Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-04-03 / 14. szám

V» éVloíyM) 14* ftüfiMÖÖU Ara: 60 fillér 1949 április 3 Fokoizuk a kulákok elleni harcot Irta : Vörös Kálmán MDP járási titkár „Vessünk véget a kulákok garázdálkodásának" — hang zott ei a központi vezetőségi tlésen Rákosi elvtárs történelmi Jelentőségű referátumában a parasztkérdésről. A földosztás befejezése után, amikor a népi demokrácia állama minden igyekezete arra irányúit, hogy a lornok helyén új életet teremtsen, az elmaradt, korszerűtlen mezőgazdaságot a fejlődés útjára vigye és a dolgozó parasztságunk felemelkedését biztosítsa, a kulákság szembefordult a dolgozó parasztság érdekében hozott intézkedésekkel Lépten nyomon, minden vonalon szabotálta a kiadott rendelkezéseket. Nem vetette be a földjét, vagy elrejtette a gabonáját és ezzel feketézett. Számtalan példát lehet felsorolni itt a pápai járásban is. 1947 ben pl. Vináron Szabó Mária 60 holdas kulák 72 má zsa gabonát rejteti el a De« szolgáltatás elői, amit később a hatóságok az ágyba bevetve, ágy alatt és küíönbözö helye ken találtak meg. Ugyanez a kulák 1948 ban 1000 négyszög ölön termett szójababját nem takarította b. >r :?-or erte fel szólították, akkor ugyan íiaza hoidatta, de azt a lovaival etette meg. A nemesszalóki kulákok nem vetették be a földjüket és nem termelték meg ?z előírt mennyiséget. Pápateszér községben Nágli téglagyáros, 100 holdas kulák az elmúlt év ben 7 kat. hold földjén nem törte le a tengerit és csak a hatóságok erélyes közbelépésére sikerült megmenteni a közellátás számára. Számtalan példát lehetne felsorolni kivé tel nélkül minden községből, ahol a kulákság hasonló módon igyekszik a közellátást veszélyeztetni. Az a tapasztalat, hogy a kulákság ellen hozott korlátozó rendszabályok meg se kottyan, nak a kuláknak, tovább gazdagszik, házakat, jószágot vásárol, disznóval spekulál s még ezernyi módot talál a spekulá •ióra, a szegény és középparasztok kiuzsorázására. A föld adás-vétele is kor ] látozva van. Pár nappal ezelőtt mégis előfordult Pápateszér községben, hogy egy kuláknak, akinek egy háza és öt höld j gyümölcsöse bérletbe volt ki- j adva, eladta Tóth József vaszari kuláknak, akinek háza és több, mint 100 kat. hold földje volt, í anyből azonban már vettek igénybe. Az átköltözködést megkezdte, azonban amikor az „áj otthonába" ért, egy kis meglepetés érte. A helyi pártszervezet és a rendőrség ébersége folytán a lakásba beköl tözködni nem tudott, mert azt közben a községi elöljáróság kiutalta az arra rászorultaknak és a gyümölcsöst pedig elő haszonbérleti úton szövetkezeti kezelésbe vették. A sertés spekuláció különö sen jól jövedelmez a kulákság nak. Nyárádon 10 drb. sertést vásároltak össze engedély nélkül, a megszabott áron alul a feketepiac számára. A külsővati szegényparasztok, akik közellátás céljára sertést hizlaltak, az átvevő kereskedő súlyon alul szedte össze és azokat további hizlalásra a kulákoknak adták ki. Pápateszér községben a kulákok hízott sertéseiket a szalmakazalba rejtették el A feketevágások terén is sorra próbálják a rendelkezéseket kijátszani. Győri Mihály ho mokbödögei lakos 23 holdas kulák, 10 szarvasmarhája és még egyéb vagyona van, már & második sertést vágta ie engedély nélkül. Zsédenyei Gergely 23 holdas pápanyögéri erdész 250 kg os sertést vágott feketén és annak húsát a kamrában a répa közé rejtette el. Az adófizetési kötelezettsé güknek sem tesznek eleget a kulákok. Az együttesen kezelt közadó befizetése minden hónapban esedékes, de a pápai járásban, egy-két kivételtől eltekintve, január elseje óta még egyáltalán nem fizettek a kulákok, sőt sokhelyen hátralékban vannak, igyekszik a kulákság olyan formában is kijátszani a rendelkezéseket, hogy földjeiket szétíratják. Nem egy községben fordul elő, hogy közös háztartásban élnek, de a vagyont az anyóssal, fiával vagy az apával osztják meg. Nagygyimót községben Csizmadia István 2 felé osztotta a vagyonát. 18 holdat az apjára íra tott, aki vele közös háztartásban él Felesége szüleinek pe dig Szenigálon több mint 100 hold földjük van. Pápadereske községben hasonló módon írat ták szét a kulákok vagyonukat a jegyzőség segítségével. Pártszervezeteink és a közigazgatás feladata, hogy mindéi- Áu Agben szigorúan nézzenek utána az ilyen esetek* nek és kemény kézzel kell lesújtani azokra, akik a rendelkezéseit kijátszák. Pár na rr ( belőtt jelent meg a csefédeK védelmére egy rendelet, amely biztosítja, hogy cselédet etbocsáj ani nem lehet. A kulákság ezen a téren is szabotálja a rendelkezéstket. Cselédjeit á legszomorúbb körülmények kfaíMt dolgoztatja Nincs komolyabb ügy a béke ügyénél Révai József nagy beszéde a magyar nép békegyűlésén A Magyar nrieimiség Nem» zeti Bizottsága és, a MNDSz nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban, a béke védelmére, tiltakozásul az imperialisták háborús uszításai ellen. A nagygyűlésen Révai JÓ2sef elvtárs, a Szabad Nép főszerkesztője mondott Jóboru Magda dr. megnyitója után nagy beszédet. — Azért jöttünk ma össze, — kezdte beszédét Révai elvtárs — hogy az egész ofszág, de a nagyvilág számára is hallhatóan felemeljük szavunkat a háború ellen, a béke melleit. Azért jöttünk ma össze, hogy megmondjuk: a magyar nép, a dolgozók helye ott van a világ nagy békemozgalmában. | Nincs komolyabb ügy a béke ügyénél és érett néppel ko» moly kérdésektől komolyan kell beszélni, kertelés és szépítés nélkül. A békét nem elég csak kívánni — A béke veszélyben van. Tudjuk, hogy népünk és demokráciánk ellenségei az igazságnak ezt a nyiit kimondását rémhírterjesztésre fogják felhasználni, de ez nem ok arra, hogy elhallgassuk a való helyzetet. — A békét azonban nem elég csak kívánni — folytatta. — A háborús uszítók gonoszsága feletti siránkozás és sopánkodás nem segít. Fel kell ismerni, honnét milyen erők részéről fenyegeti veszély a békét és ttidni kell, mi a teendőnk a veszély leküzdésére. A háborús? uszítók mindent elkövetnek, hogy a népek ne tudják meg a háborús élőkéí szítés boszorkánykonyhájának titkait. Támadó háborúra készülnek és közben torkuk sza« kadtából kiabálják, hogy ők csak védekeznek és a békesze* retö népek az igazi támadók. Ki a támadó? — Ilyen világpolitikai képmutatás és ködösítés az úgynevezett Atlanti szerződés. Az Atlanti szerződés nem egyéb, mint egy háborús tömb, támadó szövetség a Szovjetunió és a népi demokráciák bekerí. tésére az Egyesült Államok diktatúrájának megvalósítására saját „szövetségesei" felett is. — Kérdem: ki a támadó: az-e, aki fegyverkezési versenyt indít el, aki fegyverke* zésre kényszeríti saját „szövetségeseit", vagy az, aki nemzetközi egyezményt javasol a lefegyverzésről ? — Az északatlanti térség védelme csak ürügy és sz igazi jszándék: a világ minden ré;szén támaszpontot teremteni a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni támadásra. Mi az Atlanti szerződés? í — Az Atlanti szerződés az i amerikai háborús párt kalanidorainak szolgáltatja ki a nyugateurópai népeket, tőlük teszi függővé, mikor sodródik bele a francia, az angol nép a háborúba. Nem mi mondjuk, hanem az angol Daily Express, amelyet senki sem gyanúsíthat kommunista vagy szovjet szim! pátiéval, hogy i ez a szerződés valójában az amerikai poli» tika eszköze. Nemesszalók községben pl. Lőke Lajos 100 holdas kulák ember telen módon tartja cselédjét 7 tagú családjával együtt. Nem fizeti meg az előírt bért és még fél kilő hájat is csak nagy nehézség árán tudtak venni, hogy valami ételt tudjanak főzni. Nóráp községben Buis József 35 holdas kulák, akinek töb* bek között 10 szarvasmarhája van, annak ellenére, hogy 4 szobája van, cselédjét istállóban tartja. Ugyanez a helyzet Pelét Géza 100 holdas dákai kuláknál is. A keresztet a lakásában feltűnő helyen helyezte el, de a cselédje istállóban él és a járandóságait sem kapja meg, a kimenőről nem is szólva. Most a DÉFOSz földmunkás tagozatnak lesz az a feladatuk, hogy mindenhol nézzenek utána a kulákok garázdálkodásainak és a szegénypansztság számára a kol lektív szerződésben előírt feltételeket biztosítsák. „De nemcsak gazdaságilag erősödik a kulákság, henem po litikailag is támadásba megv át" — állapította meg Rákosi elvtárs — és ezt a pápai járásban is tapasztaljuk. A szövetkezetek demokratizálása meg történt és sikerült a kulákságot onnan kiszorítani. Taktikát vál toztatva most nem nyíltan tá» madja a szövetkezetet, hanem maga és az emberein keresztül igyekszik a szövetkezet igazgatóságát és tagjait lebeszélni, hogy ne dolgozzanak. Ez egyes helyeken sikerrel is járt. Vagy pi. Takácsi községben a Défosz vezetőséget sikerült befolyásolni éberségüket elaltatni és íey történt meg, hogy a DÉFOSz elnöke azt a kijelentést tette, hogy náluk nincs kulák. Pedig köztudomású, hogy Takácsi egyike azoknak a községeknek, ahol sok kulák van. El lehet kép< zelni, hogy folyt ebben a községben a kulákok elleni harc. A dol» gozó parasztság feladata, hogy a DÉFOSz szezvezetekből ne csak a kulákokat, vagy fölbérelt em bereit, de magát a kulák befolyást is kíméletlenül kisöpörjük. Politikai téren legjobban a rémhírterjesztéssel tudnak bizalmatlanságot a dolgozó parasztság körében elhinteni. Ujab< ban a háborús rém' ^terjesztéssel kísérleteznek, mert egyéb meséikkel már nem tudnak eredményt elérni. Bakonyjákon azt a hírt terjesztették el, hogy az amerikaiak megszállták ! Svédországot, Norvégiát és Finnországot. Napok kérdése és Magyarországra is sor ke* rül. Ugodon és környékén olyan rémhír ütötte fel a fejét, hogy az amerikaiak olyan bombát találtak fel és fognak ledobni, amitől az ellenség 48 óráig elalszik és utána mindenki visszanyeri eszméletét Ehhez és hasonló rémhírekkel igyekeznek a dolgozó paraszt* ságot megfélemlíteni A felsorolt példákból is ki* tűnik, a kulák mindent elkövet, hogy úgy gazdaságilag mint politikailag támadja a népi demokráciát és annak eredményeit. Feladatunk, hogy a kulákoknak elvegyük a ked® vét az ilyen kísérletezésektől. Szüntelenül és következetesen folytatni kell a kulák elleni í ncot. Minden kísérletre keményen válaszolni fogunk. Itt az ideje, hogy a kulák kor!á« tojását komolyan vegyük. Minden pártszervezetünknek és az t xM. hatalom végrehajló szer* vezetének mindent el kell kö* vetnie, hogy a kulákság korlátozására hozott intézkedéseket rehaffsuk és a kulákság támadására lesújtsunk.