Pápai Ujság – II. évfolyam – 1945.
1945-03-10 / 20. szám
Felelős szerkesztő és kiadó: Szentkirályi Zoltán Főmunkatárs: Téglássy János BB Ez év március 3-án rendezte a Nyilaskeresztes Párt — Hungarista Mozgalom ünnepi Nagytanácsát abból az alkalomból, hogy a magyar nemzet Vezére tíz évvel ezelőtt bontotta ki a hungarizmus zászlóját. Dr. Géra József, a kormányzótanács tagjának vezetésével megjelentek az összes osztályvezetők és ott láttuk a kormány hungarista minisztereit és államtitkárait, köztük Szőllősy Jenő miniszterelnökhelyettest, Vajna Gábor belügyminisztert, dr. Buúinszky László igazságügy-, báró dr. K mény Gábor külügy- és K'issay Ferenc nemzetvédelmi minisztert, valamint Gál Csabát, a személyi ügyek kormánybiztosát. A nemzetvezető pártirodáját gróf Serényi Miklós pártirodavezető képviselte. Az államtitkárok közül megjelentek dr. Vágó Pál. dr. Szögi Géza, dr. Tárcay Felicides Román, Kerekes Béla és Miskovicz Lajos. A belügyminiszter kíséretében Hóclossy Pál a rendőrség országos főkapitánya, Láday István belügyi államtitkár és Bodonyi György belügyminiszteri osztályfőnök vettek részt a Nagytanácson. A Nagytanácsot szervezésszaki értekezlet előzte meg, ahol — több mint két órán át tanácskoztak az országos vezetők, a főispáni kar tagjai s az illetékes tisztségviselők az időszerű mozgalmi és szervezésszaki kérdésekről. Az országos vezetők közül dr. Kovács Ernő, Csűrös Zoltán, Söreghy János, Csonka Emil és Bodzássy István tájékoztatták a megjelenteket a Párt multhavi tevékenységéről és adtak részletes utasításokat a főispán-megyevezetőknek s a Nagytanácson megjelenésre kötelezett többi tisztségviselőknek. Különös jelentőségű volt Vajna Gábor belügyminiszter testvérünknek a hozzá feltett kérdésekre adott válasza. Minden, a belügyigazgatás és a Pártot érintő kérdésben Vajna testvérünk készséggel állt rendelkezésre és a tárcája körébe tartozó, sürgős intézkedést igénylő ügyekben azonnali intézkedést helyezett kilátásba. Ezekkel kapcsolatban sok félreértés tisztázódott és nagyon sok érdekes adat került a belügyminiszter birtokába. Különös tetszéssel fogadták a Nagytanács tagjai Vajna Gábor belügyminiszternek azt a megállapítását, hogy a Mozgalmunktól idegenkedő köztisztviselőket és más személyeket türelmes felvilágosító munkával és példás magatartással kell megnyerni a Huiigarizmusnak s hogy ezen a téren jobban szereti azokat az embereket, akik nyíltan megvallják ellenvéleményüket, mint az olyanokat, akik korábban a legélesebben álltak velünk szemben és október 16-án minden elképzelhető helyen Nyilaskeresztet viseltek. Vajna Gábor kijelentette, hogy a kormányA hungarizmus tízéves jubileumának ünneplése jegyében zajlott le a Nyilaskeresztes Párt= Hungarista Mozgalom márciusi nagytanácsa Dr. Gera József és Csonka Emil lélekbemarkoló beszédben emlékeztek az elmúlt időkről és tettek hitet a hungarizmus igazságai mellett zat olyan időben váHalta az ország irányítását; j amilyenre alig volt még példa ezer éves történelmünk folyamán. A nehézségek eddigi leküzdése emberfeletti munka volt s elvárja a Mozgalom valamennyi vezetőjétől, hogy — mint a múltban - a iövőben is hungarista lelkük ; teljes odaadásával végzik a/ eléjük tornyosuló mindennapi feladatukat. A hungarista vezetőkön uz egész ország tekintete függ, éppen ezért min| áen botlásunkat tokozott szigorral fogjak mér levetni. Az ünneplő Nagytanács \ szervezésszaki értekezlet után kezdődött a Nagytanács az »Ébredj magyar« kezdetű hungarista indulóval. Első felszólaló dr, Gera József a kormányzótanács tagja, a Pártépítés Vezetője volt. — A nagy természet életében, az évszakok örök forgandóságában március jelenti a tavasz kezdetét, a kikelet, az újjászületés hónapját — mondotta. Ekkor rendesen leveti magáról a téli álmából ébredező tájék hófehér ruháját és a napsugár melengető csókja ekkor kezdi előcsalni a rügyekben szunnyadó új életet. De egészen bizonyos, hogy a nagytermészet ébredése nem marad hatás nélkül magára az emberre, annak kedélyvilágára, akaratelhatározására, kezdeményező és teremtő erejére, s rajta keresztül a népek, a nemzetek sorsának alakulására és végső fokon az emberiség fejlődésére sem. Mert nem lehet a puszta véletlen játéka, hogy a mult század korszakfordulóiának csaknem százesztendős dátuma épúgy március idusára esik, mintáhogy most márciusi Nagy tan ácsütésen ünnepli a magyar nemzet politikai akara/át képviselő Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom, <t Hungarizmus szabadságharcának, Szálasi Ferenc elindulásának tízesztendős évfordulóját. Beszéde további során vázolta az elmúlt idők koreszméjét képviselő liberalizmusnak csábító igéretét, mely a szabadságot, egyenlőséget es testvériséget hirdette, de azzal nemcsak a zsidóságot szabadították rá vérző nemzetünkre, hanem menlevelet adott a nyugati államokban könyörtelenül halálraítélt középkori torzképződrnényeknek, s köztük elsősorban a f end a [izmusnak is. Azóta szünet nélkül folyt a magvar nemzet nagy pere; melyre az 1914—18-as nagy birkózás sem hozott döntést. A zsidóság könyörtelen nemzetpusztító tevékenységi egy vívódó magyar ember lelkében rémlett fel, aki meglátta, hogy a feltartóztathatatlannak látszó lassú nemzethalál megváltoztatására cselekedni keli. Igv indult el 10 esztendővel ezelőtt Szálasi Ferenc • mozgalma, amikor lemondott magas katonai rangjáról és kibontotta a Hungarizmus szabadságharcának zászlóját. Szálasi Ferenc nemcsak a ráváró feladattal volt tisztában, mondotta további beszédében dr. Gera József, — hanem tudta azt is, hogy útja nem lesz könnyű, tudta, hogy ezer akadályon kell majd keresztülhatolnia, hogy az útjába hordott kövek fogják majd lábát véresre sebezni, hogy az útját álló tövisek fogják majd köntösét megszaggatni. De mivel tudta azt is, hogy kockázct nélkül nincs fredmény, nagy péntek nélkül nincs félté rudás, mindig töretlen lélekkel hordozta a legnehezebb keresztet és járta meg a Golgota minden stációját. Százak és ezrek, majd százezrek szegültek nyomába, tették magukévá tanítását és vették vállukra példája nyomán a szenvedések keresztjét. Hiába volt a gúny, a lekicsinylés és rágalmazás de nem használt az üldözés., a börtön és internálótábor sem, Szálasi Ferenc követőinek száma nőttön-nőtt és azon a gyászos emlékezetű októberi napon, amikor már úgy látszott, hogy beteljesedik a nemzet élete, milliók lelkéből szakadt fel a hálaadó fohász, amikor Szálasi Ferenc százszor eltemetett pártjával és mozgalmával az élen termett és biztos kézzel ragadta meg a süllyedő hajókorrnány kerekét, hogy a viharos tenger tajtékzó hullámai között biztos révbe vezesse. És ezen a márciuson nemcsak a vele hitben, hűségben és áldozatban összeforrott hungarista százezrek állanak Szálasi Ferenc mögött, hanem a gyógyulás útjára lépett az élni akaró nemzet, készen a nagy nekilendülésre, senki másra át nem hárítható szent feladatának, a honfoglalás végrehajtására. Vezérem! Köszönjük Neked, hogy megtanítottál rá, hogyan kell és lehet tűrni és szenvedni, — fejezte be beszédét a kormányzótanács tagja, — hogyan lehet és kell még a legfcki á-ásta'anabbnak, legreményte'_<enebb::ek látszó helyzetben is kitartóan helytáll ani, küzdeni és győzni. Arra kérünk, vezesd nemzetünket úgy, mint eddig bennünket vezettél, mi halálra szánt elszántsággal és hűséggel követünk, mert tudjuk, hogy a Te biztos kormányzásod melletjt csak győzni lehet, és győzni is fogunk! Kitartás! Dr. Gera József testvér nagyhatású beszédét élénk tapssal köszönte meg a megjelentek hatalmas tábora. Megköveteljük a nemzettől a Hitet Gera József dr. után a Hungarista Ifjúság vezere, Csonka Emil testvér szólalt fel és bevezetésében hitvallást tett, hogy a magyar hazát, a hungarista eszmét és Szálasi Ferencet az ifjúság soha semilyen körülmények között — még élete feláldozása árán sem hagyja cserben. — Van-e gyönyörűbb dolog az ifjúságnál — mondta. — Láttatok-e szebbet, mint amikor kifakad a bimbó, kizöldül a határ, amikor élni kezd a természet, mikor az egész élet egy mámoros, diadalmas, győzelmes rügyezés? Mi