Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-05-22 / 21. szám

4 oldal: 60 fillér. 2949 m&jlXS 22. a varos V, évfolyam, 21. szim Veszprém megyében 9606 °| 0 szavazat a Népíront mellett A belügyminisztérium választási csoportja közli: Veszprém megyében összesen leadtak 165.065 érvényes szavazatot. A Népfront mellett szavazott . . 160.842 A Népfront ellen szavazott. . . . 4.223 Érvénytelen 2.372 Erőnk tudatában, tovább előre Irta : Faragó Mihály A választási gyűlések idején arról világosítottuk fel Pápa dolgozóit, hogy a választások arra valók, hogy jóváhagyjuk a demokrácia eddigi munkáját, melyet a kommunisták vezeté­sével elért. Arravalók, hogy hozzájárulásunkat adjuk az új Ötéves tervhez és az ehhez fel­tétlen szükséges békepolitika folytatásához. A magyar- népi demokrácia a Szovjetunió se­gítségével eddig sikeresen meg* védte hazánk szabadságát és függetlenségét és a Szovjet­unióra támaszkodva, továbbra is megvédjük a magyar nép békéjét. Pápa dolgozói hallatlan lel­kesedéssel tették magukévá a Magyar Függetlenségi Népfront programját. Tudják, hogy ez a program képes egyedül a megkezdett úton a magyar népet továbbvezetni. Örömtől sugárzó arcokkal, boldog ének­szóval vonultak fel dolgozóink a szavazóurnák elé, hogy hitet tegyenek a Népfront, a Ma­gyar Dolgozók Pártja mellett. Egy középparaszt, a Taní­tóképzőben tartott egyik kis­gyűlésen azt mondta : ,, Vasár­nap örömmel és kalaplengeíve fogunk szavazni, olyan jó eső volt." De nemcsak a magyar paraszt, hanem minden becsü­letes dolgozó örült a jó eső­nek, ami biztosítosította mind­annyiunk kenyerét. Az örömöt fokozza, hogy a termés a jövőben még csak fokozódni fog, hi­szen éppen erről tárgyaltunk a kisgyűlésen, hogy mit ad a magyar mezőgazdaságnak és az iparnak az ötéves terv. És ahogy örömünk összeforrt a jó eső láttája, úgy forrt össze Pápa népe nagy céljaink meg­valósítására, a választások nap­jára is. Öröm volt látni, hogy nem csepülték egymást a pár­tok, hanem azon dolgoztak, hogy a Népfront programmját, a magyar kommunisták által kidolgozott programmot, erőin­ket tömörítve mielőbb győze­lemre vigyük. A magyar nép döntött. Dön­tött amellett, hogy akarja az ötéves tervet, akarja a békét. Hatalmas erővel nyilvánult meg ez az akarat a választáso­kon. A magyar nép bebizonyí­totta egységét és mindent el­söprő erejét. Aki arra spekulált, hogy viszályt idézzen elő a demokratikus erők között, az nagyon beverte fejét a kemény falba, a magyar nép egységébe. Nemcsak gazdaságilag, ha­nem politikailag is hatalmas lépést tett előre a magyar nép. Nem sikerült az imperialisták­nak, hogy a Mindszeníy ügy újbóli előhozásával, távoltartsák a dolgozókat a választásoktól. Nem fog sikerülni többé a magyar népet egymással szembe állítani. A négyéves fáradsá­gos munka érlelődött meg a mostani választásokon. A küz­delem tette egységessé, szét­szakithatatlanná a munkás-pa­raszt szövetséget. Ilyen egysé­ges nem volt még a magyar nép. Büszkén nézhetünk a világ szabadságszerető népeinek sze mébe, és kiálthatunk a hábo­rús provokatöföknek : Megölj! Itt már nincs talaj számotokra t Ez a választási eredmény nem fog bennünket megtévesz­teni, mert tudjuk, hogy demo­kráciánk 1947 es megerősö­dése csak azért folytatódhatott, mert éreztük, mit vár tőlünk a nép, éreztük, hogy az ország első pártjának lenni nagy kö* telességeket, nagy munkát je­lent. Most is tudjuk feladatain­kat és meg fogjuk valósítani a magyar nép számára a boldog békés jövőt. Erre biztosíték a Népfront vezető ereje a Magyar Dolgozók Pártja és annak ve­zetője, a magyar nép szeretett vezére Rákosi Mátyás elvtárs, Összeomlóban van Sanghat védelme Boldog lelkesedéssel szavazott Pápa és járása népe Ünnepelt a nép. Városok és falvak lakossága már hetekkel ezelőtt készült a nagy napra, a választásra. Népnevelők ezrei járták a házakat, a lakásokat, hogy felvilágosítsák a dolgozó embereket a választások jelentőségéről. És eljött a várva várt nap a felszabadult és egységbe tömörült magyar nép nagy ünnepe. Ezen a napon minden egész más volt. Másképp ébredt a plakátokkal, zászlókkal és virágerdővel díszített utca, másképp sütött a nap és más­ként fütyültek a madarak. A levegőben izzott az országépítő öntudatos magyar nép lelkese­dése. Riportereink éles, figyelő szemekkel járták be a város és a járás területét, hogy szá­mot adjanak a választásokról, a Népfront dicsőséges diadaláról. n^ákúsi elotáp$ rádiébis <iéde után hlzíikúáüa imrfatz a Itőlnapat A nyitóit ablakon át friss esőszag árad a terembe. Egyik sarokban 4 ifjú mun* kasból a láz letompított dal­ként iobban. De csak néha hallani íi>ztán a sóit : Küzdel­műnknek vége, nem alkuszunk mi többé már.. itt-ott csoportok beszélget nek, De csak egy-egy elejtett mondat férkőzik a fülhöz, - Mi uj: 4g Dákén ? Ugye tegnap voltatok kint? — Hát Jóska, ne ti akartam hinni a valóságnak. Olyan ér­telmes és telkes emberekkel be* szélgettem ... Peaig sokaktól hallottam, hogy mindig nagyon révetegek a parasztok. A beszélők nyelvén ott ra­gad a szó, mert Rákosi Má­tyás kezdi beszédét a rádióban. Feszült figyelem és komolyság ül az arcokra. Néha a hallot­tak után halk szóváltás fakad. — Valóban végtelen öröm volt látni a május l»i feivonu lást . . . — Emlékszem, apám sem szavazhatott 1938 ban f vagy mikor disznónak becézte a jegy­zőt, pedig valóban az volt. — Nagyon egészséges elgon­dolás, hogy a falut is váro­siassá teszik, meri nagyon el* maradott még most is. — Azt hiszem, egy becsüle­tes dolgozó sem akar háborút. — Én szeretném minden há­borút várónak a fejét az üllőmre tenni. .. — Hát én is bízok, hogy egy emberként adja le a nép szavazatát. A beszéd befejezése után éles taps és éljenzés tölti meg a termet, de nem marad a fa* lak között, hanem kiszáll az utcára és a hangos énekszó, a bizakodó hangok megtöltik az egész várost. Bebizonyult a választás nap^ ján, hogy a magyar parasztság mennyire értékei! a népi de' mokrácia hatalmas támogatá­sát, a munkásosztály nagy. szerá erőfeszítéseit, amelyekkel segítséget nyújtott ahhoz, hogy a falun is lerakjuk a ^zocia!iz< mus alapjait. Parasztságunk úgy határo zott, hogy akarja és megteremti az új magyar falut. Ezért járult az urnák elé lelkesedéssel soha nem látott tömegeiben a falu dolgozó népe. Ha végigmen« tünk a járás bármelyik köz­ségén, mindenütt ezt tapasz­taltuk. Asszonyok, fiatalok, öregek, férfiak csoportosan, jókedvvel érkeznek, s adják le szavazataikat. Örülnek, mert tudják, hogy most a boldog jövő, a béke, az Ötéves terv mellett dönienek. Nem volt hazáját szerető ember, aki ki­vonta volna magát ebből az ünnepségből, amely a szava, zást, de legelsősorban a nép vezetőerejét, a Magyar Dol­gozók Pártját köiülvette. % 9. Virtár már leszavazott A sanghai ütközet során a néphadsereg erői behatoltak Sanghai közvetlen elővárosaiba. A város elfoglalása közeledik, a védelem összeomlóban van. Nem indulnak és nem érkez­nek vonatok, a néphadsereg csapatai megközelítették a pol» gári repülőteret is. (MTI) Az első jelentés Vinárról jön. A község nagy lelkese­déssel járult a szavazáshoz. A falu népe, fiatalok, öregek, mind egyemberként állanak a Népfront mellett. Mindössze egy szavazat érvénytelen. Nagytevelen felvonul az ifjú ság. Zászlókkal mennek a sza< vazóhelyiség elé. Lelkesedés, öröm az arcokon. A szavazást nem akarják sokáig halasztani. — Ha lehet, délután már bet fejezzük — mondják. Nyárádon a falu zászlódísz­ben ünnepli a népszavazás napját. Már az első órákban sokan leszavaznak. Be sem akarnak menni a szavazófül­kébe. — Mi akkor is a Nép­frontra szavazunk, ha beme­gyünk — mondják. Mindenütt lelkesednek az emberek, jól dolgoznak a szavazatszedő bi* zottságok. Ilyet még nem láttam Csóton zene szórakoztatja a várakozókat. Induló üteme pat* tog, senki sem űnja a várako­zást. Tömördy János bácsi az egyik sarokban erősen tömi a pipáját, nagyokat szippant, gyönyörködik a szavazásban. — Sok évet megértem, de ilyet még nem láttam, Isten uccse! — Ott ül már reggeltől, nézi a szavazókat, együtt örül velük. Bakonyságon délután már befejeződik a szavazás. Az EPOSz fiatalok ünnepélyes műsorral zárják be a falu ün­nepét. Jobb lesz most már az élet j Bakonyszentiván szombatos este tábortűzzel készült az ün­nepre. Ma mindenki siet, hogy az elsők kö^t lehessen. Egy nagyon idős néni jön be. Ne­hezére esik tán a beszéd is, de azt mondja: — Hála Isten, hogy ezt is megértem. Biztos jobb lesz most már az élet. Bakonytamásiban délután már ünnepély van. Az úttörők műsorát nézi a község. Va­derna Ferenccel, egy kis út­törővel beszélgetünk s el* mondja: — Az én bátyám már sza­vazott. Ugy örült neki, hogy szavazhat. Amikor megkapta az értesítést, futott egyszerre megmutatni a szomszédba. Lovászpatonán a kisbíró ugyancsak „jó hangulatban" fogad bennünket. Ö az első panaszkodó Panaszkodik, hogy szesztilalom van. — Ilyen ün­nepet bor nélkül! mondja. Egy nagyon idős bácsit autóval hoznak a szavazóhelyi­ségbe. Lehet tán több, mint nyolcvan éves. — Megértem még ezt is, pedig már nem számítottam rá. — Az emberek vigasztalgatják. Beballag, le­adja szavazatát. — Az unokái­mon segítek ezzel, tudom. Akármerre megyünk, min­denütt zászlók lengenek. Az ünneplő feketén, az ünnepi hangulaton látszik, tud iák mit jelentett számukra május 15-e. — Folytatás a 2. oldalon — REFORMÁTUS FŐISKOLA! KÖNYVTÁR liPi

Next

/
Thumbnails
Contents