Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-09-04 / 36. szám

cAz ausztráliai nép karéit a bakéért a timiMikim ImmhÁqAid Irta: K. D. Gólt, ausztráliai küldött Mennyi munkát végez annyit ér... Beszélgetés a Perutz új élmunkásaival U Ji e

sak két hetet töltöttem el a szabad, demokratikus Magyarországban, de ezalatt a rövid idő alatt nagyon megszerettem a magyar népet. Attól a pillanattól kezdve, ahogy Ja hatért átléptük, olyan

1 kedvesség••< gel, szerető vendégfogadással tálát<k óztunk, mint eddig -sehol. máshol. 20.000 km-t utaztunk, de érezzük, tudjuk, hogy Magyarországon bará. tok között vagyunk. zért tettük meg ezt a hosszá utat Budapestig, hogy itt összeforrjunk nyolcvan nemzet ifjúságával & békéért, a nemzeti független, ségért és a jobb jövőért vívott nem-: zetközi harcban, különösen a gyármati népek f elszabadításéiért, akik oly sokat szenvednek a kegyeden imperialista kizsákmányolás alatt. CTudjak, hogy az imperialisták, a brit és amerikai háborús uszítók és csatlósaik tudomást fognak szerezni a Világifjúsági Találkozón történtekről és látni fogják, hogy ez a találkozó nagy csapás arra a tervükre, hogy a világot ismét háborúba döntsék. Ausztrália : hatalmas ország, de lakossága kevés: 8 miU Uó. De ez a kis nép szereti a szabád-, ságot, a békét, a múltban már sokat harcolt ezekért a célokért. ff

i usztráUa uralkodói, a Mr. Chif. V* ley által vezetett szociáldemokrata kormány, szövetkeztek az angol amerikai háborús uszítókkal és elárulták az ausztráliai nép igazi ér. dekeit. Megengedik, hogy az impe. rialista háborús uszítók támaszpon. tot csináljanak Ausztráliából, melyet arra szándékoznak felhasználni, hogy innen megtámadják a Szovjetuniót, az új demokratikus Kínát, Malaya, Burma, Viet-Nam és Indonézia szabadságharcosait. A háborúra speku. látó kapitalisták újságjai nap-nap után gyalázzák, rágalmazzák a Szovjetuniót, á népi demokráciákat, a szabad Kínát és a függetlenségükért harcoló népeket. Mióta itt Magyar országon fagyok, még jobban meggyőződhettem róla, hogy milyen aljasak azok a hazugságok, melyeket újságjaikban nyilvánosságba hoznak. A gyarmati népek hős harcosait, akik a szabadságukért, a kizsákmányolás ellen küldenek u brit imperialisták ellen, »banditáknak«, »terroristák nak'í. és ^bűnözőknek"- nevezik. Eze. ket a hazugságokat azért terjesztik, mert szeretnék megnyerni az auszt. rál népet aljas terveik céljaira. Azon* bati Ausztrália népe, és különösen a Kommunista Párt által vezetett harcos munkásosztály nem akar háborút, és nem emel fegyvert a Szovjetunió, a népi demokráciák és a szabadságért küzdő népek ellen. Cj munkásosztály harcából egy pélt/t dát mondok el. Amikor Indonézia népe fellázadt, hogy lerázza nyakáról a holland imperialistákat, 1945. decemberében á hollandok Ausztráliából akartak háborús anyagot szerezni, hogy leverjék a szabadságharcot. Az ausztráliai kapitalisták profitjuk emeléséért hajlandók lettek volna fegyvereket adni az indonéz nép lemészárlására, azonban a tengerészek és a kikötő-munkások megtagadták ezeknek a fegyvereknek elszállítását Ausztráliából. Még á mai napig sem hagyta el egyetlen golyó sem Ausztráliát, hogy segítse a hol. land imperialistákat. Az ausztráliai munkások megakadályozták azt is, hogy a Malayában garázdálkodó brit gyilkosoknak szánt segítségek elhagyják Ausztráliát. Az ausztrál liai kormány igyekezett megakadd, lyozni ezeket az akciókat, de tehetetlen volt a munkásosztály erejével szemben. Láthatjuk., hogy az ausztráliai munkásosztály már néhány csatát megnyert a békéért vívott harc. ban. De még sok kemény harcra van szükség, mert áz imperialisták még erősek Amerikában és egyre inkább fejlesztik a hadiiparV. Tyf íj akik itt voltunk Magyaror. J®* szájban, hamarosan vissza fo. gunk térni Ausztráliába és minden erőnkkel harcolni fogunk a békéért. Nehéz harc lesz, de nem fogjuk el. árulni és megtagadni mindannak az emlékéi, amit itt láttunk a nép Magyarországában és amit a magyar és az egész világ haladó ifjúságától ta. itattunk, <*)észtv(\ttwik a Világifjúsági Ta. J» lálkozón, találkoztunk a ma. gyár dolgozó néppel, kicseréltük ta. pasztald\tamkat, ezért erősödtünk a harcban és ezért jobban tudunk harcolni a nép igaz ügyéért otthon — Ausztráliában. Perutz-gyár. Pártiroda. Tomor István lép be az ajtón. Párttitkár helyettes és káderes. A jövő hónapban iskolára küldi a gyár. Megérdemli, mert megállja a termelésben a helyét. Csütörtökön kapja meg szorgalmas és lendületes munkájáért a jutalmat, a csillogó élmunkás jelvényt. Miért tüntetik ki? Lehajtja a fejét, gondolkodik. Végh János, aki jól ismeri Tomort, nevelő arccal fordul felénk: — Látnák csak elvtársak öt, mikor dolgozik ... Mindjárt kedvét kapnának a »mesterségre«, mert a munka láza elárasztaná magukat is. Tomor István kissé elpirul. Zavarja ez a dicséret, annak ellenére, hogy igaz. Aztán felemeli fejét és beszédbe kezd. Elmondja, hogy ő mindig azon van, hogy a legésszerűbben folyjon a munka. y>Mert idő. vei, erővel, anyaggal takarékoskodni kelh. Aztán a gépekről mesél, amelyeknek még a »lelkét« is ismeri. A kikészítő ben nincs olyan munka, amijt ő el ne tudna végezni. Állandóan üjjításokon töpreng. Nemsokára benyújtja újítási tervezetét, melynek gyakorlati alkalmazásával elfogják érni, hogy a festendő szövetnek egy csücske sem olajosodik el. Most is új észszerűsítést alkalmaztak az ő javaslatára, melynek segítségével három munkafolyamat helyett egyet kell csak elvégezni. De Tomor elvtárs nemcsak azért harcol, hogy több legyen a termelés, hanem jobb is. — Mit érnék vele, ha a heti 110— 115 o/q.os átlagom meglenne, a minőség pedig férc volna. —• Büszke vagyok, hogy élmunkás lettem. Tudom, hogy a kitüntetés kötelez. S én arra is törekszem, hogy ezután még jobb eredményt érjek el. A jó eredmények országunk fejlődését szolgálják. A szövőben gépek moraja tölti meg a fület. Molnár Mária a SzIT brigád vezetője a gépnél sürgölődik. Fiatal arcán a fáradságnak semmi jele, pedig az éjjel érkezett Budapestről a Világ Ifjúsági Találkozóról. Reggel még Ajkán voltak, de ő már munkába állt. Nem akart kiesni a termelésből. —• Első a munka — csillantja nevető fogait. Most odalép a géphez és fürge kézzel elhelyezi a csévét. Gyorsan megy nála minden mozdulat, pedig csak két éve dolgozik a gyárban. —• Milyen módon érte el, hogy élmunkás jelölt legyen? Arcára a gondolkodás iií ki. Aztán megszólal. Felsorolja, hogy milyen törekvések vezették. Mennyiségi, minőségi munka... selejtcsökkentés, önköltség csökkentés. Talán legtöbbet mond mégis az a papiros, amelyik a gépén büszkélkedik. Ö éri tel a legnagyobb százalékot majdnem minden nap. A brigád tagjai nem tudják lehagyni, pedig igazán neki 'látnak ők is a munkának. ... Hogyan fogadom a kitünte-* lést? Iiogy őszinte legyek, büszkeség tölt el. De úgy érzem, a jutalmazás fokozottabb lendületet ad, mert egyre tisztábban látom, hogy érdemes dolgozni. Szeme egyszerre felragyog. Fiatal vagyok, enyém a jövő. Ha doL gozom, már megbecsülés és jutalníazás az osztályrészem, hisz a szocializmusban az ember értékmérője a irtunka... Aki rossz yetőmagot ®vel, gyomot a^raí Beszélgetés az őszi munkálatokat végző parasztokkal A Magyar Demokrácia Népéhez ZKjtdau magijar barátok ! DCtdo^s pápai luuátők ! Az argentínai ifjúság, a munkás, diák-, földmíves ifjak követjük az »Argentínai Ifjúsági Egysége zászlaját. Ez a mi demokratikus szerve-i zetünk alapozva van xt legdicsőségesebb történelmi tradíciókon. A régi szabadságharcos hősök útját követjük a mai harcunkban az ifjúság jogaiért az imperializmus ellen. Az argentínai ifjúság felemeli hangját nemcsak a külföldi imperialisták ellen, hanem a mi országunk belső kapitalistái ellen is, akik az argentínai természetes gazdaságot tönku tetették és a munkásosztályt elnyomó íák. Az egész nép szenvedi ennek a tönkretett gazdaságnak a következ. menyeit akkor, amikor áz imperializmus ráakasztja a krízist az argen. tínai nemzetre. Az argentínai ifjúság hurcol a békéért az imperializ* mus ellen, az ifjúság jogaiért, a munka és a fizetés helyes arányáéit, 1a szabad tanulásért, a szabad sportolásért, a szabad szórakozásért és az egyforma jogokért, lányok és fiúk között. Amiért harcolunk, ezért bebörtönöznek bennünkét. Ezért tiltják be a békéért tartott gyüléseHet és ezért üldöznek bennünket. Kedves Szabad Testvérek! Köszönetünket fejezzük fú mindazért, amit itt Ti miértünk tettetek. Megígér, jü.k, hogy mink sem maradunk há rí, harcolni fogunk az imperializmus ellen végső kiirtásáig. Előre la tartós békéért, a népek szabadságáért, a demokráciáért és egy jobb jövőért! Éljen a béke! ZKtiedm Soés QsfoátL dhütiiűű ^De @aw argentínai küldöltek. Az aratás és cséplés befejezésével dolgozó parasztságunk előtt újabb versenylehetőség nyilt. Megkezdődött a tarlóhántás és \[vetőmagtisztítás, melynek lelkiismeretesen történő elvégzése jövő évi termésünk egyik alapfelteitele. Népi demokráciánk kormánya kijadta a felhívást; a dolgozó parasztság pedig látva azt, hogy minden munka elvégzéséhez segítséget és jobb eredményt ad a munkaverseny, versenybe kezdett a szántás pontos elvégzéséért. — A gyomokat csak úgy irthatjuk ki földjeinkből, ha idejében elvégezzük a tarlóhántást, — mondja Végh József új gazda. — Aki mezőgazda, sággal foglalkozott, annak nem kell ehhez bővebb magyarázat. Ma már nincsenek ezen a téren akadályok. Nem tarthat vissza senkit az sem, ha nincs megfelelő igaerő. A gépállomások mindenkinek rendelkezésére állanak, s traktorokkal jó munkát, biztos gyomirtást végezhetünk. Gyimóti János kisparaszt a szántás pontos elvégzésén kívül nagy jelentőséget tulajdonít a vetőmagmegL tisztításnak is. Qűit az Öhjmpia eirUtuz Az év folyamán Pápán több cirkusz szerepelt, de méreteiben és műsorának gazdagságában valamennyit felülmúlja a fővárosból városunkba érkezett Olympia-cirkusz. A cirkusz vezetőségére bizonyára még jól emlékezik városunk közönsége, hiszen a világot járt Göndör fivérek, akik jelenleg a fővárosi nagycirkusz és az Olympia-cirkusz igazgatói, ugrócsoportjukkal szerepléseik alkalmával meghódították a cirkuszlátogatókat. Az Olympia-cirkusz négyárbócos, hatalmas, kétezer személyt befogadó sátorpalotáját a Piac-téren állítják fel. A megnyitó díszelőadás csütörtökön este fél 9 órakor lesz. Az előadás keretében 20 nemzetközi világattrakció gondoskodik arról, hogy a közönség legnagyobb megelégedését kiérdemelje. Érthető, hogy a falragaszok megjelenése után Pápa város közönsége máris nagy érdeklődéssel várja az Olympia-cirkuszt. — Hiába jó a szántás, ha nemtiszta a vetőmag. Nagyon helyes a kormányzat intézkedése, hogy az elkövetkezendő gazdasági évben csak tisztított vetőmagot lehet vetni. Sok igazság van abban a közmondásban, hogy y>Aki rossz Vetőmagot vet, gyomot arat«. Jövő évi termésünk biztosítása érdekében feltétlenül szükséges tehát, hogy a jó szántási munka mellett tiszta vetőmag kerüljön szán. tó földjeinkbe, — mondja Gyimófti János. Id. Pozsonyi József pápai majori új gazda a tervszerű gazdálkodás helyességéről beszél. — Soha nem viselte ennyire szívén a kormányzat a dolgozó parasitság érdekét, mint Népköztársaság gunk kormánya. Alkotmányunk szerint a dolgozó parasztság is részese a hatalomnak, tehát ehhez méltóan kell cselekednünk. A tervszerű gazdálkodással, a gépek segítségével olyan nagy segítséget kaptunk, ame. lyeknek jó felhasználásával tovább építhetjük az új típusú mezőgazda, ságot hazánkban, s ezzel rövidesen elérhetjük, hogy kevesebb munkával, jobb eredményeket kapunk, — hangzanak Pozsonyi bácsi szavai. Valóban így van ez. Dolgozó parasztságunk megkapta mindenben a segítséget arra, hogy résztvegyen a szocializmus építésében, melynél a mezőgazdaság terén első lépés a tervszerű gazdálkodás és gépesítés. Dolgozó parasztságunk már nagy részben megértette ezeknek a jelentősé., gét. Tovább kell haladni ezen az úton, mert csak így tudjuk elérni minden becsületes dolgozó vágyát, a szocializmust.