Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-06-12 / 24. szám

4 oldal: 60 fillér. 1949 júniits I*. (VejtMmjJbiM a pm f(Uícháq: f W m évfolyam, 24* mxámt. 1 li 1 - 1 ­A 3 éves tervért a választási harcban munkásosztály R ákos elvtárs vezetésével szilárda egységbe kovácsolta a dolgoz magyar népet. Végleg megszi lárdította a munkás-parasz szövetséget, szorosan mag mögé sorakoztatta a dolgozi nép különböző rétegeit, az ér telmiséget, a nőket és az ifja kat. A dolgozó magyar né| felismerte, hogy az eddig elér hatalmas sikereinket csak munkásosztály nagy pártja, • Ma.'yar Dolgozók Pártja veze lésével érhettük el. ^ május 15-én aratott győ ze lemmel nemcsak a eddigi eredményeket ismerti el és helyeselte a magyar nép hanem ígéretet tett, hogy 2 é* 5 hónap alatt teljesíti a há roméves tervet, hogy neki lát hasson az öfves terv megváló sításának. Fokozott erővel kel most már a termelés felé for dúlnunk, hogy teljesítsük, ami Rákosi elvtársnak, a Pártnak a magyar népnek május 15'éi megígértünk. qZ tpari dolgozók igére­tűkhöz híven teljesíti! is a vállalt kötelezettségüket Ezt bizonyítja az üzemenként sorozatos szocialista munkaver seny kihívások. A szociálist? munkaver.senyekből a pápai dol gozók is kiveszik részüket. A Perutz gyári dolgozók 7 hóna­pos szocialista versenyre hívts a Goldberger gyár dolgozóit a hároméves terv sikeres teljesí­tése érdekében. rvhogy a választáson egy­ségesen a Néptront mel­lett álltunk, úgy a hároméves ;erv 2 év öthónap alatti sike­es befejezéséért is egységesen feli a szocialista versenyekből civennie a részét minden ma­gyarnak, aki népét, hazáját, családját szereti. M a már ez az ország nem az urak hazája, hanem x dolgozók hazája. Ezt bizo» lyítják a szocialista versenyek ^s a rnult héten lezajlott Pe­utz-gyári haszonrészesedés visz­zatérítése. Nálunk minden fii­ér közvetlenül és közvetve a lolgozókhoz jut vissza. ^egyedévenként megjutal­! ' mázzuk azokat, akik leg< öbbet járultak már az üzemek ó munkájához, eredményeihez. \ nyei eségvisszatérítés arra ta» lít bennünket, hogy nem elég iz egye^ munkásnak, egy-egy »rigádnak vagy munkacsoport­lak jó munkát végezni, hanem apasztalataik, tudása átadásá­al a gyengébbeket tanítsa. A zociftlista versenyszellem ki­lakításával emelnünk kell az gész ország termelését. Csak kollektív munka hozhat sí­ért üzemeinknek, iparunknak s hazánknak. Pákai Imre Rákosi elvtárs beszélt. Sza vára figyelt ma is, mint má annyiszor, az egész dolgozt nép. Amit mondott at éber ségről, a falu továbbfejlődésé ről, a nép hazaszeretetéről, Pár tunk megnövekedett tekinté lyérol, azt nemcsak párttagsá gunk, hanem az egész dolgozd nép tette magáévá. Eredmé nyeink kimutatása, feladataink kijelölése ez a beszéd. Akkoi is, amikor Rákosi elvtárs, a vá lasztás kiértékelésével foglal kőzik s amikor feladatainkai jelöli meg, minden dolgozó érzi hogy a Párt szól. . . Rákosi elvtárs neve a Pártot jelent és éppen ezért fordulnak fo­kozott figyelemmel, érdeklő­déssel szavai felé ! ^Miitikthók taMulmámpüz­mk a (wAzéjdef Beszélhetünk dolgozókkal, akik a beszédet tanulmányoz­zák, mind-mind azt mondják számukra ez a beszéd mutatja meg munkájuk értelmét és eredményeit. Pfers Antal munkásember, ő mondja : Engem is nagyon megfogott az, amit Rákosi elv­társ az önköltségcsökkentésről mondott. Tudom én is, hogy a termelés kérdése olyan feladat, amit munkaversenyekkel további racionalizálással, újítással egyre fokozni kell Ezért útmutatás Rákosi elvtárs beszéde a dolgo• zók Jelé. cA ktilfúrfróMi u metjeethúdik Jászay József, a tókerti álta­lános iskola igazgatója elmondja Számomra a legfontosabb és engem legjobban érintő ré^ze 2z volt a beszédnek, amikor a kultúr/ront megerősítéséről be­szélt Riíkosi Mátyás. Most már ott tartunk, hogy nemcsak a termelés, hanem a kulturális feladatok is komolyan előkerül nek és sor kerül a megoldá­sukra. Így tudunk majd küz­deni a káros imperialista be­folyással ezen a területen is. /I nevelőknél is beállt a döntő fordulat — mondja Dudás Ist* ván. — Határozottan, öntuda­tosan veitek részt a választási munkában és ez biztató a jö­vőre nézve. Engem ez fogott meg leginkább, amikor erről beszélt Rákosi elvtárs. Biró József tanulmányi ér­demrendes tanuló elmondja : Rákosi elvtárs megdicsérte a fia. tatokat s most nekünk már :sak az a feladatunk, hogy eredményeinket tovább fejlesz­szük, teljessé tegyük. így beszélnek ők . .. így lel visszhangra Rákosi elvtárs szava. így teszi magáévá az egész dolgozó nép, vezetője útmutatását, mert tudja, hogy saját jövője, a dolgozó nép or­szágának jövője csak így lesz biztosítva. — s. ő. — A mi költségvetésünk készül Dolgozók a készülő városi költségvetésről Ha a város dolgozóinak a számvevőségen akad dolguk, elmélyedő tisztviselőket, komo­lyan tárgyaló, összehajló feje­ket látnak. A halk beszélgetés mögött lázas munka folyik. Magam is jelen vagyok a Polgármester Asszony és Bu­day Lajos, a számvevőség ve­zetőjének megbeszélésén. Éppen a költségvetést tár­gyalják. Ven módjuk felvilá­gosítást adni a készülő költ­ségvetésről ? Németh Imréné elvtársnő készségesen fele!: — Termé szett sen ! A dolgo­zók költségvetése! Minden dol­gozónak joga van megtudni, hogy mire fordítjuk a város pénzéi! Ma már nem virilisták és fejbólintó Jánosok ülnek a képviselőtestületben, hanem a város dolgozói. És a költség­vetés a mi költségvetésünk J Buday elvtárshoz fordulok, meg sem várja a kérdést, már adja is a választ : — Az új költségvetés már oz új idők szellemét tükrözi. Most előre készül, előre törté* nik a jóváhagyás és a pénz felhasználása, a beruházás már teljesen az előirányzat szerint használható fel. Nem kell hó- \ lapokon át bizonytalanságban \ 1ennünk és várni a későbbi jó­váhagyást. A költségvetés két részre i oszlik : a háztartási reszre, meiy a város napi kiadásainak és háztartásának fedezésére szol­gál, a tervköltségvetésre, mely 1 az 5 éves terv egy évre eső beruházásainak részét állapítja meg. Igen érdekes újítás : az állami iskolák dolgai kiadását Újból a város fogja fedezni. — Ez a költségvetés tükör képe kicsinyben nemzetünk, né­pünk irányvonalának: a szo> cializmus felé haladó népi de­mokráciának ! Ezért dolgozunk olyan szívvel-lélekkel rajta! Éppen jelen van Molnár László főkertész. Mit vár az új költségvetéstől a kertész? — Városunk további szépí­tését, mely nemcsak szórakoz­tai, pihentet, hanem az egész népei felüdíti! Rácz Istvánnal beszélünk, városunk tervmegbízottjával. — Nevetve mondja : — Külön riport kellene jel ! sorolni a beruházási terveket! Köntös István gépész-elvtárs­sal találkozunk. Kemény öntu-j dattal mondja : — Én nagyon sokat várok. Várom a varos vízellátásának \ 7legjavitását Az új csőhálózat 'ot. Az új források bekapcsold* \ iát] Tisztaságot, üdülést jelent , nindezl Sokat várok, mert tu­iom, hogy a mi költségveté­sünk a mi érdekeinket szolgálja, ntm néhány kiváltságosét! Igaza van Köntös elvtársnak. Lesz vizünk, hisz a most nyi* tott új források bőségesen ont­ják vizüket és rövidesen nem lesz panasz a városi vízmű el­len. Beszélgetünk Szalay János altiszt elvtárssal is. — Nem beszélni kell a költ­ségvetésről, hanem szívvel, lélek­kel segíteni az előkészítését, szolgálni a kiviieíét. Ezért azt várom, hogy a városházi dol* %ozók közül az egyenetlenség eltűnik és bajtarsias megértés­sel dolgozunk az Ü. B.-vel és vállalatvezetőkkel, a Polgár­mesterasszonnyal együtt a dol­vozók új költségvetésének si­keréért 1 Bizakodással, igazi megnyug­vással jövök ki a városház ka­puján. Grácsmann Pál elvtárs ön velem szemben. — Szociális ícren, kultúrá­is téren, a sportlehetőségek te­én várom a fejlődést. Nem va­lyok csodaváró. Nem is cső­iákat várok a költségvetéstől, :sak tudva és felmérve a le­hetőségeket, merek sokat várni I Mi magunk, mi magunknak \pitjfík a várost, készítjük a Cöltségvetést, tehát csak jó le­letl Lemegyek a piacon mozgó, lullámzó sokaságba és meg­zólítok egy dolgozó asszonyt: — Mit gondol, mit jelent az íj költségvetés ? — A békés építést! A város lyugalmát. Gyermekeinknek \gészséges játszóteret. Várom, \ogy a piacteret is rendezzék, 1 isz mi olyan sokat járunk ie. És várom nemcsak ezt, ha» em a többi költségvetési évet, lind az ötöt, hogy a szocializ­lusba érjünk mielőbb... Kérdem a nevét. Nevetve londja : Fontos a ntv egy ek­ora közösségben ? és a tö­iegre .mulat. írja oda, hogy iy névtelen dolgozó ... Ide* om és így, melegen megszo­tom a kezét ! (ryz) 1 Páris I A Külügyminisz­'' téri Tanács ne. gyedik zárt ülését tartja. A nyugati jobboldali lapok kény­telenek elismerni a Szovjet­unió következetes békepoliti­káját. IMoszkva I H0.000!á1ogat6ja 1 1 volt a kéthetes moszkvai magyar ipari ki­állításnak. A szovjet lapok elismerőleg nyilatkoznak a magyar i par eredményeiről. í Santjhai I A Kínai Népbad sereg valamennyi iélkínai frontszakaszon általá­nos támadást indított. A Kuo­mintang csapatok fejvesztetten menekülnek. j Moszkva j A Moszkvában tar­1 » tozkodo magyar pa~ rasztküldöíiseg meglátogatott egy moszkvakörnyéki kolhozt. 8 y ars ó j A British Council ' . lengyelországi ta gozatának vezetője, Bidwell le­mondott angol állampolgársá gáról és kérte, hogy lengyel ! állampolgárként Lengyelország­ban letelepedhessék. „Szabad \ akarok lenni, hogy dolgozhas­sam a békéért!" írja lemondó ! levelében. ÍN^yorkl Újabb pánik tör * 8 ki a ntwyorki er tékiőzsdén. A pánik kitörésé az a hír váltotta ki, hogy nyoU hét 'alatt immár nyolcadszor csökkentik az acéltermelést. Kóma I Az 0, a l s z. töl d­» mun k asofc sztrájkjában már körülbe­lül kétmillió földmunkás vesz részt. Az olasz csend­őrség géppuskákkal lő a jo gaiké?t küzdő földmunká­sokra.

Next

/
Thumbnails
Contents