­szálló idegenek nevét 24 órán belül községek­ben az elöljáróságnak, városokban a rendőr­ségnek bejelentsék. 2. Minden lakás bejáratára névjegyzéket kell kifüggeszteni, amelyek az összes aílan­dóan ott lakók és átmenetileg ott tartózkodók (vendégek) következő személyi adatait kell fel­tüntetni nemre és korra való tekintet nélkül: a) név, b) foglalkozás, e) születési év, hó, nap, hely, d) apja és anyja neve, e) képesítés (szakma), f) jelenlegi munkahely, g) a lakó­sajátkezű aláírása. 3. Ha valaki lakásába (házába) idegent be­fogad s azt az előírt határidőn belül nem je­lenti be, a törvény teljes szigorával fog fe­lelősségre vonatni. 4. Magyar és német katonákat csak az állomás pk., vagy a községi katonai pk. írás­beli lakásutalványa alapján szabad befogadni. — A lakásutalvány alapján befogadott katonai személyeket bejelenteni nem kell. 5. Egyébként utazó katonáknak lakástital­ványt csak akkor szabad kiállítani, ha menet­okmányok alapján utazásuk kétségtelenül in­dokolt, ellenkező esetben az illetőt le kell tar­tóztatni és a legkönnyebben elérhető igazság­ügyi hatóságoknak átadni. A katonaszökevények, partizánok és kémek rejiegeiöire, továbbá azokra, akik azok menekülését elősegítik, ne­kik ruhát, vagy élelmiszert adnak, halálbün­tetés vár. Gyepű, II. 1945. évi január hó 20-án. Seregfy vezds. sk. Ne járj rendetlenül a járdán! jobbszélen haladj, balra előzz f — Igazolvány nélkül ne menjünk utcára. Igazoltatásnál kellemetlensége lesz annak, aki nem hord magával elfogadható igazolványt.

Next

/
Thumbnails
Contents