Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-08-07 / 32. szám

fj)etö4i um t

J uiat mutat Ünnepség Lovászpaíonán Most Sinka Józsej ielvtárs lép az asztalhoz. Ö tartja az ünnepi beszédet. Megemlékezik a szabadságharcoíi megelőző ' politikai eseményekről. S ezekbe hielyiezi Petőfit úgy, ahogy valójában volt, nem pedig, ahogy a mult elferdítette. — Ő tisztán látott mindent. A feudalizmust és az osztrák uralmat rab

r ságnak tartotta. Harcolt is mindkettő ellen. A kunyhók diada'át hirdette a paloták felett. *—' S most, amikor nincs többé »szeretett királyt, nincsenek paloták, a dolgozó nép maga irányítja sorsát, ki kell állnunk a Szovjetunió mellett a béke megvédéséért, hogy ezután szabadon dolgozva \elérjünk a kommunizmushoz, amire a költő is célzott, mikor megírta versét: Ha maid a bőség kosarából... — olvassa Sinka elvtárs a sorokat. Majd rátér arra a gondolatra, hogy Petőfi nemcsak elődünk, hanem harcos társunk is. — Megtanulhatjuk tőle az igazi hazaszeretetet és az ádáz gyűlöletet azok ellen, kik ma is )>belső bitang ként" ellenünk áskál ódnak. Sinka József beszédét nagy éljenzés követte. Utána időszerű - Petőfiverseket szavaltak. Barta Tibor még a tenyerét is ökölbe szorította, úgy harsogta a szavakat. Akik hátul álltak, felágaskodva figyelték a vers lázas megjelenítését. A tüzes szavakon áthatolt a valóság: Petőfit jeltelen sír őrzi, de verseivel ma is csatáz, m'a is utat mutat.. • Pár perccel mult 11 óra. A lovász, patonaiak készülnek az ünnepélyre. Az úttörők zárt rendben vonulnak az árnyas parkon, ahová néhány évvel ezelőtt a falusiak közül senki emberfia nem tehette be lábát. A lányok összekarolva jönnek. Páran a kastély falán feszülő plakátokat szemlélik. »Petőfi a nép fia<< — olvassa valaki hangosan az egyik plakát feliratát. A másikon pedig ez áll: >Petőfi a dolgozók költője/« Kezdődik az ünnepély, a Himnusz akkordjai hagyják el az ajkakat. — Utána Deák Sándorné lép a félkör közepén álló asztalhoz.* — Száz évvel ezelőtt — hallani hangját — esett el Petőfi és vele együtt bukott a forradalom is. S ma mégsem gyászt ülünk, hanem diadalt, mert szabad hazában ünnepelhetjük. Petőfi valóságot nyert vágyát ... Ebben a pillanatban talán minden izom, minden gondolat, minden ajk a vers címét utánozza, amelyet Dik István szaval: /petöfi éF Mindig is él, mindig is élni fogj Hogy mennyire a népé volt költészete, mi sem bizonyítja jobban, hogy verseit úgy énekelték, mint saját dalukat. A nővénynemesítő-telep kultúrcsoportja is Petőfi 'versét énekli: »Befordultam, a konyhára« ... A dal otthonos érzést kelt fel mindenkiben, rtfó-iott dúdolva kísérik a -szöveget. SZTÁLIN SZÜLŐVÁROSÁBAN . Grúzia csodálatos szépségű kertjei, mérhetetlen gazdagságú szántóföldjei közepén, egy hegy lábánál fekszik a kis Gorki városka. Az év minden napján százan és százan, diákok és aggastyánok, leányok iés asszonyok, turisták és dolgozók zarándokolnak ide, — de nem a helyiség természeti szépsége, sem pedig egyébb nevezetessége vonzák őket, egyes-egyedül az a kis ház, melyben a világ dolgozóinak vezére, a nagy Sztálin született. A házacska csak két szobából áll. Berendezése egyszerű, s ma is érintetlenül olyan, mint mikor Sztálin született. Egyszerű ebédlöaszial áll a közepén, körülötte fából készült, támla nélküli székek, s az asztalon ugyanaz az agyagkorsó, melyből valamikor Sztálin édesanyja adott inni fiának. Márványból és gránitból készült védőfal veszi körül a házat, hogy minden rongálástól védje, — de márványnál s gránitnál szilárdabb az az odaadó hűséges szeretet, mellyel a nép őrzi nagy vezetőjének szülőházát. . . A ház mellett hatalmas épület emelkedik a magasba: Muzeum, melyben a Sztálinra vonatkozó történelmi anyagot gyűjtötték össze. „ . . . Oroszlánszívű városnak" nevezték valamikor Gorkit, mikor még a népek országútja volt. Itt nyomultak előre a támadó sergek nyugatról keletre. A régi országút helyett ma már szépen kiépített müut vezet a városon át a köztársaság fővárosába, Tbiliszibe. A mult. század végén Gorkij is járt itt, s elragadtatással irt Goriról, az utas elé táruló kedves és barátságos képről, melyet a hegy tövében sorakozó apró, hófehér mészkőből épült házacskák nyújtanak. Nagyon megváltozott azóta a városka képe! Ma már Grúzia egyik legjelentősebb ipari központja, hatalmas gyárakkal, számos iskolával, szállodával, sportstadionnal ... 5 állandóan építkeznek itt: Lakóházak, újabb és újabb iskolák, napköziotthonok, bölcsődék, kórház, áruház épül. De minden szépsége, minden nevezetessége ellenére a messziről érkezők százait az a kis házacska vonzza, melyben Sztálin látta.meg a napvilágot ! Cf űdú v ~Jiiwí cikksorozata: Tapasztalataim az Iljics kolhozban IFJÚ a A un A. Az Ifjú Gárda Krasznodon szovjet bányaváros hősi halált halt ifjú kommunistáinak szervezete volt, a fiatal komszomolok megtanították az utókort, a mai korunkat arra, hogy nülyen legyen az ifjúság. Az Ifjú Gárdából készült film első kockáin megismerkedünk a főhősökkel. 1942. A hitleri csapatok megszállják Krasznodont. Útjukat, uralmukat, garázdálkodás, öldöklés, fősz* togatás jelzi. De az internacionálé győzelmes hangjait, a kínzások nem tudják elfojtani. Százak a fkán elnémítják és ezer torokból hangz'k újra. Oleg Kosejov és Ljuba Sevcova vezetésével földalatti szervezetbe tő. Vnörül a Városka bátor ijjúsága. Éle-) tűk legnagyobb élményé az a pillanat, amikor felesküsznek az Ifjú Gárdára. »Vért a vérért, halált a halálért!« — Ez a jelszavuk és a közös ügy diadalába vetett hit földöntúli erőt kölcsönöz az, ifjú gárdistáknak. Mindegyiküknek fontos hivatása van a csapatban. Sevcova színésznőt játszik és magábabolondítja a némát tiszteket. Hangversenyterem. Az egyik német Ljuba Sevcova jelléptét követeli. A fiatal komszomolka titkos megbízatásából a legkritikusabb percben visszaérkezik és táncolni kezd. Kint is megindul a tánc: ég a német stáb. Így dolgozik az Iffú Gárda. Boldogan ünneplik a jól siker ült munkát, amikor bombaként robban a hír, hogy három társukat lefogta a Gestapo. Nemsokára a krasznodoni sötét éjszakában utolsót lélegzetek Oleg Kosevoj és hűséges bajtársai. Fagyejev világhírű regényéből a legnagyobb szovjet rendezők egyike Goraszinov készítette a film »Ifjú Gárdád-ját. Fodor Imre veszprémmegyei országgyűlési képviselő kint járt a magyar paraszküldöttséggel a Szovjetunióban. Tapasztalatairól és élményeiről cikksorozatban számol be olvasóinknak. A voronyezsi kerület dobrinkai járás egyik földesúri birtokán 18 paraszt gazdálkodott. Ezek a parasztok 1929 márciusában elhatározták, hogy háttérinek a nagyüzemi kollektív gazdálkodásra, s megalakították a Leninről elnevezett y>Iljics-kothózt«. A kolhoz alakításánál ezeknek a parasztoknak egyetlen házuk és 20 igavonó állatra befogadó istállójuk volt. — A kezdéskor nagy nehézségekkel küzdöttek, mivel kevés állatjuk és gazdasági felszerelésük volt. Az állam segítségükre sietett, vetőmagot és egyéb támogatást nyújtott. Rátértek a jobb életlehetőséget t biztosító, tájegységüknek megfelelő állattartásra, az orlovi lótenyésztésre, s baromfitenyésztésre. is háromszorosára Az állattenyésztés emelkedett. Először az építkezés komoly gondokat öltött, de a kolhoz parasztsága téglagyárat létesített és maga termielte ki az építkezésekhez szükséges anyagokat. Mindig több és több kolhózcsaládnak építettek családi házat. 1933-ban már akkora istállót épített a kolhoz, amelybe 1100 tehén és ló fért be. Ugyanebben az évben minden lakásba bevezették a villanyt. Ebben az évben már sajtot, vajat, kolbászt is dolgoztak fel piacra eladásra. Szorgalmas munkájuknak köszönhető,, hogy ma már 430 db. tehénből álló tejgazdaság van. Ma a világhírű dobrinkai saját kitenyésztésű zsírsertések vannak, amelyből 7000 db.-ot adtak át cserébe a többi kolhozoknak és most 380 db. dobrinkai faj anyasertésük van. A Szovjetunió mezőgazdasági kiállításán, 5 db. sertéssel vett részt a kolhoz, melyek az első díjat nyerték. Lenin érdemrenddel tűntették ki a kolhozt, amely büszkén viselheti Lenin elvtársnak, a szocializmus nagy tanítómesterének nevét. A nagy honvédő háború alatt szünetelt a fajdisznó tenyésztés, de 1947-ben újból megkezdték és a kolhoz legkiválóbb munkásai dolgoznak a disznótenyésztésnél. 1947-ben 26 db. anyadisznótól 1 év alatt 24 tonna és 200 kg. húst termeltek k.i élősúlyban. Az anyadisznók kétszer szaporodnak évente. A két szaporodás évi átlaga 1 anyadisznótól 19— 20 db. Micsurin tanai alapján válogatták ki a fajt. 1948. évben 723.000 rubel tiszta jövedelmet adott a disznóállomány. a legSzimentáli teheneik vannak jobb tejelők. A kolhoz gazdaságban a munkában a nők is kiváló jó munkát végeznek. A tehenészet vezetője is Lenin renddel kitüntetett nő. — A tejgazdaság tavaly 800.000 rubel jövedelmet adott. 880 db. juha !is van a kolhoznak. Nagy szerepe van a kolhozban a lótenyésztésnek. 1933. év óta megkezdték az orlovi lovak tenyésztését. 180.000 rubelt kapnak évente a kitenyésztett lovakért. 40 db. orlovi és 80 db. másfajta lovuk van. 1948. évben a kolhoz állattenyésztéséért 1,078.000 rubelt kapott. A kolhoz összjövedelme pénzből 2,078.000 rubel volt. Ebben a téglagyár és szalámigyár jövedelme nincsen benne. A kolhoz területe összesen 2480 hektár, ebből szántó: 1950 hektár, 9-es és 10-es vetésforgatót használnak. 1948. és 1949. évben 25 hektár er. dősávot ültettek és még 80 hektárt fognak ültetni (1 hektár jnagyar kat. holdra átszámítva 1 és háromnegyed hold). 1937. évben a gabonatermés átlaga hektáronként 24 és fél q volt. Minden munkaképes embernek 330 és 345 munkaegysége volt. A kolhoz kulturális téren is fejlett és a politikai élet is folyik. Télen a kolhóztagoknak esti iskolákat tartanak, ahol mezőgazdasági és állattenyésztési előadók tanítják a kolhózparasztot a helyes és jó gazdálkodásra. Az ifjúság tanulókörben tanul. a kolhózA járási pártbizottság zal együtt egy építési tervet dolgozott ki. 5 év alatt a kolhozt újjáépítik és elhatározták, hogy házépítési alapot szerveznek. 5 év alatt minden családnak 3—4 szobás fürdőszobás házat építem nek, amelyért havonta két munkanapot fognak le a kolhózcsalád munkanapjából. 5 év alatt letelik és a kolhózparaszt saját személyi tuiajjdona a ház. Ennek a kolhoznak eredményes munkája legyen példa a magyar termelőszövetkezeteknél, csoportjaink* előtt. Erről a kolhozról és ennek a kolhoznak dolgozó parasztságáról példátvéve építsük hazánkban a szocialista mezőgazdaságot és szüntessük meg a falu és város közötti különbséget, haladva azon az úton, amelyet a hatalmas Szovjet nép a Bolsevik Párt vezetésével megjárt előttünk. ÁLLOTTÁ SZOMSZÉD . . . hogy a cséplési munkálafok ellenőrzésében a hatóságon és a népi szerveken kivül a Pedagógus szakszervezet tagjai is résztvesznek ? Pedagógusaink ezzel is bizonyítani kívánják, hogy

1 munkájukkal hozzájárulnak a termény betakarításának pontos teljesítéséhez. . . . hogy a pálházi ujgazdák milyen jó eredményeket ériek el a gabonatermelésben ? Németh Lajosnénak 14 q 88 kg, Turbók Lajosnak 17 q 13 kg, Rozmatin Józsefnek 14 q 80 kg, Varga Jánosnak pedig 20 q 94 kg rozs termeit egy katasztrális hold földön. . . . hogy Pápa város terménybegyüjtési versenytábláján, amely a városháza kapujában van kitéve, érdekes kiirás ötlik az ember szemébe ? Az áll ugyanis a táblán, hogy az eddig elcsépelt pápai gazdák közül nincsen olyan, aki ne teljesítette volna a terménybeadási kötelezettségét I Örömmel olvassuk ezeket a sorokat, s ebből is láthatjuk, hogy a jól végzett felvilágosító munka után a pápai dolgozó parasztok megértették az idők szavát mindjárt a cséplőgéptől adják be a rájuk vonatkozó gabona mennyiséget. . . . hogy a pálházai gazdák a terménybegyüjtési versenyben is elsők között vannak ? A három első ugyanis a pálháziak közül kerül ki. Földi Pál 225°/

0-ra, Polgár János 214°/

0ra, Sípos József pedig ltl °/

0-ra teljesítette a terménybeadási kötelezettséget. Orvosi hír. Dr. Kolbe Lajos nőorvos, v. klinikai tanársegéd, rendelőjét Kossuth-u. 9. sz. alá (emelet) helyezte át.