Pápai Ujság – II. évfolyam – 1945.

1945-01-30 / 9. szám

PAPAI ÚJSÁG on 1945 január 30 főoktató is volt, az ott tartózkodó leventékkel együtt már a megszállás első napján elhurcolták és azóta senki sem tud róluk semmit sem. — Hasonló sors érte a községben egy tüzér őrvezető kilenc hónapja áldott állapotban lévő molett feleségét is, aki 2 nap múlva ugyan a világra hozta gyermekét, de a szülésbe belepusztult. „ Arc vonalszolgálat" — Székesfehérváron az oda menetült mohaiak ugyanilyen dolgokon estek át, mert Fehérvárról kocsival szállították M a nőket az arcvonalban lévő orosz Hatónak közé

t hogy két héten át azok baromi vágyait elégítsék ki. Ugyancsak Fehérváron egy 72 éves asszony is az oroszok kezeibe került, akin 16 orosz »ment« végig, mielőtt az arcát kendővel letakarták. De nem kímélték meg a 9—10 éves gyermeklányokat sem és hasonló sors érte a szülőotthonban a szülés előtt, vagy után fekvő nőket is. — Hiába jöttek a tiltó rendelkezések és az orosz falragaszok. Az orosz katonák a falragaszokat letépték és a parancsnokságok által kiadott igazolványokat sem fogadták el„ „ Ami eddig még nem fordult elő — Az állati ösztönök zabolázatlan kielégítési vágya alól az orosz katonai nők iem voltak kivételek, akik Szilveszter éjszakáján az egyik szállodába magyar férfiakat hajtották be és miután nagyobb mennyiségű alkohollal itatták meg őket, pisztollyal kényszerítették őket <arra

Á hogy női ösztöneiket elégítsék kii. amit egy környékbeli magyar igen kifejezően í és találóan »megbarmolásnak«. bélyegzett, — Ugy Mohán, mint Székesfehérváron az órákat és ékszereket elszedték. Egy férfinak ujjáról a f egy gyűrűt az ujjával együtt vágták le, mivel az nem akart lejönni. Az ottmaradt bútort összetörték, ruhát szétszaggatták, vagy feltüzelték. Amerre jártak, az emberi fantáziát felülmúló mocskot és rongálást vittek véghez, A pusztítás betetőzése volt a város parancsnoksága által kiadott rendelet, mellyel az Minden új rendszer elsősorban gazdasági beültetésével áll, vagy bukik. Ez természetes is. A régi rendszert az emberek elsősorban gazdasági oldalán való elfekélyesedése miatt akarják eltüntetni gyakorlati életükből. Ezért az új rendszertől azt követelik, hogy elsősorban a gazdasági bajokon segítsen. (Út és cél.) összes üzletek kinyitására kényszerítették az iparosokat és kereskedőket hogy a még meglévő holmit az értéktelen vörös rongypénzért,? vagy pénz nélkül el vihessék. Holttestek az úton — A környékbeli utakon megcsonkított vagy agyonlőtt magyar katonáid holttestei hevertek, mert iaz oroszok a magukat megadó kishitű és gyáva gyászmagyarokat te kivégzikj mert szerintük nem érdemel könyörületet és szánalmat az olyan katona, aki jóformán nem is ismeri még a háborút — mint ők, akik évek óta harcolnak — és máris átpártol. — A környékbeli polgári lakosságot összefogdosták, n fülükbe számokai sütöttek és csorda módjára indították őket Oroszországba. — Ez lett volna a sorsa a fehérvárkörnyéki lakosságnak is, ha időközben ezt az ősi koronázóvárost a győzelmesen előnyomuló csapataink fel nem szabadították volna. — A rövid idő alatt átélt borzalmak hatás® alatt vallom ma azt, hogy ezekkel a férgekkel szemben nem szabad irgalmat ismerni és irgalom nélkül el kell taposni őket. De vallom azt is

t ho^y a drága magyar hazánkat, ha mással nem, de megmaradó tíz körmünkkel is meg kell védenünk,, s ha a sora úgy hozza, a határokon túl is küzdenünk kell a szennyes orosz áradat ellen, ha ez jövőnket és szabadságunkat továbbra is fenyegetné. — Ha pedig ez a lecke nem hasznéM volna eddig is, akkor sorsunkat és pusztulásunkat megérdemelj ük a Az előadottakhoz nem kell kommentár^ mert a megrázó sorok az emberi fantáziát úgyis meghaladják, és ilyen szellemi nyomorhoz és pusztító szennyes áradat ecsetelésére kommentár nem kell. Ha tehát a nehéz magyar sors lapáttai vagy ásóval kezedbe munkaszolgálatra kötelez, adj naponként hálát az Istennek, hogy ezt a munkát mint független és szabad magyar végezheted és a »felszabadító« orosz megszállás minden gyötrelmét és poklát nemi ismered. Dr. P. F. Jl debreceni Szibéria fécjpoklába a Az áruló román és bolgár kormány mintájára most az úgynevezett „debreceni kormány" bűnszövetkezet is megkezdte a magyar munkásság kiszolgáltatását a Szovjetuniónak. A magyarországi városok polgármestereihez intézett köriratában, amelyet két úgynevezett minisztertársa, Gyöngyösi és Erdei is aláírt, Miklós Béla, az áruló vezérezredes első részletként 250.000 magyar munkás kiszolgáltatását rendeli el, akiket a bolsevisták Szibéria poklába hurcolnak magukkal így kezdődött a mostani világháború (7. közlemény) Összeállította: Kora Endre Ez a bizottság soha sem érkezett meg a német birodalmi fővárosba, ezzel szemben a varsói német ügyvivő augusztus 30-án délután fél 6 órakor a következő telefonközlést tette a Führernek: »Egy órával ezelőtt Lengyelországban falragaszok útján elrendelték az általános mozgósítást. Az első mozgósítási nap augusztwp 3l-e, jelentkezniük kell mindazoknak, akiknek fehér behívójegy ük van. a Az utolsó kísérlet a béke megmentésére Amint látjuk, Lengyelország így válaszolt a német javaslatra. Jóllehet Londonban is tudtak a legyei mozgósításról, mégis az angol kormány nagykövete útján a lengyel mozgósítás elrendelése után hét órára, pontosan éjfélkor, egy kilenc pontból álló meimorandumot intézett a birodalmi külügyminiszterhez, amelyben úgy tesz, mintha nem értesült volna még a beállott katonai heljr zetről. Augusztus 31-én este 9 órakor a német kormány hivatalos közlést tett közzé, amely a német kormány javaslatát tartalmazta va danzigi és a korridor-kérdés megoldására. Megállapítja ez a közlés, hogy jóllehet ü birodalmi kormány által várt lengyel meghatalmazott elmaradása súlyosbbította a helyzetet, Németország nem zárkózik el a kérdés békés megoldása elöl és nyilvánosságra hozza indítványát a kérdés megoldására. Az indítvány 16 pontot tartalmaz: 1. Danzig szabadváros visszatér a Birodalomba. 2. Az úgynevezett korridor területe maga határoz arról, hogy Németországhoz vagy Lengyelországhoz akar tartozni. 3. Ebből a célból ezen a területen népszavazás lesz, amelynek tiszta Lefolyását Olaszország, a Szovjetunió, Franciaország és Anglia megbízottai biztosítanák. 4. Gdynia továbbra is lengyel fennhatóisága alá tartozik. 5. A népszavazás nem történhetik meg 12 hónap leforgása előtt. ! 6. Németország és Kelet-Poroszország kö| zött ez idő alatt szabad összeköttetés biztosíttatik. 7. A terület hovatartozásáról egyszerű; szavazattöbbség dönt. 8. Bárhova kerül is a korridor,, a másik fél szabad autó- és vasútvonalat biztosít a másik félnek. 9., 10., 11., 12., 13., 14. pontok közigazgatási kérdéseket tárgyalnak. 15, Amennyiben ezeken az alapokon m^g

1egyezés jön létre, Németország és Lengyeltország készek haderejük leszerelését azonnal elrendelni és végrehajtani. 16. A fenti megállapodások sürgős Keresztülviteléhez szükséges intézkedéseket Németország és Lengyelország közösen fogják megállapítani. Ahelyett, hogy a lengyel kormány válaszolt volna az indítványra, a lengyel rádió varsói leadója augusztus 31-én éjjel 11 órakor az indítvány pontjairól megállapítja, hogy elfogadhatatlanok és leszögezi, hogy y>ez a szemtelen indítvány világosan mutatja, hogy mennyire szükségesek voltak a lengyel kormánv által folyamatba tett katonai intézkedéseké. „(Folyt, köv.)