Pápai Ujság – II. évfolyam – 1945.
1945-03-13 / 21. szám
.11. évfolyam, 21. szám. •II III* WllHWW I jHUMWhill HII mi IIIIIIIMII M^W Ára fillér. 1945 március 13, kedd Felelős szerkesztő és kiadó: Szentkirály! Zolián Főmunkatárs: Téglássy János A Nemzetvezető elismerése A" Német véderőf őP a™" csnoks ág kö z»* legméltóbb, nagyszerű értékmérője annak a fáradságot, áldozatot nem ismerő, minden veszélyt vállaló, minden nehézséggel szembenéző és akadályokat leküzdő, odaadó és önzetlen munkának, amelyet a Hungarista Munkaállam első felelős kormányának tagjai a hivatalbalépésüket követő első hónapokban elvégeztek. A Nemzetvezető a miniszterelnökhelyetteshez intézett kéziratában megelégedéssel állapította meg, hogy a kormány tagjai a múlt év október 17-én kelt első országépítő tervben megjelölt feladatokat nagyrészt — a lehetőségek határain belül —• becsülettel végrehajtották' és a vállalt kötelességeknek eleget tettek. A legfelsőbb elismerés arra is rámutatott,, hogy a Hungarista Mozgalom tagjainak áldozatos munkája, mellett elsősorban a kormány érdeme, hogy négy és fél hónappal ezelőtt a magyar élet gyökereit pusztulással fenyegető barbár ellenséggel szemben megkezdődhetett a magyar nemzet kérlelhetetlen harcbaállítása a nagy szövetségesek oldalán, s egyben kezdetét vehette céltudatos elszántsággal és meghátrálást nem ismerő, határozott lendülettel az ország erkölcsi, szellemi és anyagi belső elzüllésének felszámolása. A Nemzetvezető elismerése sokkal, dc sokkal többet jelent, mint a múltban megszokott •dicséret és kitüntetés-áradat. Nem egyéni hiúságot, önző érvényesülési szempontokat és a közösség érdekeivel ritkán azonosítható személyes becsvágyakat kíván kielégíteni, hanem a •Nemzet életének megmentését és a nemzetiszocializmus megvalósítását eredményesen szolgáló munka mindenekfelett álló érdekességét ismeri el.' A nemzetvezetői kéziratnak különös jelentőséget ad az a körülmény is, hogy ennek kiadása egybeesik az 1944 október 15-én megkezdődött új magyar munkakorszak e-lső, legnehezebb fejezetének lezárulásával. Ez'a legfelsőbb kézirat tehát kiemelkedő határkövet jelent azon a kötelességteljesítés és áldozatvállalás gránitkockáival kirakott úton, amely a nemzethalál mérhetetlenül mély és sötét siralomházából az új magyar élet napsugaras világába, a Hungarista Birodalom diadalmas,. boldog való 1 ságába fog elvezetni. Ez a legfelsőbb kézirat intés és figyelmeztetés minden magyar ember számára, hogy ki-ki ott, ahová a magyar sors állította —- hasonló odaadással és áldozatkészséggel teljesítse kötelességét. Mert csak mindnyájunk — kivételnélküli — maradéktalan munkateljesítményével, pihenést nem kereső kötelességelvégzésével -és a legsúlyosabb áldozattól sem vissza nem riadó elszántságával küzdhetjük le a magyar élet fejlődésének útjában álló óriási akadályokat és erhetünk el az egyetlen Magyar Célhoz. Dunántúlon három irányból megindult a nagy tavaszi offenzíva Hivatalos közlés szerint március 6-án , Dráva hídfőből indultak támadásra. Az első megindult Dunántúlon a nagy tavaszi offenzíva j négy nap alatt minden arcvonalon 25 km-es A csapatok a Dráva és a Balaton, a Balaton előretörést értek el a bolsevistáknak óriási emés a Velencei-tó, valamint Pécstől délre két ber- és anyagveszteséget okozva. Március 13 f Emléke2^él 1848 március 15~re! Az ifjúság akkor felrázta a magyart! Mosí újra itt vagyunk! ígérjük, mi leszünk az élő lelkiismeret, mely lelketek szunnyadó tüzét többé nem hagyja kilobbanni* Tarts velünk! JÖJJ közénk! A mi ifjú lendületünkkel és kitartásunkkal veletek együtt építjük fel az új Hungarist Birodalmat. — Testvér! Szeretettel hívunk és várunk minden magyart 1945 március 15-én, csülöríökön dL e. 11 órakor a Jókai-színházban tartandó HAZAFIAS ÜNNEPÉLYRE Kitartás! Éljen Szálasi! A Nyilaskeresztes Párt—Hungarista Mozgalom ifjúsági szervezete. A Nemzetvezető egymillió pengővel jutalmazza Budapest újjáépítésének legművészibb pályatervét Újjáépül a magyar főváros: „a hősi kitartás városa" A szovjet horda állati barbarizmusa pusztított végig országunkon. Betört fővárosunkba, pusztít, rombol. Lángszórók, nehézbombák, foszfor emésztették el az utcákat, épületeket, műemlékeket. A hidak a Duna medrébe rokkantak. Felrobbantott épülettömbök, kiégett házsorok üszkösödött kormos romhalmazai szürkéinek a nemrég ínég élő, lüktető város helyén. A bolsevizmus nyomora nehezedik rá a romok között tengődő lakosságra. Dédelgetett, becézett szép fővárosunkra ránehezedett a világbékét, kultúrát és felszabadítást hirdető ellenségeink jóvoltából, az európai kultúrvárosok sorsa: a pusztulás. . Magyarország Nemzetvezetője elhatározta, hogy Budapestet, a Hősi Kitartás Városát« újjáépíti. Ez az elhatározás nem mai keletű és indító oka nem a mai pusztulásból fakad. Budapest már a ' háború előtt megérett az újjáépítésre, mielőtt az ellenség rombolta,, pusztította volna. Nem újraépítjük Budapestet, hanem újjáépítjük/, A Hungarista Magyarországban, a Nemzetvezető elgondolása szerint a főváros csak alkotó része lesz a nagy egységnek. A gyáripar kihúzódik a nyersanyag lelőhelyek közelébe, ezzel a munkásság ismét visszakerül a levegős és ugyancsak új elgondolás szerint épült egészséges' napos faluba. Szabadidejét nem lesz kénytelen túlzsúfolt sötét odu-
