Pápai Ujság – II. évfolyam – 1945.

1945-01-20 / 6. szám

Levél sl S^erkeszíőho® Mende-monda és a valóság !Több mint hazaárulás A városban elterjedt különféle »rémhí­rek« további terjedésének megakadályozása végett szükségesnek tartom, hogy röviden meg­írjam mind a magam, mind pedig családom­nak Németországba vafó utazásának körülmé­nyeit. Ezt annál szívesebben teszem, mert sok jóbarátom és ismerősöm állít meg az utcán nap-nap után, s kérdi: Igaz-e, hogy meghalt a két kisfiad, hogy feleségem megőrült, s hogy engem letartóztattak stb.? Hát nem igaz! Ez csak azoknak az em­bereknek az agyában születhetett meg, akik még mindig nem akarnak belenyugodni sa nemzetiszocializmus győzelmébe és a magyar­ság feltámadásába vetett hitünkbe. Bizonyára érdekelni fog mindenkit, hogy elindulásunké­tól a célhoz érésig miként jutottunk .el Ezért azt részletesen leírom. December 5-én délben beraktuk ládáinkat és csomagjainkat a pápai állomáson egy vaggonba, melyben felesége­men, négy fiamon s rajtam kívül még egy hat­tagú család is helyet kapott. A mi vagonunkon kívül volt még egy menekül ős v^gon is 20 fő­vel. míg a szerelvényt kiegészítő többi va­gonokban sebesült polgári németek voltak elhelyezve. Az egész szerelvényt Pápáról Glatzba, Sziléziába irányították. Egy nanot vártunk a pápai állomáson és délután Csorna felé elindultunk. Éjjel Csornáról Szombathely felé irányítottak, mert Sopron a bombázás miatt nem fogadott bennünket. Hegyfalun újra vártunk egy napot. Péntekjét Szombat­helyen töltöttük, és csak szombaton jutottunk át Szentgotthárdnál Németországba. Közben minden állomáson német ápolónők mindenki­nek meleg kávét és levest hoztak. Ezenkívül minden személynek adtak egy egykilós hús­konzervet, egy kenyeret, több kiló zsírt és lekvárt is. Kályhánk is volt a kocsiban cs ál­landóan 'fűtöttünk. A kályhát Pápán a német tábori csendőrség rakta be a vagonokba. A 'batáron semmiféle vizsgálat nem volt. Ki is győzte volna azt a rengeteg csomagot átvizs­gálni? A sonkák, szalonnák pedig ott lógtak kiakasztva a vagonban, hogy meg ne romol­janak. Vittünk magunkkal ezenkívül zsírt; lisztet, diót. pírnál stb., de soha senki nem tudakolta, mi van és miből mennyi van cso­magjainkban. Az utazás Németországban igfcn rnegt­gyorsult. Grác, Semmering, Bécs és a Protek!­turátus elhagyásával érkeztünk Glatzba. Itt sactszedték a szerelvényünket, mert a mi va­donunk kivételével mindenki ottmaradt, sőt vsagontársaink is kiszálltak és gyorsvonaton folytatták útjukat Tlenzburg felé. Mi sz^ ffencsés helyzetbe kerültünk, mert egyedül ma­aaadtunk a vagonban és így utazhattunk a 600 fcm.-re lévő célunk, Lauenburg felé. A há­irorn nagyobbik fiam hempergett az üresen maradt félvagon alján lévő szalmában, akik feiilönben -e^ész vonatszakértők lettek. Igen tetszett nekik a hosszú utazás. Legki3ebb,t 10 hónapos fiamnak néha nehéz volt friss tejet azjerezni, mert a vonat állandóan ment, de jó volt, mert három nap alatt tehettük meg a 600 kilóméteres utat Németországban a tehervonatok is percnyi pontossággal in­dulnak, és így érthető a gyors célhozjutás. Ahol megálltunk, mindenütt udvariasan és segítőén viselkedtek velünk szemben. — Itt egy esetet is elmondok, ami Stolp frároa állomásán történt velünk december 16-án — 13 fokos hidegben. Amikor megéb­redtünk, gyorsan tüzet raktam s miután sze­münk fogyóban volt, megszólítottam az egyik! vasutast és szenet kértem tőle. Pár perc múlva egy hatalmas láda t brikettet öntöttek be hozzánk. Azután fogtam a tejeskannát és el­indultam a 2 km.-re lévő város felé, hogy tejet szerezzek. Az első házba bemegyek és mondom, hogy "10 hónapos kisfiam részére szeretnék tejet kapni és magunknak egy ke­nyeret. Az ott talált két nő összenézett: »Sze­gény menekültek. — Ilyen hidegben«. — Azorir nal adtak egy liter tejet és egy kenyeret. Én ia adtam érte egy kis zsírt, amit alig akartak eir fogadni. Megható volt számomra, hojy mint vadidegennek ol^ könnyen lemondtak jegyre kapott kenyerükről és az általam felajánlott .isírt nem akarták elfogadni. Estére értünk végcélunkhoz. Hatalmas tár­szekér várt és két hintó. Amerikai és francia foglyok kirakták csomagjainkat és elindultunk kijelölt helyünkre. Két központi fűtéses szo­bát kaptunk, fürdőszobával stb. Pár nap múlva megkaptuk élelmiszeri egyeinket is, amelyre fejenként kb. 2 kg. cukor, J/g kg. vaj jár haj­vonta, ezenkívül természetesen mé_£ minden­féle más élelmiszer is. Hihetetlen oJcsó min­den. Egy húsos ebéd 90 ofenning. egy Dár cioő 10 márka. Visszautazásom sokkal gyorsabb volt. A Keleti tengernél, Pomeránia legészakibb csú­csánál január 8-án ültem fel gyorsvonatra és 18 óra alatt már .Bécsben voltam. Ahonnan azonban három nap alatt vergődtem haza. Miután a mi kiutazásunk szervezetlen volt, bátran kijelenthetem, hogy más magyar családok útja sokkal egyszerűbb cs könnyebb lesz, mert nem kell 1200 km.-re menniök, ha­nem csak 200 vagy 300-ra. Mi négy 8 éven aluli kisgyerekekkel utaztunk, az út felét tel­jesen egyedül tettük meg, és nem sok jóbarát és honfitárs segítő társaságában. Megnyug­tathatok minden aggodalmaskodót, hogy a magyar családoktól nem szedik él az élelmet és azt se higyje • senki, hogy a tisztviselőket és a gyönge asszonyokat követ törni és ásni viszik. Van ilyen munkára sok rfiíllió erős hadifogoly és idegen férfimunkás. Lakni se földalatti bankerekbe viszik a kis magyar gyerekeket, hanem tisztességes házakba, mert Németországban még most is jobbak a la­kásviszonyok, mint a megmaradt Magyaror­szágon. A német városokban sok elszórt nagy az ellenséges rádió hallgatása, mert ezzel az érted küzdő családtagjaidat támadod hátba! Legnagyobb erkölcstelenség amit így Hazáddal és testvéreiddel szembea elkövethetsz! Óvakodj az ellenséges hírverés csapdájába esni és ne válj mások rossz­hiszeműségének bábjává! Kyomban jelentse! a hatóságoknál az ellenséges rádió megtévesztő híreinek hallgatóit és továbbadóit, különben a frontos ért&ú harcoío testvéreid gyilkosa vagy! széndarabokat *s láttam, ami után senki se kapkodott. Mindenki tudhatja, hogy Európa szénben leggazdagabb országa Németország* tehát nem is fog megfagyni senki, aki oda­megy. Soraim szíves közléséért köszönetet mondva vagyok Szerkesztő Úrnak Pápa, 1945 január 15. őszinte híve: . Molnár Benjámin. Szabadságharcot vívunk. .... . •.-••-'f, ----r> • ..... , . , . . . . Követelménye, hogy mindenre való tekintet nélkül ' MINDENKI azonnal, vita és csüggedés, nélkül elszántan és törhetetlenül álljon harcba! — A Nemzetvezető keresztapaságot vállalt. Nemzetvezetőnk, Szálasi Ferenc elvál­lalta Simon Ferenc celldömölki MÁV műszaki altiszt és Mórocz Ilona újszülött kisfiának keresztapaságát, ^z újszülött a keresztségben a Ferenc nevet kapta. — Látogatás Kassai Ferenc propa­ganda miniszternél. Veesenmayer Edmund, a Németbirodalom teljhatalmú megbízottja csü­törtökön délután hivatali helyiségében vissza­adta a látogatást Kassai Ferenc nemzetvédelmi propaganda miniszternek. A német követ és a miniszter hosszasan elbeszélgettek a két országot érdeklő időszerű kérdésekről. — Új polgári irodai osztálytanácsos. A Nemzetvezető Sréter Miklóst és Sréter Farkast az alaki képzettség alóli egyidejűleg kegyelem­ből való felmentésük mellett polgári irodai osztálytanácsosokká nevezte ki. — FŐISPÁNI HIRDETMÉNY jelent meg a folyó évi január hó 9-én közhírré tett »kitele­pülési tudijivalók« kiegészítéséül, mely fon­tos tudnivalókat tartalmaz. Enyingi járás községeiből menekült köz­ségi és körjegyzőket, valamint az összes községi tisztviselőket és egyébb alkalmazottakat felhívom, hogy jelenlegi pontos címüket távbeszélőn, táviratilag, vagy személyesen azonnal jelentsék Veszprémvármegyeház (Telefon: 15.) címre. Dr. Körmendy főszolgabíró. — Eljegyzés. Tamás Ilonka zöldkeresz­tes védőnő és Boros Imre államépítészeti hiv. tisztviselő, tart. hadnagy jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — Újra szabályozták az elsötétítés idejét. Az elsötétítés új időpontjai: A m. kir. honvédelmi miniszter és a honvédség főpa­rancsnoka a légoltalmi elsötétítés időpontját 1945 január 16-tól újra szabályozta. Az elsöté­títés január 16-tól január 28-ig naponta 17 órakor kezdődik és reggel 6 óra 30 percig tart Január 20-től február i 8-ig az elsötétítést 17 óra 30 perckor kell végrehajtani és reggel 6 óráig tart. — „Magán-távbeszélgetés korláto­zása. Felsőbb utasításra további intézkedésig a távolsági magán-távbeszélőforgalmat általában, szüneteltetni kell. Kivételt képez az orvos, mentő, tűzoltósághoz szóló beszélgetés, amelyek to­vábbra is kapcsolhatók. Ugyancsak nem vonat­kozik a korlátozás a hadiüzemek és közérdekből fontos cégek, vállalatok és gazdaságok üzleti beszélgetéseire sem." — Vlaszov tábornok Tisónál. Tiso dr. szlovák köztársasági elnök hétfőn fogadta Vla­szov tábornokot, valamint az orosz nemzeti fei­szabadítási bizottság sajtó- és propagandaineg­bízottját, akikkel hosszabb megbeszélést folytatott

Next

/
Thumbnails
Contents