Pápai Ujság – II. évfolyam – 1945.

1945-03-10 / 20. szám

Felelős szerkesztő és kiadó: Szentkirályi Zoltán Főmunkatárs: Téglássy János BB Ez év március 3-án rendezte a Nyilaske­resztes Párt — Hungarista Mozgalom ünnepi Nagytanácsát abból az alkalomból, hogy a ma­gyar nemzet Vezére tíz évvel ezelőtt bontotta ki a hungarizmus zászlóját. Dr. Géra József, a kormányzótanács tagjának vezetésével meg­jelentek az összes osztályvezetők és ott láttuk a kormány hungarista minisztereit és államtit­kárait, köztük Szőllősy Jenő miniszterelnök­helyettest, Vajna Gábor belügyminisztert, dr. Buúinszky László igazságügy-, báró dr. K mény Gábor külügy- és K'issay Ferenc nemzetvé­delmi minisztert, valamint Gál Csabát, a sze­mélyi ügyek kormánybiztosát. A nemzetvezető pártirodáját gróf Serényi Miklós pártirodavezető képviselte. Az államtitkárok közül megjelentek dr. Vágó Pál. dr. Szögi Géza, dr. Tárcay Felicides Román, Kerekes Béla és Miskovicz Lajos. A belügyminiszter kíséretében Hóclossy Pál a rendőrség országos főkapitánya, Láday István belügyi államtitkár és Bodonyi György belügyminiszteri osztályfőnök vettek részt a Nagytanácson. A Nagytanácsot szervezésszaki értekezlet előzte meg, ahol — több mint két órán át tanácskoztak az országos vezetők, a főispáni kar tagjai s az illetékes tisztségviselők az idő­szerű mozgalmi és szervezésszaki kérdésekről. Az országos vezetők közül dr. Kovács Ernő, Csűrös Zoltán, Söreghy János, Csonka Emil és Bodzássy István tájékoztatták a megjelenteket a Párt multhavi tevékenységéről és adtak rész­letes utasításokat a főispán-megyevezetőknek s a Nagytanácson megjelenésre kötelezett többi tisztségviselőknek. Különös jelentőségű volt Vajna Gábor belügyminiszter testvérünknek a hozzá feltett kérdésekre adott válasza. Minden, a belügy­igazgatás és a Pártot érintő kérdésben Vajna testvérünk készséggel állt rendelkezésre és a tárcája körébe tartozó, sürgős intézkedést igénylő ügyekben azonnali intézkedést helyezett kilá­tásba. Ezekkel kapcsolatban sok félreértés tisz­tázódott és nagyon sok érdekes adat került a belügyminiszter birtokába. Különös tetszéssel fogadták a Nagytanács tagjai Vajna Gábor bel­ügyminiszternek azt a megállapítását, hogy a Mozgalmunktól idegenkedő köztisztviselőket és más személyeket türelmes felvilágosító munká­val és példás magatartással kell megnyerni a Huiigarizmusnak s hogy ezen a téren jobban szereti azokat az embereket, akik nyíltan meg­vallják ellenvéleményüket, mint az olyanokat, akik korábban a legélesebben álltak velünk szemben és október 16-án minden elképzelhető helyen Nyilaskeresztet viseltek. Vajna Gábor kijelentette, hogy a kormány­A hungarizmus tízéves jubileumának ünneplése jegyében zajlott le a Nyilaskeresztes Párt= Hungarista Mozgalom márciusi nagytanácsa Dr. Gera József és Csonka Emil lélekbemarkoló beszédben emlékeztek az elmúlt időkről és tettek hitet a hungarizmus igazságai mellett zat olyan időben váHalta az ország irányítását; j amilyenre alig volt még példa ezer éves törté­nelmünk folyamán. A nehézségek eddigi leküz­dése emberfeletti munka volt s elvárja a Moz­galom valamennyi vezetőjétől, hogy — mint a múltban - a iövőben is hungarista lelkük ; teljes odaadásával végzik a/ eléjük tornyosuló mindennapi feladatukat. A hungarista vezetőkön uz egész ország tekintete függ, éppen ezért min­| áen botlásunkat tokozott szigorral fogjak mér levetni. Az ünneplő Nagytanács \ szervezésszaki értekezlet után kezdődött a Nagytanács az »Ébredj magyar« kezdetű hun­garista indulóval. Első felszólaló dr, Gera József a kormányzótanács tagja, a Pártépítés Veze­tője volt. — A nagy természet életében, az évszakok örök forgandóságában március jelenti a tavasz kezdetét, a kikelet, az újjászületés hónapját — mondotta. Ekkor rendesen leveti magáról a téli álmából ébredező tájék hófehér ruháját és a napsugár melengető csókja ekkor kezdi elő­csalni a rügyekben szunnyadó új életet. De egészen bizonyos, hogy a nagytermészet éb­redése nem marad hatás nélkül magára az em­berre, annak kedélyvilágára, akaratelhatározá­sára, kezdeményező és teremtő erejére, s rajta keresztül a népek, a nemzetek sorsának alakulá­sára és végső fokon az emberiség fejlődé­sére sem. Mert nem lehet a puszta véletlen já­téka, hogy a mult század korszakfordulóiának csaknem százesztendős dátuma épúgy március idusára esik, mintáhogy most márciusi Nagy tan ácsütésen ünnepli a magyar nemzet politikai akara/át kép­viselő Nyilaskeresztes Párt Hun­garista Mozgalom, <t Hungarizmus szabadságharcának, Szálasi Ferenc el­indulásának tízesztendős évfordulóját. Beszéde további során vázolta az elmúlt idők koreszméjét képviselő liberalizmusnak csá­bító igéretét, mely a szabadságot, egyenlősé­get es testvériséget hirdette, de azzal nemcsak a zsidóságot szabadították rá vérző nemzetünkre, hanem menlevelet adott a nyugati államokban könyörtelenül halálraítélt középkori torzképződ­rnényeknek, s köztük elsősorban a f end a [iz­musnak is. Azóta szünet nélkül folyt a ma­gvar nemzet nagy pere; melyre az 1914—18-as nagy birkózás sem hozott döntést. A zsidó­ság könyörtelen nemzetpusztító tevékenységi egy vívódó magyar ember lelkében rémlett fel, aki meglátta, hogy a feltartóztathatatlannak látszó lassú nemzethalál megváltoztatására csele­kedni keli. Igv indult el 10 esztendővel ezelőtt Szálasi Ferenc • mozgalma, amikor lemondott magas katonai rangjáról és kibontotta a Hun­garizmus szabadságharcának zászlóját. Szálasi Ferenc nemcsak a ráváró fel­adattal volt tisztában, mondotta további beszédében dr. Gera József, — hanem tudta azt is, hogy útja nem lesz könnyű, tudta, hogy ezer akadályon kell majd keresztülhatolnia, hogy az útjába hordott kövek fogják majd lábát vé­resre sebezni, hogy az útját álló tövisek fogják majd köntösét megszaggatni. De mivel tudta azt is, hogy kockázct nélkül nincs fredmény, nagy péntek nélkül nincs félté rudás, mindig töretlen lélekkel hordozta a legnehezebb keresztet és járta meg a Golgota minden stá­cióját. Százak és ezrek, majd százezrek szegül­tek nyomába, tették magukévá tanítását és vették vállukra példája nyomán a szenvedések kereszt­jét. Hiába volt a gúny, a lekicsinylés és rágal­mazás de nem használt az üldözés., a börtön és internálótábor sem, Szálasi Ferenc követőinek száma nőttön-nőtt és azon a gyászos emlékezetű októberi napon, amikor már úgy látszott, hogy beteljesedik a nemzet élete, milliók lelkéből szakadt fel a hálaadó fohász, amikor Szálasi Ferenc százszor eltemetett pártjával és mozgal­mával az élen termett és biztos kézzel ragadta meg a süllyedő hajókorrnány kerekét, hogy a viharos tenger tajtékzó hullámai között biztos révbe vezesse. És ezen a márciuson nemcsak a vele hitben, hűségben és áldozatban összeforrott hungarista százezrek állanak Szálasi Ferenc mö­gött, hanem a gyógyulás útjára lépett az élni akaró nemzet, készen a nagy nekilendülésre, senki másra át nem hárítható szent feladatának, a honfoglalás végrehajtására. Vezérem! Köszönjük Neked, hogy meg­tanítottál rá, hogyan kell és lehet tűrni és szenvedni, — fejezte be beszédét a kormányzó­tanács tagja, — hogyan lehet és kell még a legfc­ki á-ásta'anabbnak, legreményte'_<enebb::ek látszó helyzetben is kitartóan helytáll ani, küzdeni és győzni. Arra kérünk, vezesd nemzetünket úgy, mint eddig bennünket vezettél, mi halálra szánt elszántsággal és hűséggel követünk, mert tud­juk, hogy a Te biztos kormányzásod melletjt csak győzni lehet, és győzni is fogunk! Kitartás! Dr. Gera József testvér nagyhatású be­szédét élénk tapssal köszönte meg a megjelen­tek hatalmas tábora. Megköveteljük a nemzettől a Hitet Gera József dr. után a Hungarista Ifjúság vezere, Csonka Emil testvér szólalt fel és bevezetésében hitvallást tett, hogy a magyar hazát, a hungarista eszmét és Szálasi Ferencet az ifjúság soha semilyen körülmények között — még élete feláldozása árán sem hagyja cserben. — Van-e gyönyörűbb dolog az ifjúságnál — mondta. — Láttatok-e szebbet, mint amikor kifakad a bimbó, kizöldül a határ, amikor élni kezd a természet, mikor az egész élet egy má­moros, diadalmas, győzelmes rügyezés? Mi

Next

/
Thumbnails
Contents