Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-03-20 / 12. szám

tíife kétszerezni A2 ipart de­centralizálni fogjuk s olyan vi­dékeken, amelyek eddig kizá* rőíag mezőgazdasági jellegűek voltak, hatalmas gyárakat léte sí tünk. Az ipari munkásság száma legalább 300.000­Fet fog nőni ez őt év alatt. Ebből viszont az következik, fcogy az ország mezőgazdasági lakosságának munká-^feteslege elhelyezést nyer. Ezen íúlme­nőieg már most dolgozunk azon, hogy a terv megvalósítását ne hátráltathassa á munkáskiány. A tervvel kapcsolatban újra számba vesszük és új kutatá sokkai feltárjuk a föld méhének kincseit és gondoskodunk róla, hogy az eddigi lelőhelyek jobb kihasználása mellett új anyagi forrásokit nyissunk meg ha­zánknak. Az új nagy ipartelepek körüí új városok, vagy városrészek fognak ke« ietkezm. Öt eszíendő alatt hazánk ipa* rosodó mezőgazdasági ország­ból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vál­tónk. Ezek a tervek népünk szociális körülményeinek lénye ges megjavítását követelik meg. Tízezrével kell építeni az új városi típusú mun­káslakásokat, az egész* ségügy állami szerveze* tét ki kell építeni, új ér» teímiséget, legalább 8 — 10.009 mérnököt kell a munkásosztály és a dol­gozó parasztság sorai­ból kinevelni. jO-12.000 új tanárra lesz szükség, akiket elsősorban ugyancsak a dolgozó nép gyer­mekeiből kívánunk kinevelni. Ugyanakkor egy egész sor olyan iparcikk termelésére té tünk rá, melyeket azelőtt Ma­gyarországon nem állítottak elő. Üzemeinket új felszerele sekkel látjuk el, hogy a mo­dern technika legfrisebb vivm í­nyait ért ékesítem tudják. Fokozni fogjuk a falu villa­nyosítását. Másfél millió falusi kap villanyt. A modern mező gazdasási gépssités megvalósí­tására 500-ra emeljük a gép­állomások számát. Az állami traktorok szá­ma 21.000-re emelkedik és bevezetjük az arató­\ cséplőgépek használa* tát. — A mezőgazdasági gépesí tés 50.000 új munkás beállí­tásit követeli meg. A szövet­kezeti, nagyüzemi termelés gyors növekedése a gépállo­mány hasonló növekedésével jár. A szárazság elleni küzdelemre az ország csapadékban legsze<­gényebb területein 200 ezer hol* dat veszünk öntözés alá, ebből több mint 120.000-et a Tiszán­túl száraz területei kapnak. Azokat, akiket a mezőgazda­ság nem tud foglalkoztatni s akik azelőtt munkanélkül nyo­morogtak, vagy napszámosként a városokba tódultak, most szervezetlen állit jak a demokrá* cia különböző frontjain mun­kába. Ki ki a tehetsége szerint fog érvényesülni: ipari munká­sokat nevelünk belőlük, vagy iskoláztatjuk őket; beállítjuk az államszervezetbe, a hadse­regbe, a rendőrségbe, a köz igazgatásba, ahol a munkás­scs ítiaveme KOV 1 Ú 1 1 í t Á Tisztelgés az ismeretlen hős sírjánál Hálanyilatkozat. Mindazoknak, akik szeretett édesapánk temetésén megje­lente*, koporsójára és sírjára virágot vagy koszorút helyez­tek, vagy fájdalmunkat bármi módon enyhítették ezúton mon­dunk hálás köszönetet. Külön köszönetet mondunk a csizmadia szakosztály tagjai­nak és a többi iparosoknak, akik a temetésen részt vettek és a M. Állami Dohánygyár dolgozóinak, akik koszorú kül­désével fájdalmunkat enyhí­tették. Csizmadia testvérek. Mindazoknak, kik szeretett férjem temetésén megjelentek, sírjára vagy koporsójára ko­szorút vagy virágot helyeztek vagy fájd"Uj ~"kat bármi mó­don '•nvh'^ef- úton mon­dunk há < icf. # let. . K'Mön köatönecet mondunk a városházi dolgozóknak, akik virágokat és koszorúkat iildtek, valamint az eltemet­tetés költségeihez hozzájárul­tak. Döbrönte-c$alád. sággal és haladó érteimiséggel vállvetve építik a népi demo kráciát. A sovinizmus és a faji gyűlölet ellen Nem kell sokat magyarázni ahhoz, hogy miért utasítja el minden hazáját szerető magyar egy Harmadik szörnyű világhá­ború hirdetőit. I — Ez a békevágy a kleri* í kális reakció elleni harc­i ban ís megmutatkozott. Ezért helyeselték és ezért fo • gddíák megnyugvással még a ; vallásos katolikus körök is a magyar demokrácia kemény és meg nem alkuvó fellépését. — A magyar nép békét akar és ebből a béke­vágyából folyik, hogy elutasít mindent, ami egy* újabb háború ve­szélyét idézné fel.. Ezért harcol a magyar demo krác ;a a sovinizmus, a faji gyűlölet minden megnyilvánu lása eiíen és ezért tesz meg ! mindent arra, hogy szomszé d daival a legjobb viszonyt ala-! kítsa ki. — Ugyanakkor, amikor eny nyire aláhúzzuk békevágyun kat és azt a törekvésünket, hogy a békét minden erővel védeni fogjuk, rögtön hozzá kell tennünk, hogy nem va­Igyunk picifisták. A békéért I nemcsak szellemi fegyverekkel vagyunk készek harcolni, ha | nem gondoskodunk arról, hogy j demokráciánknak erőteljes, a dolgozó népet védő hadserege legyen. ••IDDBBBnBBHHEBHBB 206/1948. vght. szám. • Árverési hirdetmény Dr. Huszár István ügyvéd által képviselt Pápa m. város javára 2040 Ft. 70 fill. tőke és több követelés és járulékai ere jéig, amennyiben *a követelésre időközben részletfizetés történt, annak beszámításával, a pápai járásbíróság 1948. évi 618. sz. végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől 1948. évi október hó 13 an lefoglalt'3530 Ft ra becsült ingóságokra a pápai járásbíróság Pk. 8107/948 sz. végzésével az árverés elrendel­tetvén, annak az 1908. évi XLI. i t. c. 20. § a alapján, továbbá ! a foglalási jkönyvből ki nem Itünő más foglaltatók javára is | az árverés megtartását elrende­lem, de csak arra az esetre, ha kielégítési joguk ma is fennáll | és ha ellenük h ilasztó hatályú ! igénykereset folyamatban nincs, végrehajtást szenvedő lakásán, üzletében: Pápán, Korvin utca j és Csatorna.utca leendő meg tartására határidőül 1949. évi • március hó 22. napjának dél­utáni 3 órája tűzetik ki, ami' kor a bíróilag lefoglalt búto rokat, üzletberendezés, porcéi Ián s egyéb ingóságokat a leg­többet ígérőnek, de legalább a becsár kétharmadrészéért, kész­pénzfizetés mellett el fogom adni, még akkor is, ha a be­jelentő fél a helyszínen nem jelenne meg, ha csak ellerikezí kívánságot írásban nem nyil 1 j Vánít. Pápa, 1949. évi február hé ! 24-én. Jílek Ferenc bír. végrehajtó. A' Patyomkin nevü hadiha­jóról megszökött egy lázadó matróz. Egv kis gőzösre me­nekül, ahol azonban felismerik. A detektív revolvergolyója elől a tengerbe ugrik. Ezen a gőzösön utazik Pe­tya, apjával és kistestvérével. Petyának feltűnik a detektív furcsa viselkedése és nagy ér­deklődéssel nézi végig Zsukov matróz felismerését és szöké­sét. Zsukovot egy halászbárka menti ki a vízből. A matróz megkéri a bárkában ülő kis Gavrikot és nagyapját, hogy rejtsék el, mert különben fel akasztják. Az öreg halász és a kisfiú ezt meg is teszik. Petya és Gavrik régi jó ba­rátok. Örömmel üdvözlik egy­mást és Petya elujságolja, hogy mi mindent látott a hajón Gavrik nem árulja el magát és a matrózt, de később bele­avatja kis pajtását is a titokba. Együtt elmennek Terentyijhez, aki szintén a „lázadó" bolse­vikiekhez tartozik, A kis Gav­rik hősiesen viselkedik még akkor is, amikor. a kunyhóju kat figyelő detektív lefüleli és alaposan elbánik vele, amiért lerenryijí, asukovoi es meg egy bajtársukat szökéshez se­gítette, A cári proklamáció „szabad ságot" hirdet. Többek között gyülekezési szabadságot is. Ennek következtében lovasren­dőrök verik szét a csoportosu­lókat. Zsukov beszél a néphez. Felnyitja a szemüket, hogy meglássák a szemfényvesztést. A megjelenő lovasrendőrökkel heves küzdelem indul meg. Givrik a mitsem sejtő Pe tya iskolatáskájába csempészi be az ostromlott házba a lő­szert A második szállítmányt, bár Petya egyedül viszi és belekeveredik a leghevesebb harcba. Ez alatt pedig otthon, Petya szüleinél, vígan szóra­koznak öcsikéje születésnapján és nem tudják elgondolni, hova lett „haszontalan" fiuk. A harc közben elfogták Zsukov matrózt. Bajtársai ter­mészetesen nem nyugodhatnak bele és mindent elkövetnek, hogy kiszabadítsák a börtön* j bői. Gavrik é§ Petya vitorláson mennek a menekülő elé, aki szabadságát vissza 'o vább küzd az ; valódi sz3 k Vasárnap délelőtt, nagy ér deklődés mellett, ünnepélyes keretek között nyitotta meg népszerű polgármesterasszo nyunk a kollégium szépen de korált rajztermében íscserekov András emlékkiállítását. Megnyitó beszédében meg köszönte a Pedagógus Szak­szervezet Rjjztanári Csoportjá­nak közreműködését, amely a kiállítást létrehozta, majd mél­tatta a városunkban élt, tragi­kus körülmények között elhunyt nagytudású festőművész érté­keit és munkásságát. Párhuza mot vont az o rosz származású műrész értékes alkotásai és a szovjet nép kulturális tényke dése között. Ez a kiállítás mon dotta, ismét egy tanúbizony­sága a szovjet művészetnek Ezután A Tóth Sándor fes [ömüvész tárlatvezetésben is mertette a kiállítás anyagát melynek njgyrésze vízfestmé nye^bői áll, de ezenkívül gra fikai munkák, olajfestményei és freskótervek is szerepelnek Az elhunyt művész igaz sgyéniségét impresszionista víz festményei mutatják. Ezek kö zül is csendélete és tájképe iükrözik legjobban művészi ei gondolásait. Csendéletein ked venc virágjainak valósággal ; lelkét szólaltatja meg. A hama elmúló virágokat festette, d< képein hosszú ideig élni fog nak. Figurális k£pei szociálist; felfogását mutatják és a dol gozók nehéz munkáját ábrázol ják Élete utolsó éve; ben ké­szítette értékes gra/ikáinak nagy részét íscserektov (Istenes) András eltávozott az élők sorából, de emléke és értékes alkotásai sokáig közöttünk maradnak. Ihászi pusztán a szabadság ünnepnapján egy ismeretlen 48 as hőst ünnepeltünk. A pápai SzIT ifjúság közül hat ifjúmunkás a hideg időtől nem félve staféta futásban vitte az ismeretlen hős sírjára a ko» szoröt. Kerekes Jánosné a béke és szabadság jegyében helyezte a koszorút 1848 as szabadság, harcos hősünk sí'jára, majd az iskolásgyermekek egy rövid műsorral méltatták 1848-aí. Pápa népe ünnepelte a szabadság napját Március 15 ét, a szabadság napját nagy lelkesedéssel ünne­pelte meg Pápa város népe. A dolgozók tömegei zászlók és tábiák erdeje alatt zárt so rokban vo iultak fel 11 órára a Széchenyi-térre Megjelentek a tömegszervezetek, iskolák és ifjúsági egyesületek tagjai is. Az MDP zenekara eljátszotta a Himnuszt, maid Busa Kele­men elvtárs megnyitója után felcsendültek az énekkar hang­jai. Busa elvtárs ünnepi bes2é­déb n utalt 18 8. március 15 ének jelentőségére és bőven foglalkozott a Habsburgok el nyomó rendszerével, amelynek felszámolását akarta végrebaj tani március forradalmi tömege, A forradalom hibája volt, hogy a földet nem juttatta a paraszt­ság kezére és nem rendelkezett komoly erőt jelentő szervezett munkássággal, amely követke zetes forradalmat vihetett volna : végbe. Ma már megvalósítottuk 48. hagyaiékát, a földet, a gyá a­! kat odaadtuk a népnek, de még tovább is kell mennünk. 'Száz év mulasztásainak bepó tolása után meg kell oldani a jelenben elénk kerülő feladató* kat, korszerűsíteni kell mező gazdaságunkat, erősítenünk kell a Népfrontot, fejleszteni kelt iparunkar, meg kell valósíta­nunk a 3 éves, majd az 5 éves tervet. Függetlenségünk bizto siíása érdekében erősíteni kell honvédelmünket és szorosabbra kell barátságunkat a világ ha !adó erőivel, a munkásosztá­lyokkal, a népi demokráciákkal és elsősorban a hatalmas Szovjet un óval. Busa elvtárs beszéde ut n szavalatok, énekszámok követ­keztek. Az úttörők megkapták a központ Ságváry zászlaját és több úttörő ajándékot ka poít. Krikker Mária beszélt az ifjúság nevében Az ifjúság közben megkoszorúzta Petőfi és Jókai szobrát. Az ünnepség al Internacionálé elének'éséyp! ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents