Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-10-02 / 40. szám

Tervkölcsönjegyzéssel védd a békét, hazánk függetlenségét! Mi dolgozó magyar asszony oh: . Beje'entem az Elvtársaknak, hogy 1500 Ft értékben Tervkölcsönt jegyeztem. Azért siettem a? elsők között Tervkölcsönt jegyezni, mert tudom, hogy a kölcsön a békés építő munka a további előrehaladás kölcsöne, melynek kamata: a jólét és boldogság lesz. Én, mint egyszerű munkásaszszonyból lett polgármester, tudom, hogy ma kétszeresen szükség van arra, hogy egyemberként álljunk Pártunk és Rákosi elvtárs mögött, hogy mindazokat a feladatokat, amelyek a szocializmus építésében előttünk állnak, megoldhassunk. Én, aki a Pártnak es Rákosi elvtársnak köszönhetem, hogy egyszerű munkásasszony létemre a város élére kerülhettem — és magamon kereszRákosi elvtárshoz hű magyar értelmiség . . . tül szólok dolgozó asszonytársaimhoz — úgy érzem, hogy az áldozatvállalásban, (a [munkában is egyenlően kell kivenni részünket. Én a kölcsönjegyzéssel a Párt felé nem hálámat, hanem mint állampolgári kötelességemet teljesítem. Tudom, hogy a kölcsön jegyzetével hozzájárulok a béke erősítéséhez, a békis alkotó munka továbbfolytatásához és a szocialista társadalom mielőbbi megvalósításához. Az áldozatvállalásban is példaképül áll előttünk a Szovjetunió né:pe és bebizonyítjuk, hogy mi dolgozó magyar asszonyok, ha kell tettekkel járulunk a szocialista, mindnyájunk boldog hazájának építéséhez. Elvtársi üdvözlettel: Németh Imréné Pápa megyei város polgármestere. Kedves Elvtársak, a dolgozó nép kormánya az 5 éves terv sikeres végrehajtására egyik biztosítékaként az 5 éves Tervkölcsön kibocsátását rendelte el. Bejelentem az elvtársaknak, hogy ebből a kölcsönből én 3.000 Ft-t jegyeztem. Engedjék meg az Elvtársak, hogy ezen levélen keresztül szóljak a dolgozó értelmiséghez, és felhívjam éket egy és más dolgokra, amelyet az emberek — az emberi természe'tmél fogva — hamar elfelejtenek. 1932-ben hosszú és »alázatos« kérvényezések után kerültem be, iskoláim elvégzése után a Győri Textilművekhez, ahol 4 éven keresztül mint szövő dolgoztam és közben elvégeztem a textilipari szakiskolát. Borbélymester apám nem tartozott a xnagyfejüek« közé és láttam, hogv a különböző igazgatók és vezérigazgató urak félig hűlve unokaöccseit hogyan helyezik el a jó magas fizetéssel járó állásokba. Emlékszem rá, hogy 1938-ban kidobtak az irodából, mert heti 22 pengős fizetésemet kértem, hogy emeljék 25 pengőre. Amerre néztem, mindenhol az állástalan, lézengő diplomásokat és értelmiségieket láttam, akiket az akkori rendszer a legjobb esetben havi 60 pengős szükség munkával dolgoztatott és boldog volt az egyetemről kijött új mérnök vagy orvos, aki bejuthatott villamos kalauznak. A tőkés láncon tartotta az értelmiséget, eszközül használta fel az ipari munkásság kizsákmányolására. A Szovjetunió Vörös Hadserege diadalmas szuronyaín meghozta ebbe a szabad országba az értelmiség igazi életcélját, jövőjét és megbecsülését is. Nézzünk körül és vessünk egy pillantást a mögöttünk lévő 4 évre. Nézzük meg mit kaptunk az államtól a népi demokráciától, mit kaptunk a Pánttól ebben a 4 és fél évben. Felemelt fejet, egyenes gerincet, öntudatot, szabadságot, építőmunkát és biztos jövőt. Nézzük meg a Kossuth-díjasokat, az élmunkásokat mindenütt ott vannak a népért dolgozó, vele együtt haladó szabad, öntudatos értelmiségiek. Ezt az országot a Szovjetunió példája nyomán szabad emberek saját maguknak építik. Az egészséges lakások, a több és jobb ruházat, gyermekeink jövője a ^boldog, biztos jövő, dolgozó társaink elismerése, megbecsülése, ez az, amit minden dolgozó és minden becsületes értelmiségi a népi demokráciától kapott. És most, amikor az 5 éves népgazdasági tervünk alapjainak lerakásairól van szó, amikor az első téglát tesszük le, minden dolgozó tudni fogja az állammal, a dolgozó néppel szembeni kötelességét, és a Tervkölcsön jegyzéséből kifogja venni a részét. Ez az Elvtársak, amit szerettem volna ezzel a nagy fontosságú kérdéssel kapcsolatban elmondani és tudom biztosan, hogy a munkásosztályhoz, a Párthoz, Rákosi elvtárshoz hű magyar értelmiség úgy, minit a demokráciában mindig, most is teljesíteni fogja szabad hazájával szembeni kötelességét. Diamant Andor Perutz-gyári vállalatvezetőA dolgozó paraszt öntudata szólal meg bennem . . ! Sok nehéz napot éltünk át az elmúlt rendszer idején. Cseléd sorban vagy napszámosként dolgoztunk kora hajnaltól késő estig, hogy mindennapi kenyerünket biztosítani tudjuk. Sok nélkülözés jutott osztályrészül az egész családnak. A népi demokrácia eredményeként sikerült csak lerázni a bilincseket, s eljuthattunk odáig, hogy a magunk földjén, magunknak dolgozunk, s a mi országunkat építhetjük. Már a 3 éves terv is hatalmas segítséget adott. A Báróchegyen megalakított nagyüzemi táblás gazdaságban jobb életet tudtunk magunknak biztosítani. Az 5 éves terv újabb perspektívákat tár elénk! A szövetkezeti gazdálkodás még szélesebb alapokra helyezése, sok százezer dolgozó parasztnak nyújt biztos életet. A termelésben eddig bevezetett és jól bevált tervszerű munka fokozása, még könnyebbé teszi a munkánkat. A gépek számának megsokszorosítása, a vetőmagnemesítés, s az egyéb korszerű eszközök bevezetése minden téren megjavítja a terméseredményt. S erről még hosszan lehetne írni, ha minden példát fel akarnék sorolni. A sok beszédnél azonban többet jelent a tett. Én megláttam és tapasztaltam az eddigi eredményeket, s bizom a jöveben. Amikor tehát a biztos jövő szilárd alapokra helyezésénél áldozatokra van szükség, akkor a dolgozó paraszt öntudata szólal meg bennem és jó példával akarok elöljárni az áldozatvállalásban is. 400 forintos Tervkölcsön kötvényt jegyeztem, s velem együtt felsorakoznak ennél a hazafias cselekedetnél munkástársaim is, Báróchegy dolgozói. Bizunk abban, hogy példánk követésre talál! A jobb életért, könynyebb munkáért vágyódó dolgozó parasztság a lehetőségéhez mérten kiveszi részét az áldozatvállalásból, s ezzel biztosítja népünk boldog jövőjét. Horváth Lajos a bárochegyi nagyüzemi táblás gazdaság vezetője. Kommunistáit asz élen ! A Magyar Népköztársaság Kormánya tervkölcsönjegyzési felhívásával áldozatvállalásra szólítja dolgozó népünket. Áldozatvállalásra, a dolgozó milliók érdekében, áldozatvállalásra a szocialista Magyarország megteremtésének meggy okítására. Mindig, amikor áldozatvállalásra volt szükség országunkban, a kommunisták jártak elől jó példával. 1945-ben, a felszabadulás után a kommunisták voltak azok, akik munkára, az ország újjáépítésére hívták dolgozóinkat. A kommunisták voltak akik élen jártak a termelésben, akik ma is vezetik a munkaversenyeket, akik élen járnak az újításokban, akik minden erejük és tudásuk felajánlásával dolgoznak népünk, országunk jobb jövőjéért. Most, mikor újabb áldozatvállalásra hívjuk népünket, természetes, hogy ismét a kommunistáknak kell példát mutatniok. A Városi és Járási Pártbizottság tagjai egy havi fizetésüket jegyezték le a tervkölcsönre. A példamutató kezdeményezés után alapszervi vezetőségeink és pártunk minden tagja városban és falun egyaránt élen jár a szebb holnapot építő tervkölcsön jegyzésben. Szovjet emberek felajánlják megtakarított pénzüket A tervkölcsön kibocsátásánál is a Szovjetunió példáját követjük. A magyar dolgozóknak a szovjet dolgozókhoz hasonlóan, szocialista öntudattal kell vállalni az áldozatokat, amelyeket a a korminy — a dolgozók érdekében — kér tőlük. Az ötéves tervek pénzügyi beruházásaihoz szükséges összegek egy részét a Szovjetunióban is népkolcsön utján teremtik elő. Erről idézzük cikkünket a Pravda 1948 májusi számából. A Szojetunió pénzügyminisztériumának jelentése szerint a május 3-án husz milliárd rubel névértékben kibocsátott államkölcsönt május 4-e estéjéig 21.691 millió rubellel túljegyezték. Ez a szám nemcsak a kölcsön ragyogó sikerének bizonyítéka. Viszszatükröződik benne a szovjet nép rendíthetetlen egysége, szocialista hazaszeretete, az állam érdekeinek mélységes megértése, szoros felsorakozása Lenin és Sztálin pártja mellé. A munkások, parasztok, értelmiségiek, a sokmilliós szovjet államban élő valamennyi nemzetiség, lelkesen üdvözölte a kölcsön kibocsátását. A tömeges és szervezett jegyzéssel bizonyították, nem sajnálják erejüket a Szovjetunió gazdaságának és kultúrájának további felvirágoztatásától. Minden kizsákmányoló rendszerben a népi tömegek és az állam, mint engeszthetetlenül ellenséges erők állnak egymással szemben. A Szovjetunió az első állam a világon, ahol a nép és az állam érdekei teljesen összhangban vannak, ahol az állam annál erősebb, minél tevékenyebben vesznek részt építésében a széles néptömegek és ahol a néptömegek élete annál szebb, minél gazdagabb és erősebb az állam. A mi kölcsöneink a szocialista állam további megszilárdítására szolgálnak, amelynek érdekei a dolgozók előtt mindenekfelett állanak. Ez az oka, hogy a szovjet kölcsönök olyan óriási népszerűségnek örvendenek a dolgozók körében. A szovjet emberek megtakarított pénzüket államkölcsönbe fektetik, hogy a háború utáni ötéves terv határidő előtt valósuljon meg, hogy biztosítsa az ország gazdasági életének új felvirágoztatását és még jobban meggyorsítsák haladásukat a kommunizmus felé. A kölcsön tehát nem kis szerepet játszik a szocialista átalakulás tervének keresztülvitelében. A gazdasági sikerek alapján egyre magasabbra emelkedik a dolgozók anyagi és kultúrális életszínvonala. A reái bérek növekedésében, a fogyasztási cikkek árának leszállításában, új lakóházak, iskolák, gyógyintézetek, klubok, könyvtárak és parkok építésében jelentős szerepet játszanak a szovjet állami kölcsönök. A határokon tul is minden becsületes ember, aki nyíltan szembe mer nézni az igazsággal, látja a szovjet társadalmi és állami rendszer nagy életerejét és legyőzhetetlenségét, a szocializmus megszámlálhatatlan előnyeit a kapitalizmussal szemben. A kölcsön jegyzése ragyogó sikere jegyében halad. Bár túljegyezték, az aláírást folytatják. A szovjet emberek, akiket áthatnak a nemes hazafias érzések, készséggel és nagy örömmel adják kölcsön megtakarított pénzüket azállamnak. A munkások,alkalmazottak, koihozparasztok, értelmiségiek, akik egyre szélesebb alapon folytatják a szocialista versenyt, önfeláldozóan harcolnak az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért. Ebbe fektetik erejüket és teremtő energiájukat. Munkájukderüs és gyümölcsöző,mert a szovjet tásadalom dolgozója mentes mindenfajta kizsákmányolástól és tudja, nem fenyegetik válságok, nem sújthat le rá a munkanélküliség, a burzsoá országok dolgozóinak ez az ostora. A szovjet nép sikeresen építi fel a kommunizmus ragyogó épületét, mert Sztálin, a nagy vezér, a dolgozók tanítómestere vezeti. Bartók emlékhangverseny 25-én, Bartók Béla halálának 4-ik évfordulóján a pápai zeneiskola emlékhangverseny keretében hódolt a meg nem értett, hazájából kiüldözött s idegenben elhunyt magyar zeneszerző géniuszának. A zeneiskola felsőbb éves növendékei Bartók müveket adtak elő, majd Kalmárné Bocsánczy Erzsébet és Kalmár Mihály művészi előadásban interpretálták Bartók I. Rapszódiáját. Befejezésül kedves meglepetés volt a zeneiskola most alakult énekkarának első, de sokat igérő szereplése Szekeres Lajos vezetésével. A közönség mindvégig feszült figyelemmel hallgatta s frenetikus tetszésnyilvánítással jutalmazta az előadókat, bizonyságul annak, hogy egyrészt közelebb jutott Bartók Béla zenéjéhez, másrészt a zeneiskola pedagógusai jó munkát végeztek.