Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-10-16 / 42. szám

SgjjÁiÜ OMMHMijel a temnelekeiui slg lehúzásáért Még élénken él emlékezetünkben J fiókosi elvtárs beszéde, melyben fel- j hívta Pártunk, az egész dolgozó nép figyelmét a termelékenység fokozá­sára, — az egyéni versenyek jelen­tőségére. A Perutz-gyárban a Pártszervezet az egyéni verseny mozgalom kérdését 1a feladatok homlokterébe d'lította, •amelynek eredményeképpen az egyéni verseny nem elkülönült, hanem szé­les tömegmozgalommá vált. Az egyéni verseny a fonodában kapott nagy lendületet, ahol mamái­több mint 140 dolgozó áll verseny­ben. Az egyéni versenyzők számának megnövekedése, a termelés emelke­dését is magával hozta. A verseny mozgalom a Nagy budapesti Pártvá­lasztmány határozata után indult el széles körben és a lendületet Rákosi elvtárs beszéde, útmutatása, bizta­tása fokozta. (Bekap aoládfatu a munkába Bagladi Teréz elvtársnő a SzlT tevékeny tagja. Nemrég kérte felvé­telét a Pártba. A Párt tagjai közé avatta. Tudja Ő, hogy a Párt tagjának lenni nemcsak megtiszteltetést, ha­nem kötelezettséget is jelent. Erről j beszél, amikor elmondja, hogy a j Rákosi beszéd elhangzása után »be­kapcsolódott a munkában. Kihívtam — mondja — Sütő Erzsébet szak­társnőt a fonóból egyéni versenyre. Tiulom, hogy egyéni versenyünkből fakad a termelékenység növekedése, amely lehetőséget ád életszínvona­lunk további emelkedésére. Mini tagjelölt be akarom bizonyítani, hogy méltó Vagyok arra, hogy a Párt •tagja lehessek. A termelés jrontján is a jó párttag jár az élen. Sütő Erzsébet elvtársnő most je­lentkezett tanárképzőre, örömmel be­szél. > Boldogan vettem tudomásul, hogy Bagladi Teréz szaktárs nő ver­senyre hívott lé. Tudom, hogy az egyéni versenyen keresztül megszilár­dítjuk népi demokráciánk potítikai és gazdasági rendjét és a Tervköl­csön jegyzés mellett a termelékeny­ség növelésével nagyot ütünk a ha­zai és külföldi reakció fejére. Az elmúlt héten teljesítményem 113 o/o volt és jóleső érzés volt, hogy vala­mivel magasabb volt, mint Bagladi Terézé. A verseny azonban most kezd nzgalmas« lenm, mert tudönr, hogy Bagladi elvtársnő sem hagyja magát és e héten biztosan Ő is erő­sen wákapcsoh. Ebben a versenyben, bármelyikünk is győzzön, a magyar munkásosztály lesz a győztese. cAz átú*H felfesüt Igaza van Sütő Erzsébet eb-társ­nőnek. Az egyéni verseny győztese a dolgozó magyar nép. Az ered­mény: az életszínvonalemelkedést je­lenti, A győzelem adja a lehetőséget ahhoz, hogy dolgozó népünk sorai­ból a munkások és parasztok ezreit és ezreit ktildhessük a rendőrség, a honvédség tisztikarába, az egyete­mekre és a főiskolákra, hogy Sütő Erzsébetek előtt nyitva álljon a ta­nárképző iskola ajtaja is, hogy be­teljesüljön az »áiom«: Sütő Erzsébet egyszerű fonógyári munkásnő ta­nárnő lehessen. A Qaxugság világreRordfa a Megalakult Bakonyszentivánon „Vörös Október" termelőcsoport . Kovács András Szentesről került át a Dunántúlra. Bakonyszentivánon éldegél. Telepes. 13 hold földön dolgozik. Kilenc családja van. El­képzelhető, hogy nem valami zsíro­sak iehetnek a napjai. Mikor elsőt rikoltanak a kakasok, ö már ott sürgölődik két rozzant tehene mellett. Etet és megy a határba. Csak akkor tér haza, amikor már fáradtan terül a tájra az alkony. Mégis szabadabb­nak érzi magát, mint a múltban. Mert nem parancsol neki se intéző, se kulák. De Kovács András olyan ember, aki teljesen szabad akar lenni. Ezért, mikor a termelő csoport meg­alakítását tervbe vették az első helyes­lők között lelkesedett. j Szeptember 10-én | £ g á a r a n s z e ­jöttek. Beszélgettek. Vitatkoztak. Egészen éjbenyúlott a tanácskozás. De meg voit az eredménye. Meg­alakították a csoportot. Szeptember 13-án ki is jött az engedély.' Azután megválasztották a vezetőket: Besse­nyei Mátyás csoportvezető, Molnár Rudolf, Labádi Lajos vezetőségi tagok. Miért is akar szövetkezetet, Kovács, Gáspár, Soós, Pataki, Berki, Nagy Imre és a töbiek ? Azért mert látják, hogy nem érnek el egyénenként, régi eszközökkel semmit. Csak munka van rogyásig, de eredmény kevés. Gáspár elvtárs ismeri a félegyházi termelő csoport életét. Ott van eredmény mondja A mun­kaegység után legalább háromszor annyi a jövödelmük, mint az egyéni gazdálkodást folytató parasztnak. — Én is azért léptem be a csoportba, mert nem érek el magam semmit. Ha a tehenekkel dolgozom, nincs tej. A családban pedig szükség van rá. Venni kellene. Nincs pénz! No meg a tehenekkel nyomába se lehet lépni a traktornak — nevet Kovács András és szinte látja, ha már egy tagban lesznek a földek, hogy hasítja a víg barázdákat a csoport tarlóján. — Csak már ott tartanánk — néz távolba most Kovács bácsi. Gépek, traktorok munkáját látja. Előtte van a nagy istálló, melyet abból a 100 ezer forintból építenek, amelyet most kapnak az államtól ... A fiadztatót, a hizlaldát szintén maga elé képzeli. — „ Lesz jövedelem, szép lesz a jövő" — gondol most családjára. Jövőre már együtt lesz a föld. Egy tagban. j „Öröm lesz dolgozni!" I ^o­L_ I vacs bácsi pödörint egyet magyaros ba­juszán, azután kivágja kereken, hogy „megmutatjuk mi a paraszttársaink­nak, kevesebb munkával négyszer annyit termelünk. Beszélhetnek aztán a locsogó kulák sógorok, hogy éhen döglünk. . . Azt hiszem — folytatja tovább — Porubszkynak is leragad majd a nyelve, ha egy év múlva, igy ősz felé felvesszük a mun­kaegység után a pénzt. Neki 45 holdja van, de fogadom, fele jöve­delme se lesz, mint nekem. 1 Meghallgathatnánk | m i n, d " a tíz tagot. Körülbelül ezekkel a szavak­kal mondaná el valamennyiük, hogy miért is léptek be a csoportba. Most még kezdet kezdetén állnak. Az in­dulás talán nehézkes, de a lelkese­dés; az akarat mindent legyőz. S jövő őszre, már a „ Vörös Október" termelő csoport nem tiz tagból fog állni, mert meglátják majd a Szenti­ványiak, hogy ők csinálnak jól. Napokkal ezelőtt az egész világ sajtója és rádiója érthető szenzáció­ként adta hírül a font leértékelését A hír vétele után Angliában szinte percek alatt, sok esetben duplájára emelkedtek a közszükségleti cikkek árai. De a „versenyben" nyugat többi országai se akartak lemaradni. Még ugyanebben az órában a „nagy lé­pést" Franciaország, Belgium, Hol­landia és a nyugati országok is követték. Így történt meg az, hogy ismét egyszerre „élvezhették" a Marshall­terv és az amerikai monopoltőke „áldásait" a nyugati földteke népei. De más „érdekessége" is van a font leértékelésének. Angliában még az iskolásgyermekek is emlék ezn e k Cripps angol pénzügyminiszter kije­lentésére, hogy „szó sincs a font le­értékeléséről". A kijelentés után pár nappal mégis leértékelték az angol pénznemet. Erről persze ma hallgat a pénzügyminiszter úr, pedig méltán dicsekedhetne vele, mert ezzel elérte a hazugság világrekordját. De az angol dolgozók egyre foko­zódó elégedetlenségi mozgalma után valószínű, hogy kormányával együtt még a „repülés" rekordját is megdönti. TANULJUNK A SZOVJET DOLGOZOKTOL j Agitátorok harcban a terv időelőtti teljesítéséért Ebben a most induló rovatunk­ban minden héten a szovjet újsá­gok olyan cikkeit fogjuk közölni, melyek tartalmában segítenek ne­künk magyar dolgozóknak is az országépítés munkájában. Népne­velőink, de minden dolgozó ol­vassa el és tanulmányozza ezeket a cikkeket. De ne csak tanulmá­nyozzuk, hanem igyekezzünk azo­kat a mi munkaterületünkön is megvalósítani. Ha a cikkekkel kapcsolatban bármilyen kérdés merülne fel, úgy forduljanak hozzánk írásban, le­veliikre a legaprólékosabb választ is megadjuk. Fel hát munkástársak, tanuljunk a szovjet dolgozóktól! * i A tömegek mozgósításában — hogy vállalt kötelezettségét mindenki teljesíthesse — nagy szerepe van az agitátoroknak. A moszkvai üzemek­ben naponta ezren és ezren segíteneic a dolgozóknak abban, hogy meg­találhassák helyüket a szocialista munkaversenyben. Naponta ezren és ezren támogatják az élmunkásokat, mérnököket és műszaki alkalmazot­takat, hogy alkotó kezdeményezéssel lépjenek fel és minden energiájukat az ötéves terv határidő előtti telje­sítésére fordítsák. Naponta igazolja az élet Sztálin szavait: »A gazdasági sikerek, szi­lárdságuk és tartósságuk teljes egé­szében a párt szervezési és politi­kai munkájának sikerétől jüggenck«. A bolsevik agitáció abból áll, hogy h műhely, a brigád, az egyes munkás konkrét napi feladatait társítják az egész nép és állam érdekeivel és fel­adataival. A nagy, az egész népre kiható célok fényében minden egyes dolgozó munkája állami jelentősé­gűvé válik. A bolsevik agitáció hatékonyságá­inak fontos feltétele az agitátor tekin­télye és személyes példája. A mosz­kvai agitátorok között neves sztahá­novisták, mesterek, műhelyfőnökök, mérnökök és más vezető dolgozók vannak. A szovjet főváros ipari üze­meiben működő agitátorok száma meghaladja a 65 ezret. Az agitátorok számára a pártszer­vezetekben különleges szakképzési nyújtanak. A proletárszkájai kerü­letben pl. ilyen tárgykörű előadáso­kat hallgattak: »Lenin és Sztálin a takarékosságról«, »Lej/in és Sztálin a számvitelről és ellenőrzésről«,»Gaz­dasági számvitel, a termelés önkölt­sége és harc ü vállalatok rentabili­táséért, »Folyamatos termelési rend­szer a munkatermelékenység fokozá­sának legfontosabb feltétele«. Az agitátorok működésére vegyük példának a moszkvai Állami Csapágy­üzem többszáz agitátorának munká­ját. Saját maguk is nagymértékben hozzájárultak az üzem termelési győ­zelméhez. A gyárban az esztergályos munka egyike a legfontosabbaknak. Sok idő pazarlódott el azzal, hogy váltásnál az érkező brigádnak a fel­szerelés elrendezésével kellett kezde­nie munkáját. AleksZandr Burov kom­munista agitátor javasolta, létesít­senek átmenő-brigádokat, a váltóit átadó brigádvezető mindaddig ne hagyja el a műhelyt, míg meg nem győződik arról, hogy valamennyi esztergapad dolgozik. Burov javas­latát elfogadták és kitűnt, hogy át­lag húszszázalékos termelékenységi javulást eredményezett. Az agitátornak tehát nemcsak az a feladata, hogy megvilágítsa a po­litikai kérdéseket, hanem ezt egybe­köti az üzem, a műhely, a munka­részleg mozgósításául a kitűzött ter­melési ter\> teljesítésére. A »Sarló és Kalapács«-gyárban az 1. számú Martin-műhely az üzem élműhelye. A kész öntvények kigyártásában any­nyira előrehaladt, hogy Lobodjov agitátornak fel kellett vetnie az önt­vénykészlet csökkentésének kérdését. Amikor e konkrét eset kapcsán rá­mutathatott arra, hogy a műhely rnunkájának eredménye nemcsak attól függ, hogy elkészítik a terméket, hanem az értékesítés sikerétől is,, meg tudta mozgatni a sztahanovista munkások képzeletét. Nyomban e megbeszélésen kitűnő javaslatok szü­lettek az öntvények feldolgozására vonatkozóan. Sok munkaeszköz ter­melékenységét emelhették ezáltal. Az agitátorok politikai munkája révén fejlődik ki, hogy minden mun­kás az üzem becsületébe vágó ügy­nek tekintse a felelősségérzetet. Min­den munkás érzi, hogy munkájától függ a sztálini ötéves terv hatalmas feladatainak teljesítése. Orosz nyelvtanfolyam A Magyar-Szovjet Társaság pápai csoportja öthónapos orosz esti nyelv­tanfolyamot nyit, havi 3 Ft tandíj fizetése mellett. Akik e nyelvtanfo­lyamon részt óhajtanak venni, sürgő­sen jelentkezzenek László Józsefné és dr. Kovács Károly megbízottak­nál, Városháza. Az észt-kolhozok kertjei Az eszt kolhozok százai ezen az őszön közösségi kertet ültetnek. Gyü­mölcsfákkal díszítik a falvak utcáit, ami jelentékeny bevételi forrást je­lent. A kolhozok facsemete szükség­letének kielégítésére a köztársaság­ban számos úf faiskolát alapítottak. Sok kolhoz kap nemes magot, me­lyet a híres eszt micsurinista Jatt Raoda tenyésztett ki. Ezév végéig a gyümölcsöskertek területe eléri a há­romezer hektárt.

Next

/
Thumbnails
Contents