Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-05-08 / 19. szám

Magyar ÉrtelmiségI Építsd a néppel együtt az erős, független, magyar hazát, mindnyájunk otthonát! Szavazz a Népfrontra! Hszie Ping-Ying: (Í iuLvethre ! („A lázadó lányok

1' c. mü egyik részlete) Parancs érkezett, hogy alakítson az akadémia húsz lányból egy propaganda-osztagot, amely elmegy a hadsereggel az északi harctérre. A közvetlen uticél: Honan. - — őrmester úrnak jelentem, el akarok menni Északra ! — Őrmester úrnak jelentem, én északi vagyok és nagyon jól tudnának ott használni ! — Őrmester úrnak jelentem, én nagyon erős vagyok és jól tudok harcolni; én is Északra akarok menni ! Yang őrmester szobája olyan volt, mint egy felzaklatott méhkas. — Ne csapjanak ilyen lármát — mondta az őrmester nyugodtan. Előbb vagy utóbb mindenkire sor kerül. Most húsz olyan lányt kell kiválasztanunk, aki erős, mozgékony és ért a propagandához. A többit majd később küldjük ki. Mindenki remélte, hogy a kiválasztottak között lesz. Én boldog önhittséggel gondoltam arra, hogy erős vagyok, jó futó is, cikkeket is tudok írni — egész biztos, hogy köztük lessek. Csakugyan, mikor másnap reggel Yang őrmester felolvasta a neveket, az euyém volt a második. Remélem, nincs valami tévedés, gondoltam. Nem, nem, nincs még egy Hszie Ping-Ying a lánykadétok között. Majd megbolondultam az örömtől. Gyakorlatozás után rögtön csomagoltam és megírtam Harmadik Bátyámnak az újságot. Harmadnap reggel váratlanul megjelent a kapubaji. — Nini, Harmadik Bátyám ! Mi szél hozott ide ? — kérdeztem boldog meglepetéssel. — Tegnap este megkaptam leveledet. Olyan szép és lelkes volt, hogy rögtön közzétettem a lapban. Aztán fogadtam egy riksát és még sikerült elcsípnem a reggeli vonatot. Hangja remegett, könnyek csillogtak a szemében. Féltem, hogy én is elsírom magam és a falon ékeskedő feliratból merítettem erőt : VA katona ntm könnyet, hanem vért ont!" — Második Bátyám már Honanban van — mondtam ajkamra mosolyt erőltetve. — Biztos, hogy találkozom vele, Neked is el kellene jönnöd. Milyen érdekes volna, ha mindhárman a harctéren találkoznánk. — Nem merem megmondani •füleinknek, hogy a harctérre készülsz. Mennyire búsulnának, ha megtudnák ! Szívem most kemény volt, mint a kő. Egyetlen könnycseppet sem ejtettem. Tele voltam örömmel és lelkese* déssel. — Nem mehetünk el meginni egy pohár bort ? — kérdezte bátyám. — Sajnos nem mehetek. Indulás előtt szigorúbbak a szabályok. Ha nem mondtam volna az őrmesternek, hogy Changshából jöttél, hogy be szélj velem, be sem.engedett volna. — Akkor hát Isten veled. Még elérem a vonatot. — Helyes. És majd a győzelem után isszuk meg az áldomást. — Vigyázz magadra ! — búcsúzott el Harmadik Bátyám és könnyek gördültek le arcán. Az őr tisztelgett neki, mert ő is egyenruhában volt. Elfelejtette viszonozni a tisztelgést, én tettem meg helyette. Az őrtálló lány nem hallotta beszélgetésünket; azt hitte, szerelmesem látogatott meg és csipkelődött is velem ezért. Napról-napra vártuk az indulási parancsot, de az csak késett. Már majdnem sírtunk a türelmetlenségtől, mikor egyszerre értesítést kaptunk, hogy az ellenség elérte Tingszechiant és azonnal indulnunk kell, hogy még Wuchang előtt feltartóztassuk. Este a kapitány gyülekeztette az egész iskolát, fiukat és lányokat egyaránt. Beszédet intézett hozzánk és önálló menetzászlóaljat alakított belőlünk. Másnap kora hajnalban indultunk. Az egész katonai akadémia elment, c»ak harminc kadét maradt itt, hogy elvégezze az irodai munkát és ellássa a betegápoló szolgála* tot. Reggel ötkor menetkészen álltunk. A leányakadémia kapuja előtt óriási tömeg hullámzott, mint valami folyó, amely át» szakította gátját. Hozzátartozók várakoztak, hogy elbúcsúzzanak szeretteiktől, meg kíváncsiskodók, akik látni akarták az elvonulást. Öreg asszonyok zokogva és hajlongva könyörög tek a tiszteknek : — Az én leányom nem me* het a harctérre, ez az egyetlen gyermekem . . . — Nem engedhetem el a lányomat. Ha valami baja tör* ténik, magam is belepusztulok. A trombiták hangja, meg a sírás, nevetés, kiabálás zűrzavaros, fülsiketítő lármává olvadt. — Ne féljen, jó asszony, győzünk és hazajövünk. — jó asszony, ne aggódjék a lánya miatt. Mi is szülők vagyunk, nekünk is vannak gyermekeink. — Előre, indulj ! A lakosság éljenzett, pattogó vezényszavak hangzottak el és mi énekelve elindultunk. — Le az ellenséggel ! Tér* jetek vissza győzelmesen ! — kiáltoztak utánunk, A tömeg dübörgő ordítozása olyan volt, mint a csatára hívó dobszó. Lelkesen visszhangoztuk kiáltásukat : — Le az ellenséggel ! Győzni I fogunk ! Jókedvűen meneteltünk, előre |a csatatérre! Nagyszerű kultúrműsorral szórakozott az ünneplő nép A dolgozók és a diákság ezreit — melyek a délelőtti felvonuláson megmutatták or- I szágot építő erejüket és kész<: ségüket — délután önzetlen színészeink és lelkes műkedvelő csoportjaink szórakoztat ták. A félháromkor kezdődő kitűnően összeállított műsort 18 csoport, négy színpadon és a várkert rögtönzött sportpá- j lyáin adta elő. Sok értékes számmal szere i peltek a pápai színház üzemi dolgozói kik egyfelvonásos da^ rabokkal, énekszámokkal, szavalatokkal, táncbemutatóikkal nyújtottak szórakozást. Az üzemek : Áll. Textilgyár üzemi SzlT, Dohánygyár, Mikagyári SzlT, a Dunán'úli Textilipar kitűnő műsorszámokkal léptek fel a színpadon. Nagy sikert élt el a VAOSz bábjátszó csoportja és az üzemek zene* kari számai. A középiskolák, I. és II. sz. áll. Leányliceum, áll. tanítóképző, áll. gimnázium, kereskedelmi, Mezőgazdasági iskolák Diákszövetségei énekkaraikkal, villámjeleneteikkel, szava Énekkari hangverseny Ritka zenei élményt nyújtott a II. sz. áll. liceum és tanító' nőképző intézet kóiusa és a Kamarakórus ezévi záróhang. versenye. Műsor: Bartók, Ko dály, Bárdos, Székely jeles kórusai voltak. Ügyes gondo lat volt a népi táncok beiktatása. Színes számok voltak új mozgalmi dalaink. Bájos han» gulatot árasztott az Estharang és a Lakodalmas c. orosz népi dallam. Nagyméretű kórusokból, mint a Pünkösdülő és a mátrai képek, talán £0k is egy műsoron. A kitűnő est Nemcsicsné, Szabó Mária tanárnő fáradhatatlan munkáját és művészi ízlését dicséri. A város nevében Dr. Huszár István szólt a demokrácia vív mányairól, a muzsika terén. Szekeres Lajos énektanár ösz szekötő szövege jó szolgálatot tett a művek teljesebb megértéséhez. lataikkal értek el nagy hatást. A közönségnek nagyon tetszett az áll. tanítóképző int. némajelenete, a II. sz. áll. leányliceum énekkar számai és az egyes középiskolák táncbemutatói. Nagyban hozzájárul tak a pápai dolgozók szórakoztatásához az áll. á!t. leány és fiúiskolák úttörő csapatai is. Ének, táncszámaik, villámjeleneteik, szavalataik nagy sikernek örvendtek. Sok nézője akadt a kézilabdamérkőzéseiknek és tréfás versenyszámaiknak. Meg kell állapítanunk, hogy Pápán ily nagyszabású kultúr és sportműsorral egybekötött ünnepély még nem volt. Nagy köszönetet érdemelnek városunk lelkes kultúr és sport vezetői, kiknek fáradságos í munkája segítette elő a szerep lök sikerét és a pápai dolgo! zók önfeledt szórakozását. Mozit minden falunak Kulturális programunk egyik döntő fontosságú tényezője, az ország moziparkjának kibővítése. „Mozit minden falunak

u! Ez a jelszava az államosított moziparknak az ötéves terv folyamán. Az eddig elért eredmények bizonyítják, hogy ez a tervpont is hamarosan megvalósul. Ez év végéig a 3 éves tervben előirt 600 keskenymozi helyett ,1.000 fog működni. Ennek több szempontból van nagy jelentősége. A mozi gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális feladatokat teljesít, szórakoztató, mindenki számára könnyen megérthető módon. A mezőgazdasági oktatófilmek, a korszerű földmfvelés, állatte* nyésztés, mezőgazdasági ipar módszereivel ismertetik meg dolgozó parasztságunkat. Á Szovjetúnió rövidfilmjei bemutatják a fejlett, nagyüzemi szovjet mezőgazdaságot s rávezetik a nézőt a fejlődés utjának felismerésére. A falusi mozihálózat teljes kiépítésével ismét megszűnik egy különbség a falusi és városi dolgozók között: a parasztság ugyanabban a filmellátásban részesül, mint az ipari munkásság. Jelentős szerepet tölt be a mozi a munkás-paraszt szövetség elmélyítésében azzal is, hogy a gyárak életéről készített filmeket a parasztság elé és a parasztságét pedig az ipari munkásság elé viszi. A haladó filmek tervszerű bemutatása politikai és kulturális nevelésben részesiti a falu népét. Történelmi, földrajzi is» Ax egész orsiágban minden fűszerkiskereskedő áruszükségletéről gondoskodik a Nemzeti Vállalat Kirendeltség: Pápa, Kossuth-utca Telefon : 10—04. mereteket rneritenek a különböző filmekből. Orvosi, egészségügyi témájú filmek, sportfilmek segítik elő, hogy közeledjünk nagy célunk felé : Művelt, erős népet — szabad független hazában. A szovjet művészet, a népi demokráciák művészete megmutatja a politika nagy kérdéseit* s iránytmutató választ is ad rájuk. Mindennek természetesen előfeltétele, hogy a mozikat minél nagyobb tömegek látogassák. Népnevelőinknek be kell kapcst lódniok a filmprcpaganda országos munkájába, agitálniok kell a haladó filmek érdekében. Ez azután megkönnyíti a további népnevelő munkájukat. A filmek képekkel, mesével, tehát a legszórakoztatóbb formában tárják a néző elé azokat a tényeket, amelyeket szavakkal megértetni néha nehezebben megy. Kultúrest Általános az érdeklődés a Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezetérek győri kultúr gárdája iránt. A lelkes csoport előadását hétfőn, május 9 én este 8 órakor a Szakszervezetek nagytermében tartja belépődíj nélkül. Előadás után tánc és buffet PÁPAI s z i n h a z heti műsora: Csütörtök-péntek este Sóra. kor Ócskavas nagyben. Kac gtatő amerikai vígjáték. Szombat este 8 órakor, vasárnap dé'után 4 és este 8 órakor, hétfő este 8 órakor Szabin nők elrablása. Nagy sikerű operett. Kedd szerda este 8 órakor Warrerné mestersége. Shaw színjá'ék. Csütörtök este 8 órakor Ide. gen gyermek. Kacagtató vígj. Ellátni Pápa város közönségét zsírra I, hentesárúval, szappannal s ter? ü nk! ra eve