Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-09-18 / 38. szám

4 oldal ára: GO fillér. V. évfolyam, 38. szám. 19 49. szeptember 18. "lfrtfllf • w. (Ji&kAxzuk a ftrmríékettijié(j.e f Megkezdődött az iskolaév MDP Pártbizottság közleménye f- rr -Ú M 4 • M 1 ff t A Gy SÍI óljuk okét Voltak már történelmünkben áru­lók. Nem egyszer támadták hátba népünk szabadságharcát úri bitan­gok. Egy pillanatig sem hittük, hogy valamiféle »lovagias ellenféllek ál­lunk szemben, tudtuk, hogy ellensé­geink a hatalmukat vesztett kapita­listák. az imperializmus mindenfajta rohamosztagosai és zászlóvivői, lé­tünkre törnek. Mégis: az elvetemült­ségfiek, a hűtlenségnek, az árulásnak' ez a mélv fertője megdöbbenti az embert. Tudtuk, hogy az imperializ­mus nemzetközi szervezete a történe­lem legnagyobb gengszterbandája, de ügynökeiknek, bérgyilkosaiknak arcát még sohasem láttuk ilyen közelről. Micsoda szörnyetegek! A Horthy­fasizmus rendőrbesugói voltak, a magyar nép legjobbjait juttatták a hóhérok kezére. Kémek, minden im­perialista rablóhatalom kémei lettek. Ügy adta őket kézről-kézre a Hor­thy-rendőrség, a Gestapo, az ameri­kai titkos szolgálat és a többi, egé­szen Tito ügynökségéig, mint valami gyilkos szerszámot. Szennyes életük már évtizedek óta az imperialisták kezében volt gyilok a munkásosztály, a dolgozó nép ellen. Ügy gyűjtötték őket, mint a szemetet és úgy hasz­nálták őket, mint orvtámadó a tőrt. Frprteln$e*f úfcjuk végül elvezette őket a legocsmányabb-árulók karmai közé, a Judás-Titóhoz. ' Tito, Rankovics — hogyan bonta­kozik ki ezeknek a kalandoroknak képe a vádiratból! Most már sok­mindent értünk, amit eddig csak sej. tettünk, hogy a Judás-Tito és egész bűnszövetkezete közönséges és régen megfizetett kémbanda. Gyűlöltük ieddig is őket — de ez a g.yűlÖlíet csak soványka harag volt a mostanihoz ké­post. \i~ Minden okunk megvan ra! Titó bérencei, az imperializmus, az ame* rikaá nagytőke SS-ei, dolgozó né­pünk elért eredményeire, hazánk sza­badságára, mindannyiunk jövőjére törtek. Fasiszta fegyveres felkelést készítettek elő, hogy nyomában be­vezethessék a szívük szerint való fa­siszta diktatúrát. Nem egyes vívmá­nyait akarták megsemmisíteni a népi demokráciának, néni a népi demo­krácia egyes vezetőinek életére tör­tek, az egész népi demokráciát és a vezetőitől .megfosztott népet akarták sírba taszítani. Bérgyilkos ábrázatuk önmagában is undorral és izzó meg­vetéssel tölt el bennünket, de ugyan­akkor tudjuk, hogy hátuk mögött a nagytőke, az iparbárók, nagykapita­listák és nagybirtokosok várták azt a pillanatot, amikor osztozkodhatnak dolgozó népünk javain. Fasiszta dik­tatúrát akartak, ami — nem felejtet­tük el — a nagytőke legkíméletle­nebb, legvéresebb diktatúrája. Közelről látjuk ezeknek az elve­temült kémeknek ábrázatát és van erőnk hozzá, hogy lesújtsunk rájuk. Hatalmas győzelmet arattunk lelep­lezésünkkel. Ezt a győzelmet tetőzni akarjuk a legteljesebb kérlel heíjeH-i Rajk és társainak aljas támadása jobban fokozza gyülöletünk az imperialisták ellen Cevelek ö^öne követeli a méltó büntetést ígérjük Rákosi elvtársnak . . . Dunántúli Textilipar dolgozói mély gyűlölettel elítélik a trockista áruló bandát, akik a munkásosztály négy és féléves munkájának eredményét akarták szétrombolni, a szabadsá­gunktól akartak megfosztani és a mi leküzdhetetlen Pártunkra és Rákosi elvtárs életére akartak törni. Nincs a demokráciának törvénybe iktatva olyan eszköze, amivel ezt az aljas, bitang uribérenc társaságot lehetne büntetni. Kérjük a Pártot, hasson oda, hogy ezek a Titóista csavar­gók megkapják méltó büntetésüket. Mi, magyar dolgozók Ígérjük a Párt­nak, Ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy j az éberség terén és a munkapadok- j nál fokozottabban végrehajtjuk Pár- i tunk irányítását és útmutatását. Teslér Ferenc. j Követeljük az áruló banda megbüntetését A magyar munkásosztály most ; a Rajk-i'éle összeesküvéssel foglai- j kőzik, A rádió és a magyar lapok j bőséges terjedelemben számolnak be i az eseményekről. Mindenkinek van j alkalma megismerni azokat az ese- ; ményeket, amellyel Rajk László el- j árulta a magyar munkásosztályt. Is- j meretes, hogy a felszabadulás óta birta a munkásosztály bizalmát és kémhálózatát kiterjesztette az egész ország területére. Négy és féléves eredményes munk$r$9^akarták meg­semmisíteni.' Biiszfe ra magyar munkásosztály, hogy olyan vezetője vaij^mint Rákosi elvt4rs, aki még eddigi mindig éberen őrködött a magyar munkásosztály hatalma felett, Mit akartak Raikék? Elakarták adni a magyar dolgozó munkásosztály szabadságát az amerikai és a nyu­gati imperialistáknak. Mi, Dunántúli Textilipar dolgozói együttesen követeljük Rajk és gaz áruló bandájának megérdemelt bün­tetését. Rozsnyai Jánosné. A termelés vonalán helyt állunk Undorral és megvetéssel értesültem Rajknak és társainak gyalázatos me­rényletéről. Követelem, hogy példá­san büntessék meg őket, hogy ellen­ségeinknek örökre elmenjen a ked­vük velünk kikezdeni. A termelés vonalán is helyt fogunk állani és meg fogjuk mutatni, hogy milyen erősek vagyunk. Özw Nagy Istvánná élmunkásnő. Kemény okiunk sújt le rájuk Rajk és társainak aljas merénylete, melyet Pártunk és a dolgozó magyar nép ellen csináltak, még jobban fo­kozza gyűlöletem az imperialisták és aljas ügynökei iránt. Ez a gaz me­rénylet még jobban éberebbé tesz bennünket. Mi a munkaasztal mel­lett építeni akarunk és azi akarjuk, hogy igenis nyugodtan, békén épít­hessük népi demokráciánkat és ezen keresztül a szocializmust. Rajk-féle gyilkosoknak pedig azt üzenem, hogy a kemény öklünk fog lesújtani rá­juk. Mi dolgozni fogunk és megmu­tatjuk, hogy a béke falán erős bás­tyák vagyunk, nem pedig rések. Németh Lászlóné élmunkás termelési felelős. Sújtson az árulókra a proletárdiktaíura ereje Megdöbbenést keltett bennem és munkatársaimban Rajk László és tár. sainak aljas bűnügye, amit a vádirat nyilvánosságra hozatala alapján tudo­másunkra hoztak. Megdöbbentő, hogy milyen eszközökkel akarták le­rombolni négyéves munkánk ered­ményét és hogy akarták országunkat az imperialista zsoldban álló Titó és bandájának kezére játszani. Azt akarták a gazemberek, hogy az új­fgazdákat kiűzzék a földről, hogy azt visszajuttathassák a nagybirtokosok­nak. A tőkéseknek, a dolgozó né­pünk tulajdonába vett gyárakat, ban. kokat akarták visszajuttatni. A fő­iskolákra, a honvédség és rendőrség tisztikarába jutott munkásokat, pa­rasztokat ki akarták szorítani, hogy oda visszaültethessék a tőkések gyer­mekeit és bérenceit. De hála nagy Pártunknak és Rákosi Mátyás elv­társnak, aki éberségével ismét megvé­dett bennünket Rajk és bandájának célkitűzéseitől. — Az áruló banda, aki népünk szeretett vezetőjének Rá­kosi elvtársnak, Gerő és Farkas elv­társaknak meggyilkolására szövetke­zett, az igazságszolgáltatás a prole­tárdidtatúra erejével könyörtelenül sújtson rajtuk, hogy az ellenség kedve elmenjen a hasonló kísérle­tektől. Varga Sándor Perutzgyári munkás. a. begyűjtési versenyben A te r meny begy üj té s egyre foko- 1 zódik. A raktárakban növekvő ga. bonahalmok győzelemről tanúskod­nak. Győzelemről, mely a jövőben majd új diadalokat fakaszt. A három­éves terv túlteljesítése, s az ötéves terv megindítása egyrészt ennek a lendületes begyűjtésnek eredménye­képpen nyer majd valóságot. A ke­nyérjegyet már ízekre tépte a begyűj­tés. A versenyben dolgozó munkás asztalán már fehér kenyér kínáltatja magát. Igen, fehér kenyér, mely méltó jelképe a munkás-paraszt szö­vetségnek. A rémhír-dagasztók aj­kán már elült a szó, mert a paraszt­ság mellettünk áll. A falvak közötti élénk begyűjtési verseny hűen bizo­nyítja a csatlakozást. Egészséges hi. valkodással űzik a falusi dolgozók a versenyt. Mi leszünk az elsőké... »Mi is megmutatjuk majd, hogy nem mara­dunk le« — halijuk szerte a közsé­gekben. És ezek a mondatok nem maradnak üres, puszta fogadkozá­sok, mert a szaporodó gabonaí-he­gyek szinte harsogva hirdetik, hogy a parasztjaink megígérték — meg len seggel. Nem akarunk fasiszta dik­tatúrát, nem akarunk a dolgozók ha­zájából újra urak országát! Nem akarjuk, hogy a munkások és dol­gozó parasztok, értelmiségiek, kis­emberek milliói pusztuljanak a bér­gyilkosok kezétől. Pusztuljanak ők! Soha ennyire nem éreztük és nem értettük: gyűlölni az ellenséget, any. nyit jelent, mint szeretni Pártunkat, vezetőinket, hazánkat. Szeretni a ma­gyar népi demokráciát, a Pártot, Rá­kosi A'látyást, annyit jelent: gyű­lölni ellenségeinket. Magasra csapott bennünk a szeretet és gyűlölet! is tették ... Büszkék vagyunk Veszprém me­gye dolgozó parasztjaira, akik oda­adó munkájuk eredményekép a me­gyék közti versenyben, a vezető Bácska után második helyen állanak. Eddig az évi százalékot 97 o/o-ra tel­jesítette. A heti ütemtervet pedig átlagos 110 o/o-os eredménnyel. A járások közötti versenyben a pápai járás vezet. A pápai járásban lévő Gecse község országos viszony­latban ötödik és Bakonytamási pedig hetedik helyen áll. A gecseiek átla­gos ütemterve 287 <)/ 0. A községben előirányzott gabona mennyiség 1080 mázsa és a begyűjtött búza és rozs összesen 2674 mázsa. Sokakat ámu­latba ejt e boldog eredmény, és cso. dálkozva kérdezik: ahogyan, milyen módon érték el a községek a diadal^ mas sikert?«. Azt hisszük, kielégítő lesz a válaszunk. Gecsén nincsenek' kulákok. Becsületes kis- és közép­parasztok vannak. És ezek a dolgo­zók nem eresztették el fülük mellett a népnevelő Gombás Józsefek, Simon Béták, Varga Erzsébetek, Fülöp Sán­dorok, Kalmár Józsefek hangját, akiki szépen megvilágították előttük a be­gyűjtés fontosságát. Megértették Ge­csén, Bakonytamásin, Vaszaron, Ta­kácsi n, Lovászpatonán, egyszóval a járás minden községében a parasz­tok, hogy a Párt szól a népnevelőkön keresztül hozzájuk, hogy a begyűj­tést érezzék hazafias kötelezettségük­nek, — a Párt, mely ő érettük is van.

Next

/
Thumbnails
Contents