Pápai Ujság – II. évfolyam – 1945.

1945-02-17 / 14. szám

• II. évfolyam, 14. szám. Ára 20 fillér. 1045 február 17, szombat Felelős szerkesztő és kiadó: S«eníkirályi Zoltán JBfefc. HMHIas j mw ^•••HMW • ••* K»SSUk *Ma<E -^aiWfliqfSiM . ^•••EBf w*«* ^iüiaattf xiar Főmunkatárs: Téglássy János Aki nem harcol, megsemmisül Ú] szellemi áramlatok új elgondolásokat és kifejezéseket visznek be a köztudatba, ame­lyek eleinte szokatlanul hatnak és a nagy­közönség legnagyobb része szintén idegenül áll izekkel szemben. Ilyen új kifejezés volt pl. a mostani világháború elején az „élettér" fogalma, majd pedig felbukkant a „totális háború" és a „megsemmisítő háború" fogaima, amikor is a két fogalmat legtöbbször azonosították. Pedig lényeges különbség van a két fogalom közt. Totális háború alatt értjük valamely állam tevékenységét, amikor a háború győzelmes be­fejezése céljából az állam összes — mind gaz­dasági, mind szellemi, mind katonai — erő­lényezőit a háborús cél elérésének szolgálatába állítja. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. a játékipar, a luxus cikkek ipara, a szórakoztató üzemek nagyrésze megszűnik, helyesebben átáll a hadiipar szolgálatába. A totális háború gon­dolata nem új, tulajdonképen ez a háború ősi formája. Az őskori törzsi, vagy később a kez­detleges államszervezetek ideién, vagy pedig a mornád népek eletében csak 'totális "háborúról lehetett szó. A szembenálló felek minden tagja csak a háborúért dolgozott, minden más élet­szükségletet korlátoztak a győzelem elérése cél­jából. A győztes fél azután a legyőzöttet a szó szoros értelmében megsemmisítette: asszonyait kiadták a győztes harcosoknak, a férfiakat rab­szolgaként eladták, vagy munkaerejüket fel­használták saját elsőrendű életszükségleteik biztosítása céljából (földművelés, ipari munká­sok stb.). Minél magasabb egy állam általános szellemi és lelki műveltsége, annál inkább háttérbe szorul az ellenség megsemmisítésének gondolata. így pld. Róma nem semmisítette meg a meghódolt népeket, hanem beillesztette ezeket is saját államszervezetébe és erejüket kihasználta, a háborút pedig csak addig íolytatta, amíg múlhatatlanul szükséges volt. A császárság utolsó idejében meg éppen a háborút csak szükséges rossznak tartva a róm ai patrícius teljesen elpuhulva a harcot átengedte zsoldjába fogadott barbároknak. Később a lovagkor idején mind a totális háború, mind a megsemmisítés gondolata \telje­sen há térbe szorul: korlátolt eszközökkel (zsoldosok) korlátolt célokért folynak rövid lejárat i harcok, dinasztikus érdekekért, amelyek nem mindig egyeztek meg a n,ép érdekeivel. Még a nagyarányú hadjáratok (keresztes had­járatok) nem tekinthetők totális háborúknak, nemzetek aránylag kis rétege vett ezekben részt. Napóleoni háborúig Európában általában nem lehetett beszélni totalitásról. Napóleon alatt jelenik meg ismét az ősi néphadsereg-immár nem csupán nemcsak vezetése alatt álló zsol­dosokból. A totális további fejlődését jelenti mindenütt az általános védkötelezettség beve­zetése, majd az első világháború idején a hadi­ipar kifejlődése, a mostani háborúban pedig a nem harcolók számára kőtelező munkaszol­gálat iondoíata. Ezzel elérkeztünk ismét — természetesen gigantikus méretekben a nomád törzs totális harcbaáilásához, ahol az asszony és gyermek, rokkant és az agg fegyvert kovácsolt, élelmet készített, sebesültet ápolt, minden egyéb foglal­Egy orosz zavaré repülőgép péntek este több bombát dobott Pápa egyik részére Jt JSfemazezivetzzető és Mussolini távirat váltása Szálasi Ferenc Magyarország Nemzetveze­tője az újév alkalmával az alábbi táviratot in­tézte Benito Mussolinihez, az olasz fasiszta köztársaság államfőjéhez: Az újesztendő küszöbén legszívélye­sebb jókívánságaimat kiiídöm Önnek, Duee és ehhez az üdvözléshez az egész magyar nemzet csatlakozik. Adja a Mindenható, hogy az a küzdelem, amelyet hatalmas szövetségesünk, a Néniét birodalom olda­lán Európának a bolsevizmustó! és szövet­ségeseitől való megszabadításáért folyta­tunk, az eljövendő évben meghozza a győ­zelmet és azt az igazságos új rendet, amelyet Ön, Duce, sohasem szűnt meg a fiatal és feltörő nemzetek számára követelni. Ma súlyos és véres harcban áll a hungarista Magyarország is, de sziklaszi­lárdan meg vagyok győződve, hogy a nem­zeti-szocialista eszme fegyvereinket győ­zelemre acélozza és az új Európáért foly­tatott küzdelmünk megszabadítja orszá­gainkat és nemzeteinket a romlást és gyászt hozó betolakodóktól. Ebban a szilárd hitben köszöntöm Önt, Duce, és kivánok a köztársasági fasiszta Itáliának beteljesedett boldog új­esztendőt. Vinceremo! Kitartás! SZÁLASI FERENC. A közlekedési nehézségek következtében csak most érkezett meg Mussolini vála-sztávirata, mely a következőképen hangzik: Nagy örömmel fogadtam Nagyméltó­| tóságod jókívánságait, amelyeket a magyar nemzet nevében is az újév alkalmával hozzám intézett. Meg vagyok győződve,, hogy a hungarizmus eszméje győzelmesen fogja megállni helyét a fasizmus és a nemzetiszocializmus oldalán, a mi földré­szünknek a bolsevizmus alól való felsza­badítása érdekében vívott harcban és hogy i a háromhatalmi egyezményt aláíró hatal­mak győzelme a magyar nemzet fölemel­kedését, valamint nemzeti törekvéseink ; beteljesítését fogja jelenteni. — Ebben a hitben küldöm Nagyméltóságodnak szí­vélyes jókívánságaimat és a köztársasági fasiszta Olaszország jókívánságait szemé­lyes jólétére és a magyar nemzet jövőjére* BENITO MUSSOLINI. kozást háttérbeszorítva, csak azért, hogy a törzs győzzön. Ellenkező esetben megsemmisül. Á totális harcbaállást rendszerint a másik fél nyilvánossá váló megsemmisítésre törekvő háborús célja váltja kí. Meg kel! u. i. külön­böztetnünk a hadi célt és a háborús célt: Hadi célt a katonai vezető tűz maga elé: Rendszerint egy bizonyos terepszakasz, vagy ország meg­hódítása, ha máskép nem megy, az ellenség hadierejének megsemmisítése árán. A háborús célt a politikus tűzi ki maga elé: Akaratának rákényszerítése az ellenséges államvezetésre, melynek folyamán az ellenség hadereiének megsemmisítése csak egy állomást jelent, nem biztos, hogy a győzelmet jelenti. (Szerbia 1916.) Ellenfelét rendszerint az alacsonyabb lelki műveltséggel rendelkező fél akarja meg­semmisíteni éppen azért, mert kitűzött háborús célja annyira ellenkezik ellenfelének lelki és szellemi beállítottságával, hogy azt elfogadni semmiképpen nem lehetne. Napjainkban a zsidó anyagias világszem­lélet küzd a krisztusi tnagasabbrendü életszem­lélettel. A zsidók eszközeiként szolgálnak az anyagias felfogású angol—amerikai, illetőleg a gondolatnélküli, rabszolgává süllyesztett orosz tömegek. A megsemmisítés gondolata a Tal­mud-í szellemben élő zsidó vezetők agyában frjmlm fflsata született meg, akik előtt a nemzsidó a Talmud tanítása szerint egyenlő az állattal, ennek kö­vetkeztében lelkiismeret nélkül pusztítják el azokat a nemzsidó embertömegeket, melyeket Jehova „kezükre" adott. A megsemmisítésnél az Ótestamentomban előírt, kinzási módok el­halványulnak a zsidó GPü vezetők fantáziája mellett. Tulajdonképpen a vadállatokhoz való hasonlítás nem állja meg a helyét, mert vad­állat soha nem kínozza áldozatát. Valami ör­dögi beteges szadizmus vezeti a zsidó hóhérok kezét, amit átörököltek ótestamentumi őseiktől. Minden magyar ember, aki kezükre kerül, számíthat a legkínosabb halállal. A hátsó terü­letekre meglepetésszerűen előretörő orosz pán­célos ékek mögött máris ott vannak a zsidó biztosok, akik nemre, korra, világnézetre való tekintet nélkül kínoztatják halálra és hurcolják el a magyar lakosságot. Meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy a háború ma már az elsővonalbeli harcost és a hátsó területek békés polgári iakosságát egyformán pusztítja. Ezért a hátsó területek békés polgári lakossága is teljes erejével köte­les a helységek védelmét kiépítő csapatok mun : kaját támogatni. Tapasztalat szerint az orosz azokon a helyeken, hol ellenállásra talál, nem folytatja a támadást. X/flv VVTÜ f l • II WWW

Next

/
Thumbnails
Contents