Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-09-18 / 38. szám

Rákosi eivtárs figyelmeztetése nyomán faaítfuk a tiamfuL^/^eljmi A Magyar Dolgozók Pártja Nagy­budapesti Pártbizottsága kibővített választmányának ülésén megtárgyalta a szocializmus építésében felmerült hibákat és népünk bölcs vjezetője Rá­kosi Mátyás elvtárs útmutatása alap­ján meghozott határozatok utat mu­tatnak fejlődésük további szakaszára. A Nagybudapesti Pártbizottság ki­bővített választmányi ülésének döntő kérdése a termelékenység emelése volt, de felhívta a figyelmet az egyéni fe­lelőség, az egyéni verseny, a jó mun­kaszervezés problémáira is. A nagyjelentőségű határozat ma már mindenki előtt ismeretes, üze­mekben folyik a határozat kiértékelése és a felszínre hozott hibák kiküszö­bölése. Igy városunk üzemei is áttár­gyalták és hozott határozatok alap­ján tettekkel bizonyítják, hogy a Nagy­budapesti Pártbizotlság hatáiozatát végrehajtják. A Perutz gyárban Szabó Tibor üzemi párttitkár elvtárssal beszél­getünk. Elmondja, hogy a határozat nyilvánosságra hozatala után erélyes rendszabályokat vezettek be. — Be­vezette az üzemi háromszög az éj­szakai ellenőrzést. Ezeken az éjszakai -ellenőrzéseken tapasztaljuk, hogy a munkafegyelem meglazult. A legutóbbi ellenőrzés során a gépházban, amely gyárunk szíve, az erőtelepi gépészt és a motorszerelőt Németh Gyulát alva találtuk. Az ellenség minden nehézség nélkül megbéníthatta volna egész gyárunkat. A legszigorúbb fe­lelősségre vonást eszközöljük, mert tudjuk azt, ahogy Kovács elvtárs mondotta: „Ha a fegyelem a mun­kások közölt meglazul, akkor meg­gyengül a proletárdiktatúra is", mi pedig ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak. A munkafegyelem lazulásának meg­szilárdítása érdekében nem tűrjük el, hogy egyesek — mint például Weld­ler Jenőné bérelszámoló — minden további nélkül elhagyja munkahelyét, vagy például Boksán Xavér mérnök laza ellenőrzését, akinek hanyagsága következtében a heggesztő műhely nem tudott dolgozni és ennek követ­keztében a szövőben 2 gépen állt a termelés. Az elmondott hibák elle­nére mégis örömmel keli megállapí­tanunk, hogy a termelésünk és a terme­lékenység növekvő tendenciát mutat. A fonó termelése a szeptember hó­nap első hetében 112 százalék volt, a második héten pedig 116 35 szá­zalék. Ezzel jelentősen túlhaladtuk a Szövetkezeti nagygyűlés Ne­messzalókon. A szomszédos falvak : Mezőlak, Mihályháza, Nyárád, Vinár, Marcalgergelyi, Külsővat dolgozó parasztjai kocsikon jöttek vasárnap Nemesszalókra, hogy a szövetkezeti mezőgazdaság kérdéseit megvitassák. A mezőlaki gépállomás traktoraival vonult fel. Tehel Gyula elvtárs a Szovjetunióban járt parasztküldöttség tagja tartotta a beszámolót. A nagy­üzemi mezőgazdaság előnyeit tárgyal­va Szovjet példákra hivatkozott. Utána a már meglévő magyar termelő cso­portok életét, munkáját, jövedel­mét mutatta be hiteles adatokkal alá­támasztva. Majd a mezőlaki gépál­lomás részéről Zs. Nagy elvtárs emel­kedett szólásra. A gépek alkalmazá­sának észszerűségét méltatta. A nagy­gyűlésen elhangzottak mindenkiben érdeklődést keltettek fel. A hozzá­szólásokból kitűnt, hogy a nagy­üzemi mezőgazdaság nemcsak be­széd tárgya lesz, de rövidesen a megvalósításig jut. tervei — és megállapíthatjuk, hogy soha ilyen termelés nem volt. Ezeket az eredményeket azonban nem érhettük volna el, ha a nemré­giben újjászervezett népnevelő gár­dánk nem foglalkozott volna a kér­désekkel. A inunkafelajanlások, — mint legutóbb például a szövőmes­terek vasárnap délelőtt 4 órán ke­resztül 1.900 méter árut szőttek — jelentik, hogy üzemünkben is kezd kibontakozni a dolgozók munkához való új, szocialista viszonya. Szabó elvtárs •azonban nemcsak eredményeikről beszél. Elmondja, hogy az üzemi pártszervezet nem fogú kdkozott még eleget a Nagy buda­pesti Pártbizottság határozatával és bizony sok tennivaló akad az egyéni felelősség, az éberség vonatán. — Minden erőnkkel azon leszünk, hogy az üzemben előmozdítsuk az egyéni versenyt, mert tudjuk, hogy ez az alapja a brigádversenyeknek, a ta­pasztalatcserének és látjuk, högy ezeknek az elhanyagolása aláássa a szocializmus építésének jelen ténye­zőit. Bizony hibák Vannak még az üzemi pártszervezet munkájában, elég ha­csak arról beszélünk, hogy a Párt­választmány határozatának végrehaj­tására mág nem mozgósították az üzem összes dolgozóit. Az üzemi pártszervezet felismerte a hibákat, tudják, hogy többet, olcsóbbat és jobbat kell termelni, mert mindez az út dolgozó népünk életszínvonalán nak további emeléséhez. »Az ellenség, amelyet nyílt politi­kai harcban megvertünk, most a munka frontján kísérletezik és meg akarja bontani a munkások között a fegyelmet. Szerencsére a mi Pártunk (éber, erős s ezen a téren is öntuda­tos munkások segítségével és helyes­lésével rendet fog csinálok. Rákosi elvtárs figyelmeztetését egy pilla­natra sem szem elől tévesztve Pápa üzemeiben is a soronkövetkező lánc­szem felé kell arccal fordulni, hogy városunk üzemei a szocializmus épí­tésében megingathatatlan erődökké váljanak. A MDP városi Pártbizottság közleménye Horváth Antal a pápai városi lakáshivatal nyomozója visszaélt a munkásosztály és a Párt bizalmával. Hivatali állását egyéni ér­dekei céljára használta. Korrupt magatartása méltatlanná teszi a munkásosztály további bizalmára, ezért a Párttagjai sorából kizárta. A Nagybudapesti Pártbizottság határozata és Rákosi elvtárs felszóla­lása a termelékenység kérdésével kapcsolatban éles reflektorfénybe ál­lította ezt a kérdést. Miért vált ez a kérdés éppen most ily fontossá? Lenin elvtárs megálla­pítása szerint a kapitalizmust akkor fogjuk véglegesen legyőzni, ha a szocializmus a munkának egy új, magasabb termelékenységét hozza létre. Minden dolgozót át kell hatni tannak a munka iránti lelkesedésnek, amely képessé tett bennünket arra, hogy a tőkések által itthagyott kor­szerűtlen gépi berendezéssel a ma­gyar ipar kb. 30 %-al többet termel, mint az 1938-as utolsó békeév ter­melése volt. És mégis, ilyen eredmények mel­lett is, az utolsó hónapokban a ter­melékenységnél rendkívül veszélyes visszaesés mutatkozik. Rákosi elvtárs megállapítása min­den vonatkozásban érvényes a pápai Perut/gyárra is. Ez év áprilisában, amikor pedig nyersanyaghiánnyal küzdöttünk, még mindig 4 o/ 0-al ma­gasabb volt az egy dolgozóra eső termelési érték, mint ez év júliusá­ban. önköltség-csökkentési tervünket sem tudtuk úgy végrehajtani, aho­Igyan azt terveztük. A munkafegyelem terén pedig kifejezett lazaság mutat­kozik. A tőkés rendszerben az éhség veszélye, a munkanélküliség réme által megtartott öntudatlan fegyelmet fel kell váltani a szocialista munkás­ság öntudatos, építő fegyelmének. Nem engedhető meg az, hogy min­den hónapban vállalatunk dolgozóí­nak cca 8.5 o/ 0-a, tehát kb. 160 dol­gozó hiányozzék a gyárból. Ebből a 160-ból 130-ra tehető az OT1 által felvett betegek száma. Itt az OTI-ra hárul a feladat, hogy az orvosi kai­hivatása magaslatán állva, valóban csak, és egyedül csak a munkaképte­len betegeket vegye fel. A most bevezetett éjszakai ellen­őrzések is olyan visszásságokra mu­tattak rá, amelyeket minden körül­mények között ki kell küszöbölnünk. Álló munkatermekben égő villanyok, magukról megfeledkezett dolgozók, akik munkaidő alatt, félreeső helye­ken alusznak, egy gépész, akire a gyár szíve és ütőere van éjszaka a gondjaira bízva, alszik a munkahe­lyen. Ezek azok, amelyekre a kár­tevő ellenség felfigyel, észrevesz és ezen keresztül fejti ki romboló te­vékenységét. Rajk és bandája ellen kiadott vád­irat fel kell, hogy nyissa mindenki­nek a szemét, aki azt gondolta, hogv mi már nyugodtan alhatunk, felada­taink nehézségein már túl vagyunk. Nem. Tennivalónk' még nagyon sok. Láthatjuk, hogy az ellenség nem al­szik és a legelképzelhetetlenebb he­lyeken próbálkozik a beépüléssel. A hős jugoszláv nép, amely egy percre sem tette le a fegyvert a német fa­siszták ellen, ma egy olyan klikk­nek a zsarnoksága alatt nyög, amely elárulta a szocializmust és átszökött az ellenség táborába. Ezek akartál; meggyilkolni a mi Rákosi elvtársun­kat, Farkas és Gerő elvtársakat. A magyar munkásosztály ezekre a támadásokra kemény ökölcsapással felel és ezen ökölcsapások között döntő fontosságú a termelés terén I végzett munkánk. A pápai Perutz dolgozói inegmu­| tatták már azt, hogy tudnak jó mun­j kát végezni és a pártbizottsági ha­i tározat óta lefolytatott műhelyérte­i kezleíek és az azon javasoltak: be­:' vezetése valamennyi üzemrészünk fel­; jesítményét a 100 o/ 0 fölé emelte. I Rajtunk.a sor, hogy ezt az eredményt i emeljük: és bebizonyítsuk munkánk­| kai, hogy az ellenség minden tárna­j dását kiverjük és minden áskálódás ; ellenére megyünk a Szovjetunió és nagy Pártunk vezetésével a szocializ­I mus felé. Diamant Andor Perutz-gyár vállalatvez. Nyitva kapu... az iskolák, gimnáziumok és egyete­mek kapuja a dolgozó nép fiai, lá­nyai számára...! A dolgozó nép állama szélesre tárta az iskolák kapuit, hisz a szocia­lizmus építése szakemberek tízezreit, mérnököket, tanítókat vár az iskolá­tól. Ezeknek pedig a mi sorainkból kell kikerülnie. A tanulás lehetőségeit ösztöndí­jakkal, kollégiumi helyek biztosítá­sával megadta a nép állama. De különös jelentőséget adnak e tanévnek a közelmúlt bel- és kül­politikai eseményei. Az új tanév a béketábor egyre növekvő erejének olyan nagyszerű megnyilatkozásai litá/i kezdődik, mint a VIT, az utána következő békekongresszus és első­sorban: az új alkotmány törvénybe iktatása. Az új alkotmány biztosítéka an­nak, hogy a 35 milliárdos beruhá­zásból a művelődés céljaira fordí­tott két és fél milliárd ténylegesen a közművelődést fogja emelni, a né­pet, a dolgozókat, azokat, kik az új alkotmányért vérüket, verejtékü­ket hullatták! Az általános iskolai tanulók szá­mát a jelenlegi 1,200.000-ről — 1,500.000-re emeljük. Szakkáderele százezreit fogjuk kiképezni és gon­doskodás történt arról, hogy az új iskolák a vezető munkásosztály fiai­ból jólképzett szakembereket nevel­jenek. Új és feíelősebb feladatokaft kapott diák és nevelő. őszinte örömmel tölt el diákot és tanárt az a tudat, hogy a magyar nép fokozott felelősséget jelentő feladatokat bíz reá. A köznevelés kérdései belpolitikai életünk homlokterébe kerültek. Eb­ből a szemszögből országos jelentő­ségű a Nagybudapesti Pártbizottság augusztus 26-i határozata, mely szü­lőnek, nevelőnek, diáknak irányt mu­tat és segítséget nyújt. Eddig is ezt tette Pártunk. Ennek az iránymutatásnak köszönhetjük, hogyx a munkásság és dolgozó pa­rasztság gyermekeinek számaránya a középiskolákban 52 o/ 0 } a főiskolákon 40 o/o körül van. Ez azonban csak a kezdet, A Plárt-j bizottság határozata kritikát is jelen­tett. — Ennek megszívlelését és a hibák javítását várjuk az új tanévtől. Attől a tanévtől, mely már nemű csak új épületekben, hanem új szel­lemben: a marxista-leninista szellem­ben nevel. Abban a szellemben, mely az új alkotmányban gyökerezik. Nagy példaképünk: a Komszomol útján járunk, amikor a tudomány meghódításáért harcba indulunk.... Az iskolák megnyitása ezért ünnep számunkra most, mert: ime a föld, a gyár után most lett igazán a nép fiaié az iskola is. Ennek az örömnek ad kifejezést az Iparosta-nuló-Jskola ifjúsága ab­ban a táviratban, melyet az évnyitó­ról küldtek a magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és amelyben: körömmel köszöntjük az új alkot­mányt, mely dz egyházat elválasztja \az államtól, a hitoktatást szabaddá teszi és ezzel felszámolja a feudá­lis műit egyik utolsó maradványát r« — írják az öntudatos ifjú szakmun­kás tanulók. Biztosíték ez az öntudat, mely az új alkotmány fundamentumára építi az új iskolát, .hogy a tudomány tyára nem az imperializmus csatlósai­nak, ia mult gazdag úri gyermekei­nek lesz a birtoka, nem a háborús uszítók erőssége, hanem a béke bás­tyája lesz minálunk is, ezért: »Szükségünk van a tanult emberekre, az iskolákban nyitva a kapuk, Szülő! gondolj az elmúlt életedre s Ti tanuljatok leányok és fiúkk

Next

/
Thumbnails
Contents