Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-04-17 / 16. szám

Össze kell fognunk a béke valamennyi hívével — mondja a Francia KP országos értekezlete A Francia Kommunista Párt ©rszágos pártértekezlete két tel­jes napon át tárgyalta a háború és béke problémáit és megve­tette a párt jövő politikájának alapjait. Az értekezlet erélyesen tiltakozott Floriinond Bonte képviselő mentelmi jogának fel­függesztésére irányuló nemzet­gyűlési javaslat ellen. A szom­íiat éjjeli vitát Mauvais, a párt egyik titkára a következő sza­vakkal zárta le: Össze kell fog ltunk a béke valamennyi hívé vei, akkor is, ha sok kérdés­ben másként gondolkoznak, mint mi, sőt még akkor is, ha más felfogásuk van a békét fe­nyegető veszélyek okairól, mint nekünk. Minden más kérdés­nél fontosabb az egység a béke érdekében. Marty képviselő le­leplezte a háborús uszítókat s azt a 200 francia burzsoá csa­ládot, mely Franciaország sor­sát ma intézi és a háborús uszításból akar nyerekedni. Thorez elvtárs beszéde Thorez elvtárs kétórás beszé­dében emlékeztetett arra, hogy! a hitleri Németország leverése után döntő változás állott be a demokrácia és a szocializmus erőinek javára. Ez magyarázza a reakció általános kísérletét a haladó és demokratikus moz­galmak előretörése ellen. Ezt a kísérletet Marschall-tervnek, At< lanti Egyezménynek hívják, mely gúzsbakötözi Franciaor- j szágot, ahol megkezdődött a! munkanélküliség, megakadt a' gazdasági fejlődés, Amerika meg akarja semmisíteni Fram ciaország feldolgozó iparát. A hallgatóság óriási tapsvi hara közepette a francia kom» munisták és a francia hazafiak együttérzésüket fejezték ki a Szovjetunió iránt. Ki felejtené el, hogy mivel tartozunk a Szovjetuniónak mi, franciák — mondotta Thorez elvtárs — akiknek országát a szovjet har­cosok hősiessége mentette meg. A háború nem elkerülhetetlen. A béke erői egyre növeksze nek a világon s ennek bizo­nyítékát szolgáltatják a párisi világkongresszus előkészületei. Ezután kiemelte Thorez elvtárs, hogy minden áron egységbe kell kovácsolni a franciákat a béke védelmére. Felszólította a pártkongresszus kiküldötteit, tömörítsék egységbe valameny­nyi franciát a békéért vívott harc zászlaja alatt az ellenállás szellemében. Hatalmas tüntetés Londonban az Atlanti Egyezmény ellen Hatalmas tömeg vett részt vasárnap Londonban az Atlanti Egyezmény tüntetése ellen, ami kor Palme Duít, az Angol Kommunista Párt alelnöke Fel tette a kérdést, akar-e valaki háborút? Az óriási Trafalgár­tér visszhangzott az egetverő „nem" kiáltástól. A nép sehol sem akar háborút — mondotta Dutt. A háború nem elkerülhe­tetlen és közös erővel meg is fogjuk akadályozni! Johnston, az ifjúsági kommunista liga nevében kijelentette, hogy az angol ifjúság nem hajlandó a bergenbelzeni és a buehen. waldi tömegmészárlások hóhér­jaival vállvetve harcolni Sztá­lingrád hős véd§i ellen. 1849 április 14-én MIT JELENT A BETü ^JiesepiiÁ^/tíi Heten voltak, öregek, fiata­lok vegyesen, Vicsepusztán, ahol bizony a mult műveié. áési lehetőséget nem adott, akik irni, olvasni nem tanul­hattak meg. Idén is komoly szervezési nehézségeket okozott a tanfolyam Hiszen Szakács Ferenc tanító 5 km-ről Lo­vászpusztáról jáit át minden másnap. fj/ti kezdenek a belük Az egész telet együtt töltöt­ték, a könyv, a betű fölé ha­jolva. A hosszú estéken petró­leumlámpa mellett próbálgatták, rajzolgatták, az először még ismeretlen figurákat. Bizony nehezen ment. Különösen ele* inte. De aztán élni kezdtek a betűk Egymásba kapcsolód­tak, kialakultak a szavak. Jól esik elbeszélgetni velük. A legjobb, legszorgalmasabb tanuló már nagymama . . . Büszke örömmel fogja a kré» tát, ugyanolyan öntudattal üzeni Vörös Kálmán járási titkár elvtársnak: „Megfonni' tam irni, olvasni!* Látszik rajtuk, hogy értéknek tartják amit kaptak, azt is észrevenni, hogy kitől kapják. Dillamj, is kó la, Iruktox A jövőről is szó esik. Az I iskoláról, amelyet a puszta hív, hogy a gyermekeknek ne kelljen naponta 10 km-tert gyalogolni, A villanyról, amely rövidesen Vicsepusztán is ki­gyullad, a jövő tervekről, ame» lyek a puszta képét átalakít­ják. Villany, iskolatervek úgy jönnek elő, mintha máris épülne az iskola és csak éppen fel kéne kattantam a kapcso lót. Ők heten tudják, hogy igy lesz jobb. Késő van már. Valamerről a munkából hazatérő traktor búg. Az Eszterházi uradalmá­tól mintha^ nem 4 év, de szá= zadok választanának el... Felhívás az elmaradt korosztályok Az 1924, 1925, 1926 és 1927 évben született állitáskö­telesek pótsorozása és az 1928 évben született állitáskötelesek fősorozása folyó hó 20, 21 és 22 én lesz megtartva az Ipar­testület (jelenleg KIOSz) szék­házában, Széchenyi u., minden nap reggel 8 órai kezdettel. Felhívom a fenti évfolya­a magyar szabadságharc ka* íonai sikereinek eredményekép­pen és válaszul az osztrák csá* szár manifeszticiójára, amely meg akarta szüntetni Magyar­ország Önállóságát, az ország­gyűlés Kossuth indítványára a debreceni Nagytemplomban tör* vénybe iktatta a Habsburgház trónfosztását. Száz esztendeje a debreceni detronizációnak. Ez a nap nemcsak a centenáriumi esz­tendő, hanem egész történel­münk egyik leghősibb, legbe­csesebb történelmi emléke. Mik azok a kézenfekvő tanú tások, azok a félreérthetetlen útmutatások, amelyeketa Habs­burg-ház detronizációjának em= lékünnepe számunkra nyújt ? A Habsburg kérdés ma már népünk szemében végleg lezárt per, amelyrr népünk akarata, a szabadság iránti vágya, har­cos szelleme ütötte rá a pecsé­tet. De a detronizáciő száz esz* tendővel ezelőtti ténye bizonyítja, hogy milyen mélyen gyökerezik népünben a Habsburgok iránti gyűlölet. Akkor, száz esztendeje, a „szent Szövetség" egyesitett ereje, két világhatalom hadse­rege tudta csak megtörni né­pünket, mely akkor segítségre nem számíthatott sehol. Most, felszabadulásunk után a ne­gyedik esztendőben már saját erőnkből, fölényesen, biztos kézzel zúztuk szét azoknak az imperialista politikusoknak ter­veit, akik hazaárulók segítsé­gével akarták újra visszahozni a Haynau, Bach és Schwar­zenberg gyilkos korszakát, mert az akkor magárahagyott, elár* vult nép ma már nem áll egye­dül. Hatalmas szövetségeseink vannak: a Szovjetunió, a népi demokráciák országai és az egyszerű emberek millió szerte a világon, az új „szent szövet­ség" elleni harcban. A századik évfordulót a Magyar Függetlenségi Nép­front újból a debreceni Nagy­templomban ünnepelte, szinte ezzel is jelképesen igazolva, hogy büszkén őrizzük népünk legszentebb nemzeti hagyomá­nyait. Ezen a napon újra ki­nyilvánítottuk, hogy békében és szabadon akarunk élni, de ké­szek vagyunk függetlenségim* ket minden áron és minden eszközzel megvédelmezni. Ezen a napon az ünnep örömét tel* jessé teszi a tudat, hogy mi, kései utódok visszavonhatatla­nul valóra váltottuk népünk vágyát, azokat a célkitűzéseket, amelyeket a szabadságharcos elődök vállaltak feladatul. mokba tartozó azon állitáskö* teleseket, — akik a felszaba­dulás óta sorozáson még vég­legesen nem lettek elbírálva, s a folyó év március havában sorozási személyi lap még nem lett róluk kiállítva — haladék­talanul jelentkezzenek hivata­lom katonai osztályán. Németh Imréné polgármeste r a most megjelent „Újítók 1* lapjából Mereszjev repülő főhadnagy a Fekete-erdő felett légiharcot vív a németekkel 1942 már­ciusában. Lezuhan, mindkét lábát összeroncsolja. Helyzete a német vonalak mögött, 50 kilométerre a Szovjet Hadsereg vonalától, reményte ennek tű­nik. Nem akar fogságba ke­rülni! Botorkálva, sántán, majd kószVa igyekszik a Szovjet Hadsereg csapataihoz. Végül már csak elvadult, lerongyoló­dott, földön hempergő ember, akiben az életet csak a hazasze­Egy igaz ember retet és az akaraterő tartja. Két orosz fiúcska menti meg. Partizán-nagypapa unokái ezek, akiknek jóvoltából a beteg Mereszjev egy kis orosz ház menedékébe kerül. Az öreg értesíti a szovjet csapatokat a sebesült hollétéről. Repülőgé­pen jönnek érte és a kórházba keröl. Mindkét lábát levágják. Azt hiszi, hogy soha többet nem repülhet. Betegtársa, egy ko ­miszár, életet önt belé. Okta­tással, példamutatással feltá­masztja benne az akaraterőt és reményt. Mereszjev műlábát kap. Megtanul futni, sőt táncolni is. Eléri, hogy visszakerül a szovjet légierőkhöz. Magatartásával és bátorságával megszerzi felette­sei és bajtársai szeretetét és csodálatát. Szálszakadás megakadályozása KISS JÓZSEFNÉ újítása (juta- és Kenderipar.) A keresztorsózó gépen az egymás felett elhelyezett cilin­der-párok közé kifeszített pony­vát alkalmazott. Ezzel elérte azt, hogy a felső sorban tör­tént szálszakadásnál, az első cilinder nem csavarja fel a lelógó szálat. A kiszámított gazdasági megtakarítás ebben az üzem­ben 1050 forint, de az újítás igen alkalmas arra, hogy a tex­tilipar üzemei bevezessék. Hulladékmegtakarító eljárás kártológépeknél SPIELMANN JÓZSEF segéd művezető újítása (Francia-Magyar Pamutipar rt.) A textilipar fonódáinak leg­fontosabb gépegysége a kár­tológép, melynek célji a textil­anyagszálak rendezése párhu­zamos szálakká és párhuzamos szálakból álló laza szalagok előállítása, mely laza szalagok aztán a fonógépre kerülnek, ahol fonallá sodorják őket össze. A kártológépben a fel­dolgozandó szálak különböző célú hengereken mennek ke­resztül. A laza szalagok a megmunkálás folyamán köny­nyen szakadnak, különösen az ú. n. tömörítő hengerpár és a szalagfelfogó kanna tölcsére közt. Ha a már kész szalag elszakad ezen a helyen, akkor a földre kerül és eddig a hulla­dékba dobták, pedig ha nincs benne tisztátlanság, csomó, vagy fonalegyenlőtlenség, akkor teljes értéké nemez szalagként fel lehet szívatni a felfogó kannákba és így a hulladék mennyiségét erősen csökken­teni lehet. Az újító a saját műszakában bevezette, hogy az így előálló —- eddig hulladékba dobott — szakadt nemez szalagot a forgó kannákba felszívatta és mig ez a folyamat tarto't, addig a kárto'ógépek „etetése" a gép másik végén szünetelt. A termelés az újítással így nem lett semmivel sem nagyobb, de a hulladék [több mint 50o/o, kai csökkent. Az újítás a válla­latnak kb. 3.500 forintnyi évi megtakarítást jelent és az u ító 350 forint jutalomban részesült. Értesítés! A Pápai Földmívesszövet­kezet értesíti a dolgozó pa* rasztságot, hogy népi sertés­tenyésztés! és hízlalási akció indul, amelyre jelentkezhet min* den dolgozó paraszt, akinek birtokában anyakoca, illetőleg hizlalásra alkalmas süldő van. A szerődés feltételei, melyek nagy előnyöket biztosítanak a gazdáknak, megtudhatók a Pá­pai Földmívesszővetkezetben, ahol az előjegyzéseket is felve­szik. Tenyésztési szerződésre határidő: április 30, hizlalásra június 30. HIRDESSEN a PÁPAI NÉPLAPBAN A PÁPAI NÉPLAP előfizetése havi 2.40, három hónapra 7.— Ft. Üzemekbe csoportosan havi 2 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents