Pápai Ujság – II. évfolyam – 1945.
1945-02-17 / 14. szám
• II. évfolyam, 14. szám. Ára 20 fillér. 1045 február 17, szombat Felelős szerkesztő és kiadó: S«eníkirályi Zoltán JBfefc. HMHIas j mw ^•••HMW • ••* K»SSUk *Ma<E -^aiWfliqfSiM . ^•••EBf w*«* ^iüiaattf xiar Főmunkatárs: Téglássy János Aki nem harcol, megsemmisül Ú] szellemi áramlatok új elgondolásokat és kifejezéseket visznek be a köztudatba, amelyek eleinte szokatlanul hatnak és a nagyközönség legnagyobb része szintén idegenül áll izekkel szemben. Ilyen új kifejezés volt pl. a mostani világháború elején az „élettér" fogalma, majd pedig felbukkant a „totális háború" és a „megsemmisítő háború" fogaima, amikor is a két fogalmat legtöbbször azonosították. Pedig lényeges különbség van a két fogalom közt. Totális háború alatt értjük valamely állam tevékenységét, amikor a háború győzelmes befejezése céljából az állam összes — mind gazdasági, mind szellemi, mind katonai — erőlényezőit a háborús cél elérésének szolgálatába állítja. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. a játékipar, a luxus cikkek ipara, a szórakoztató üzemek nagyrésze megszűnik, helyesebben átáll a hadiipar szolgálatába. A totális háború gondolata nem új, tulajdonképen ez a háború ősi formája. Az őskori törzsi, vagy később a kezdetleges államszervezetek ideién, vagy pedig a mornád népek eletében csak 'totális "háborúról lehetett szó. A szembenálló felek minden tagja csak a háborúért dolgozott, minden más életszükségletet korlátoztak a győzelem elérése céljából. A győztes fél azután a legyőzöttet a szó szoros értelmében megsemmisítette: asszonyait kiadták a győztes harcosoknak, a férfiakat rabszolgaként eladták, vagy munkaerejüket felhasználták saját elsőrendű életszükségleteik biztosítása céljából (földművelés, ipari munkások stb.). Minél magasabb egy állam általános szellemi és lelki műveltsége, annál inkább háttérbe szorul az ellenség megsemmisítésének gondolata. így pld. Róma nem semmisítette meg a meghódolt népeket, hanem beillesztette ezeket is saját államszervezetébe és erejüket kihasználta, a háborút pedig csak addig íolytatta, amíg múlhatatlanul szükséges volt. A császárság utolsó idejében meg éppen a háborút csak szükséges rossznak tartva a róm ai patrícius teljesen elpuhulva a harcot átengedte zsoldjába fogadott barbároknak. Később a lovagkor idején mind a totális háború, mind a megsemmisítés gondolata \teljesen há térbe szorul: korlátolt eszközökkel (zsoldosok) korlátolt célokért folynak rövid lejárat i harcok, dinasztikus érdekekért, amelyek nem mindig egyeztek meg a n,ép érdekeivel. Még a nagyarányú hadjáratok (keresztes hadjáratok) nem tekinthetők totális háborúknak, nemzetek aránylag kis rétege vett ezekben részt. Napóleoni háborúig Európában általában nem lehetett beszélni totalitásról. Napóleon alatt jelenik meg ismét az ősi néphadsereg-immár nem csupán nemcsak vezetése alatt álló zsoldosokból. A totális további fejlődését jelenti mindenütt az általános védkötelezettség bevezetése, majd az első világháború idején a hadiipar kifejlődése, a mostani háborúban pedig a nem harcolók számára kőtelező munkaszolgálat iondoíata. Ezzel elérkeztünk ismét — természetesen gigantikus méretekben a nomád törzs totális harcbaáilásához, ahol az asszony és gyermek, rokkant és az agg fegyvert kovácsolt, élelmet készített, sebesültet ápolt, minden egyéb foglalEgy orosz zavaré repülőgép péntek este több bombát dobott Pápa egyik részére Jt JSfemazezivetzzető és Mussolini távirat váltása Szálasi Ferenc Magyarország Nemzetvezetője az újév alkalmával az alábbi táviratot intézte Benito Mussolinihez, az olasz fasiszta köztársaság államfőjéhez: Az újesztendő küszöbén legszívélyesebb jókívánságaimat kiiídöm Önnek, Duee és ehhez az üdvözléshez az egész magyar nemzet csatlakozik. Adja a Mindenható, hogy az a küzdelem, amelyet hatalmas szövetségesünk, a Néniét birodalom oldalán Európának a bolsevizmustó! és szövetségeseitől való megszabadításáért folytatunk, az eljövendő évben meghozza a győzelmet és azt az igazságos új rendet, amelyet Ön, Duce, sohasem szűnt meg a fiatal és feltörő nemzetek számára követelni. Ma súlyos és véres harcban áll a hungarista Magyarország is, de sziklaszilárdan meg vagyok győződve, hogy a nemzeti-szocialista eszme fegyvereinket győzelemre acélozza és az új Európáért folytatott küzdelmünk megszabadítja országainkat és nemzeteinket a romlást és gyászt hozó betolakodóktól. Ebban a szilárd hitben köszöntöm Önt, Duce, és kivánok a köztársasági fasiszta Itáliának beteljesedett boldog újesztendőt. Vinceremo! Kitartás! SZÁLASI FERENC. A közlekedési nehézségek következtében csak most érkezett meg Mussolini vála-sztávirata, mely a következőképen hangzik: Nagy örömmel fogadtam Nagyméltó| tóságod jókívánságait, amelyeket a magyar nemzet nevében is az újév alkalmával hozzám intézett. Meg vagyok győződve,, hogy a hungarizmus eszméje győzelmesen fogja megállni helyét a fasizmus és a nemzetiszocializmus oldalán, a mi földrészünknek a bolsevizmus alól való felszabadítása érdekében vívott harcban és hogy i a háromhatalmi egyezményt aláíró hatalmak győzelme a magyar nemzet fölemelkedését, valamint nemzeti törekvéseink ; beteljesítését fogja jelenteni. — Ebben a hitben küldöm Nagyméltóságodnak szívélyes jókívánságaimat és a köztársasági fasiszta Olaszország jókívánságait személyes jólétére és a magyar nemzet jövőjére* BENITO MUSSOLINI. kozást háttérbeszorítva, csak azért, hogy a törzs győzzön. Ellenkező esetben megsemmisül. Á totális harcbaállást rendszerint a másik fél nyilvánossá váló megsemmisítésre törekvő háborús célja váltja kí. Meg kel! u. i. különböztetnünk a hadi célt és a háborús célt: Hadi célt a katonai vezető tűz maga elé: Rendszerint egy bizonyos terepszakasz, vagy ország meghódítása, ha máskép nem megy, az ellenség hadierejének megsemmisítése árán. A háborús célt a politikus tűzi ki maga elé: Akaratának rákényszerítése az ellenséges államvezetésre, melynek folyamán az ellenség hadereiének megsemmisítése csak egy állomást jelent, nem biztos, hogy a győzelmet jelenti. (Szerbia 1916.) Ellenfelét rendszerint az alacsonyabb lelki műveltséggel rendelkező fél akarja megsemmisíteni éppen azért, mert kitűzött háborús célja annyira ellenkezik ellenfelének lelki és szellemi beállítottságával, hogy azt elfogadni semmiképpen nem lehetne. Napjainkban a zsidó anyagias világszemlélet küzd a krisztusi tnagasabbrendü életszemlélettel. A zsidók eszközeiként szolgálnak az anyagias felfogású angol—amerikai, illetőleg a gondolatnélküli, rabszolgává süllyesztett orosz tömegek. A megsemmisítés gondolata a Talmud-í szellemben élő zsidó vezetők agyában frjmlm fflsata született meg, akik előtt a nemzsidó a Talmud tanítása szerint egyenlő az állattal, ennek következtében lelkiismeret nélkül pusztítják el azokat a nemzsidó embertömegeket, melyeket Jehova „kezükre" adott. A megsemmisítésnél az Ótestamentomban előírt, kinzási módok elhalványulnak a zsidó GPü vezetők fantáziája mellett. Tulajdonképpen a vadállatokhoz való hasonlítás nem állja meg a helyét, mert vadállat soha nem kínozza áldozatát. Valami ördögi beteges szadizmus vezeti a zsidó hóhérok kezét, amit átörököltek ótestamentumi őseiktől. Minden magyar ember, aki kezükre kerül, számíthat a legkínosabb halállal. A hátsó területekre meglepetésszerűen előretörő orosz páncélos ékek mögött máris ott vannak a zsidó biztosok, akik nemre, korra, világnézetre való tekintet nélkül kínoztatják halálra és hurcolják el a magyar lakosságot. Meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy a háború ma már az elsővonalbeli harcost és a hátsó területek békés polgári iakosságát egyformán pusztítja. Ezért a hátsó területek békés polgári lakossága is teljes erejével köteles a helységek védelmét kiépítő csapatok mun : kaját támogatni. Tapasztalat szerint az orosz azokon a helyeken, hol ellenállásra talál, nem folytatja a támadást. X/flv VVTÜ f l • II WWW