Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.
1949-06-19 / 25. szám
ffa.fuxi Nífkf* WMfMM lg, i inatu fij tagokkal gyarapodva dolgozik a szövetkezet Látogatás Bárochegyen. Sárguló rozsvetés és telt kalászú búzatábla között haladunk a pápai határban lévő közösen termelő szö-vetkezet bárochegyi tanyája felé, ahol az érkezőt rögtön megkapja a rend és tisztaság, a parkírozott útszegély, amelynek helyén a bérlő idejében trágyadomb és szemét volt található. / A szövetkezet elnöke Horváth Lajos elvtárs és helyettese, Korcsmáros elvtárs a keszthelyi mezőgazdasági szakiskolán tanulnak, (képzik magukat a korszerű mezőgazdaság 1 tudománya terén. Fodor elvtárshoz megyünk, aki az igazgatóság megbízásából vezeti a szövetkezetet. Éppen jókor jöttünk, mert itt találjuk Faragó elvtárs, város titkárt, aki gyakra kilátogat a gazdaságba, hogy segítségére legyen a szövetkezet tagjainak. Fodor elvtárs elmondja, -hogy mikor idejöttek, bizony sok nehézséggel kellett megküzdeniök. Az épületek nagy része használhatatlan állapotban volt, az udvarok piszkosak, rendetlenek. — De nem ijedtünk meg semmitől, — mondja felemelt hangon, — és teljes erővel hozzáláMnnk a .munkához. Segítséget legelőször és legtöbbet a Magyar Dolgozók Párt* látói kaptunk. Elvégeztük az őszi vetést, majd a tél beálltával sertés- és ökörhizlaláshoz kezdtünk. Természetesen mindkét részről szerződéses 4alapon történt a hizlalás. Az ökrök elszállítása után fejenként több, mint 1000 forint haszon jutott a tagoknak, iiíána, a tavasszal kapjunk egy tehén törzsienyészetet. 15 tehenet a tej és ,borjú szaporulatért tartunk, családonként 3 liter tej jut ebből naponta, a többit csarnokba visszük, s 'mfa már 6 kisborjá van az istállónkban. A szövetkezet az enyingi, '"hasonló csoporttal van páros versenyben, de a többi megyei szövetkezeit1 tel is folyik a verseny. A kukorica és burgonya kapálás rendben van, most folyik a cukorrépa harmadik kapálása. A szövetkezeti tagoknak egyéni tulajdonuk 26 sertés, 250 csirke, s mindenkinek van 3—400 négyszögöl veteményes kertje. Belátogattunk a szövetkezet irodájába is, melyben rádiót, iratszekrényeket, könyvtárat láttunk. Kíváncsiságból benéztünk a szövetkezet hivatalos könyveibe, ahonnan megtudj tuk, hogy a tagok a már emlíflettt ökörhizlalási hasznon kívül fejenként kb. 750 forint készpénzt kaptak, ezen kívül húsvétra döntő részben ruhát, s mindenki gv-egy inget és munkanadrágot. — Politikai téren is dolgozunk — mondja Fodor elvtárs. — Rendszeresen tartunk pártnapot, szemináriu\mot is végeztünk már. Köszönést mondunk a népi demokrácia kormányának, s hálásak vagyunk azért, ihogy a közösen termelő szövetkezetek részére a termény begyűjtési ren\telet. megalkotásakor olyan nagy előnyöket biztosított. A kívülállók közül talán Faragó elvtárson kívül senki sincs, aki annyit foglalkozott a bárochegyi táblás gazdaság problémáival. Tőle kérdezzük meg tehát még, milyen fejlődést tapasztal a csoport munkájában? —• A szövetkezet óriási politikai és gazdasági fejlődésen ment keresztül, s \a tagság lendületes és áldozatos munkája azon túl, hogy a versenyt meg akarják nyerni, úifprő munka a parasztság válságmentes és versenyképes termelése jelé, amit a magyar demokrácia kormánya teljes erejével támogat — állapítja meg Faragó elvtárs. A jó munka eredményeként hullámzó vetések között hazajfelé menve arra gondolunk, hogy az itt látottak és elmondottak eredményeként a már jelentkezett 9 új. tagon kívül, az elkövetkezendő gazdasági évre, még .többen jelentkeznek, s a szövetkezet eredményes munkája meggyőzi a pápai parasztságot a szövetkezés helyességéről. Mindenki tanul, olvas, képeli magát Látogatás a posta dolgozóinál. fokozottabb mértékben kezdtem tanulni. Most olvasom a Bolsevik Párt történését, s bizony egy-egy oldalt többször is át kell tanulmányoznom, hogy világosan és jól megérthessem a nehéz szavakat. Mórocz elvtárs nehezen kapcsolódott bele a politikai munkába, ma pedig már egyik legjobb aktiva a postán. \ A választások óta én is képezem magom. — Amikor láttam, hogy 'nincs különbség altiszt és tisztviselő között, s olvaifam, hogy a postán is [csak a rátermettség és a munka után értékelik az embert, egy pillanatra se késlekedtem és Hozzáláttam a munkához. A választásokkor végzett 5 egésd napos tanfolyamon éreztem igazán, hogy hol a helyem, s azóta nem !mulasztok el egy pillanatot {sem, hogy ne képezzem, magamat tovább — mondja. Sélley elvátrs most végezte Pécset a 4 hetes pártiskolát, s szakszervezeti titkári funkcióban munkálkodik tovább a postai dolgozók nevelése érdekében. A jó vezető felelősi ségének tudatában beszél: — Régebben is aktív pártmunkás voltam, ezen a pártiskolán téliem azonban igazán kommunista. Ott érte Atem meg, hogy mi az a közösségi szellem, s a szocializmus. Búcsúzóul megtekintettük a postások kis kultúrtermét, a könyvtárt. A tanulás és olvasás bizonyítékakéi^fc mindennél többet mond a könyvszek-i rény, amelynek 100 kötetéből alig; néhány darab található jelenleg ott, a többi kézben van, A posta dolgozói jól használják ki a lehetőségeket: mindenki tanul, mindenki olvas, mindenki képezi magát. »A munka nálunk a becsület és dicsőség dolgai — hirdeti a felirat a postahivatal nagy felvételi termében, amint belépünk, megkapja az ember szemét a szépen feldíszített helyiség, ahol munkaversenyben dolgoznak tisztviselők, altisztek, a magyar posta dolgozói. Vasvári elvtársat, az üzemi párt-* titkárt nagy munkában találjuk. Épjpen a Pápai Néplap új előfizetőinek névsorát gépeli, amikor hozzá lépünk. Nem zavarjuk meg, addig szétnézünk a hivatalokban. Minden helyiségben tisztaság, rend, dolgozó emberek, a falakon képek és feliratok, s a dolgozók mindegyike elolt ott látjuk a Szabad Nép, vagy a Népszava egy-egy példányát, an: bizonyítja, hogy itt valóban mindenki olvas és tanul. A Bolsevik Párt történetét tanu lmányozom. —• Hát igen, — szakítja meg Vasvári elvtárs a csendes szemléd lődést — most már megy nvnden a rendes kerékvágás botit, pedig eleinte nehéz volt a helyzetünk. A postások, hasonlóan o többi közalkalmazottakhoz csak a fokozatos fejlődés során értetnék meg azt, hogy a népi demotir ráciába,n megszűnt az a megkötöd* ség, ami az elmúlt rendszerben volt és elszigetelte a közalkalmazdjkikat a politikai éleitől. Most azonban már, különösen a tagrevizió óta, aki csak teheti, hozzálátott a munkához és olvas, tanul, művelődik. Bitai Béla elvtársat a Szabad Nép olvasása közben találjuk. A most folyó szeminárium egyik legszorgal; masabb hallgatója, s örömtől sugárzó ' arccal beszél: — A Szociáldemokrata Pártban is a baloldalt képviseltem, az egyesülés után pedig még Önköltségcsökkentéssel a terv sikeréért Így dolgozik a Leipnik-gyár. „Szocialista termelésünk egyik fölényének — a kapitalizmussal szemben — az önköltség csökkenésében kell megnyilvánulnia." (Rákosi.) Rákosi elvtárs szavai mindig megmutatták azt az utflt, amit a magyar dolgozók az ország-építése érdekében kell hogy járjanak. Ma az önköltség csökkentés olyan feladat, ami fejlődésünk mai szakában döntő fontossággal bír. Tudják ezt a dolgozók és ezért fogadják meg Rákosi elvtárs szavára, hogy az önköltséget a lehető legalacsonyabbra szállítsák_ Versenyben a íerménybegyüjíés sikeréért. Közeleg az aratás és a terménybetakarítás ideje. Az ország dolgozó népe a parasztság felé tekint. A gyári dolgozók, a hidak és utak építői, a tisztviselők, tanítók, orvosok és mérnökök százezrei és milliói a magyar falvak felé figyelnek, ahol az ország jövőévi kenyere terem. Mint minden évben, az idén is megjelent a kormány tercnénybegyüjtési rendelete, amelynek célja, hogy biztosítsa az ország dolgozó népének ellátását és ötéves országépítő tervünk sikeres elkezdését. Az idei rendelet alapelve változatlan : a lehető legnagyobb .mértékben mentesíti a dolgozó parasztságot és nagyobb mértékben terheli meg a kulákokat. A termelő az idén is legelőször a családja ellátásához, továbbá a gazdálkodáshoz szükséges mennyiséget tarthatja vissza, s utána kell az előírás szerinti mennyiséget beadnia. A rendelet a terménybegyüjtésii kötelezettség alól mentesíti azokat, akiknek 5 kat. holdnál kevesebb a szántóterületük. Természetesen földadót ezeknek is kell fizetni. A szerződéses termelést folytató gazda a szerződéses földterület arányában mentesül a terménybeadás alól. A július 1. után földadóra beadott búza és egyéb termény a terménybegyüjtési kötelezettség teljesítésébe beszámít. Az 5—25 holdig terjedő terület után változatlan a beadási kötelezettség. 25 hold, va 4gy 350 arany korona kataszteri tiszta jövedelem után fokozatosan emelkedik a megterhelés. Az új rendeletben takarmánykivetés is szerepel, aminek egyharmadát árpával, kétharmadát pedig kukoricával kell teljesíteni. A takarmánykivetésre azért van szükség, mert a kormányzat népünk zsír- és húsellátásának feljavítására nagyarányú sertéshizlalási akciót indít. Azok a dolgozók, akik a hizlalási akcióban résztvesznek s erre szerződést kötnek, a tenyésztés és hízlalásvállalás arányában mentesülnek a szemes beadási kötelezettség alól. Külön intézkedik a rendelet a termelőszövetkezeti csoportok beadási kötelezettségétől, amelyek igén nagy kedvezményt kaptak a terménybeadásnál. Végül a rendelet megállapítja, hogy a dolgozó középparasztság mentesül a mezőgazdasági fejlesztési járulék fizetése alól. A rendelet megjelenése után beszélgettünk a Défosz pápai vezetőségével s megkérdeztük, a Défosz milyen formában kívánja lebonyolítani a terménybegyüjtési rendelet pontos végrehajtását? — Az elmúlt napokban tartott járási és városi értekezleten látott lelkes hangalat eredményeként eUia ár roztuk, hogy versenyben fogjuk végezni a termény hegyű jté^t. A terv most áll kidolgozás alatt, s annak fő elve az, hogy a lehető legrövidebb időn belül jusson el a gabona minden gazdától la begyűjtési helyre. Leghelyesebb, ha már a géptől átadják a kivetett mennyiséget, hiszen így minden tekintetben könnyítést érünk el. Munkamegtakarítást jelent ugyanis az, hogy a géptől a gazdához, majd a. begyűjtés' helyr" való szállítás helyett egye esen a gyűjtőhelyre megy a beadandó mennyiség. A gazda is jobban jár. Nem szárad padlásán a gabona, hanem a csépléskor azonnal átveszik. Bízunk abban, hogy tervünk százszázalékos megValósu'ása sikerülni fog, amivel nagy mértékben hozzájárulunk az 5 éves terv alapjainak lerakásához —• kaptuk a felvilágosítást. A parasztságnak valóságos ünneppé kell avatnia azokat a napokiaft, amikor eleget tesz terménybeadási kötelezettségének, hiszen ezzel a cselekedetével hazánk soha nem látcttt, hatalmas arányú fejlődését indíljaei. —V—ó. Ha megnézzük, hogy Pápán az üzemeink mit tesznek ennek az érdekében azt látjuk, hogy a legtöbb helyen átérzik az önköltség csökkentés jelentőségét és cselekednek is az érdekében. Új transzformátort állítottunk be. A Leipnik-gyár vezetőségével beszélünk : Az önköltséget mi is igyekszünk minél jobban csökkenteni. Új transzformátort állítottunk be s ez segít abban, hogy ha kisebb üzemmel dolgozunk nem kell annyi áramot elhasználnunk, mintha állandóan a nagy transzformátor lenne munkában. Tovább fejlesztjük a hatgépes-rendszert, — új, jobb gépeket állítunk be, amiket egyrészt belföldi öl, másrészt a baráti Csehszlovákiából kapunk. Az újítások sokat segítenek. Németh József kikészítő munkás és Tankó Béla esztergályos a kalender gépen olyan újítást alkalmazott ami lehetővé teszi, hogy két szál árú menjen egymás mellett. Ez 12.500 forintos évi megtakarítást jelent. — De van újítás még Rózsa Pál, Polgár László, Varga Imre, Kovács Gyula munkája, mind-mind segít az önköltség csökkentése terén. A brigádmozgaiom szintén eredményes. Eredményeket jelent a brígádmozgaiom is. A brigádban dolgozók elérik, hogy nem hagynak álló orsót, igy a termelés zavartalanul folyhat. Dolgozik a gyár. Dolgozik, mert minden munkás tudja, hogy a 3 éves terv jó befejezése teremti meg az 5 éves terv alapját. így lesz az önköltségcsökkentés és a selejt-csökkentés is fontos eszköze a tervnek, mely a dolgozók országát virágoztatja fel.