Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-01-02 / 1. szám

mm Boldog V, évfoty&m, m&éim Újévet k í T á n u n k olvasóinknak HM Ara % 60 fillér x 94 9 jaau&r % A Magyar Dolgozók Pártja hetilapja KEFÖRMAvl? FŐISKOLAI KűmM Alielőit átlépnénk az új esz. tendőbe, szükséges, hogy meg* vízsgáijuk az elteit esztendőt, mit hozott a magyar népnek, mennyire van biztosítva az egy­éves munka után a magyar nép fejlődése. A 4 éves fejlő­désnek az utolsó esztendeje a 3 éves terv első évének lezá­rási esztendeje és megállapít­hatjuk, hogy tervünket túltelje­sitettük, ez az esztendő az élet* színvonalban annyit hozott a magyar népnek, mint amennyit a terv iy49. év végére elő­irányzott Elsősorban annak köszönhet jük ezt, hogy a magyar poli­tikai életben megszilárdult a munkásosztály vezetőével a dol­gozók hatalma. A felszabadult efoket a magyar nép szolgála­tába állítva meg tudtuk szer­vezni a termelést, bele tudtuk magunkat vetni a munkaverse­ayek lendületébe, többet, jobbat olcsóbbat termemms. .AZ üze­mek államosítása után mieink íetfek ü ^váraink. Kemény har­cot vív a as !?9' íí r^ c 1­a a Mind° szenty- féle szemben a népnek adta az iskOféc-Ü; Most már miénk a gyár, miénk a fö'd, miénk az iskola is. Abban a boiaog tudatban fe­jezhetjük be ezen esztendőnket, hogy a demokrácia, a magyar nép legveszedelmesebb ellen­ségét, a? .imperialistákat kiszól­ító, hazaáruló kém, dollárfe­ketéző Mindszenty Józsefetőrí­zeibe veit . A magyar gazda­sági élet ipari szektora 85 szá­zalékig már szociális szektor és a 48 as év megindította a falun is a parasztság között a szocializmus építését. A gyor­san alakuló falusi szövetkeze­tek. a kollektív földművelés gyors fejlődése azt bizonyítja, hogy nem sikerült a reakció­nak a parasztságot szembeál­lítani a szocialista fejlődési szolgáló ipari munkássággal. Ha megvizsgáljuk 3 éves ter­vünket, megállapíthatjuk, hogy a munkásosztály egységesítése után hatalmas lendületet vett a terv végrehajtása. Ott mérhet­jük ezt le legjobban, hogy mi íyen karácsonya volt a magyar népnek. Ad'fíg, amig más ün­nepekre az áruk eltűntek, az árak emelkedtek, addig most az áruk hallatlan bősége állt a dolgozók rendelkezésére ünnepi árcsökkenésekkel. Ez a bőség, ez az árcsökkenés nem mester* ségesen, csak ünnepi ajándék­ként szolgálta a magyar népet, hanem a megvívott harcnak, a termelési lendületnek egyenes következménye, Vájjon rendben van-e már ezzel minden a magyar deroo kráciában, vájjon az wj eszten­dőben lesznek- e nagy feladatai a magyar népnek ? Mindszenty József őiízetbevételével nincs még megsemmisítve a magyar nép ellenségeinek tábora. A mindszentyzmus továbbra is fennáil és vívni fogja a maga harcát a magyar nép ellen. Feladatunk az új esztendőben az is többek között, hogy ezt a vallási köntösben jelentkező, a magyar nép leghalálosabb ellenségét még felszámoljuk. Feladatunk az is, hogy 3 éves tervünket percnyi pontossággal hajtsuk végre, hogy a kidolgo zás alatt álló 5. éves tervünket be tudjuk indítani. Feladatunk az is, hogy a termelés terüle tén az önköltség csökkenésével járuljunk hozzá a magyar gaz dasági -éle- mielőbbi megszilár­dításához ás az 5 éves terv beruházásainak emeléséhez Fel adatunk az is, hogy az előre­haladóit ipari szocialista szek­tor u-án a mezőgazdasági szék* Xotf is felhozzuk az ipar mellé. Ffiadata az ipari munkásság iiak itt az, hogy a parasztság segítségére siessen. Feladatunk a 49-es esztendőben az is, hogy emeljük a munka termelékeny­ségéi sokkal fokozottabban, mint eddig és a munka terme­lékenység fokozásával az állam háztartás erősítéséve! tegyük le hetővé a nehézipar gyors fej­lődését. A 49 es esztendő ko­moly követelményeket 'állított a munka területén a dolgozó nép elébe Áldozatokat követel Ez az áldozat nem azt jelenti, hogy a már megiévő életszínvona­lunkról lemondjunk, hanem az 4 jelenti,- hogy a munka észszerű, sítésével, termelékenységének emelésével többet adjunk az ál* lamháztartásnak. Feladatunk az is, hogy az imperialista reak­cióval szemben folytatott felvi­lágosító munkánk mellett had­seregünket megerősítsük, kiépít sük és korszerűen felszereljük, hogy a mi országunkra fogu» kat fenő imperialistáknak előre el menjen a kedvük a táma­dástól. Egyik feladatunk az is, hogy a magyar nép legjavát, a munkásság, parasztság fiait oda adjuk annak a hadseregnek, amelyik a népé, amely őrködik a magyar nép békéjén, termelni akaró nyugalma felett. Komoly feladatok ezek. De sokkal könyebben fogjuk vég* rehajtani, mini az 1945-ös esz­tendőtől elindulva nélkülözések, a reakció ellen vívott harc kö^ zepetíe, a belső rend és nyu­galom megvédésének közepette eljutottunk az l§47-es eszten dőig. Könnyebb lesz meghozni ezeket az áldozatokat, mert a magyar nép láthatja, hogy a munkanélküliség csökken, az árak esnek, az életszínvonalunk naprólpapra emelkedik, a reak­Eredményeink és feladataiul Irta: Németh Imréné polgármester llindizenty beismerő vallomást tett Hazaárulás, kémkedés, legitimista összeesküvés, öollárfektiézés A rendőrség megtalálta Mindszentyék titkos irattárát A Belügyminisztérium Sajtó-I osztálya közli : Mindszenty József esztergomi érseket hűtlenség, a Köztársa­ság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és j valutaüzérkedés gyanúja alap* 1 ján a lenclőrhatóság őrizetbe j vette. Továbbá Őrizetbe vették a már korábban letartóztatott Zakar András primási titkáron kívül Nagy Miklóst, az Actio Catholica titkárát, Ispánky Béla lelkészt, Vúrady János jezsuita j szerzetest, Vid József jezsuita; szerzetest, Beresztóczy Miklóst, az Actio Catholica budapesti igazgatóját, Endtödy Béla káp 1 lánt, Fábián János érseki le­véltárost, Bóka Imre érseki tanácsost, Esterházy Pál föld­birtokost, dr Horváth Gábor j ügyvédei. \Vyd!?r Jíbor hanV- \ igazgatót, Baranyai Jusztin egyetemi tanárt. Á rendőrhatóságok decem bei 23 án az esztergomi érseki palotában t rtotí házkutatás során az érseki pc -oía pincé­jében, mélyen a földbe ; elásva, egy irémtokban megtalálták Mindszenty ! többszáz iratot tartal­mazó titkos irattárát. Ebben az Irattárban voltak Minds? enty saját­kezű írásaival azok a beadványok, melyekben a nyugati nagyhatalma­kat hazánk belügyeibe való beavatkozásra sür­gette, valamint azok ?:z eredeti vá- j laszok, melyekéi az országok követei "\udezeríynek adtak. Ugyancsak tartalmazza ez az irattár azokat a je'entéseket, melyeket Mindszenty a nyugati hatalmaknak juttatott. Ezek a jelentések nemcsak a magyar viszonyokra, a szovjet hadsereg j magyarországi ténykedésére, a j magyar-szovjet gazdasági kap-; csolatokra vonatkoznak, hanem — egy kárpátaljai görögkato likus esperes adatai alapján — a Szovjetunióra vonatkozó információs anyagot is tartal­maznak, ezenkívül magyar mi- i nisztertanácsi jegyzőkönyveket,! vagy kivonataikat és hasonlót.! Ennek az irattárnak, vala- j ciót mind kisebb és kisebb területre szorítjuk vissza és ezek erőt adnak ahhoz hogy az előttünk álló komoly felada­tainkat a magyar riép érdeké ben végrehajtsuk és a szocia> ! lista társadaloméi vívott harc 11949 es esztencéjét ragyogó ! betűkkel újuk bf a magyar nép [történelmének könyvébe. i { nint az eddigi nyomozati; myagnak és az őrizetbe vettek | >eísmerésének alapján meg- 5 illapítást nyert, hogy Mind-; izenty már 1945 ben megindí- j otta a legitimista szervezke­lést. lfj. gallavicini György; 3rgrófon, majd 1946 február­ában Van Roy belga bíboro* ;on keresztül kapcsolatot te­•emtett Habsburg Ottóval, 1947 únius 21 én pedig amerikai útja alkalmá­val egy Chicago melletti zárdában egyórás bizal­mas megbeszélést foly­tatott Ottóval, amelyen beszámolt a vezetése alatt folyó magyaror­szági legitimista szer­vezkedésről. Megállapodtak abban, hogy a , ••« <et össze keli fogni -és a szer­/ezkedésí ki kell terjeszteni. Mindszenty ezt a szervezést vállalta s Ottóval történt meg­állapodás után Newyorkba utazott, ahol SpeUman bíbo rosnak beszámolt a megálla­podásról, maid — ennek ké­résére — sajatkezüleg írt nyi­latkozatba jelentette ki: „ki­nyilatkoztatom, hogy a magyar katolikusok külföldön és itt különösképpen az Egyesült Államokban teljes joggal jogo­sult képviselni Habsburg Ottót". Magyarországra való vissza­térése után Mindsrenty azon­nal beszámolt az itteni illegá­lis legitimista irányzat veze­őinek, Baranyai Jusztinnak és másoknak az Ottóval kötött megállapodásról. Azután Ba­ranyai Jusztin a legitimista il­egális szervezet számára írás­beli tervezetet készített, amely kifejtette, hogy egy idegen nagyhata­lom hadseregének bevo­nulása után, az athéni patriarchához hasonló* án, a primásnak kell az államfői hatalmat ideig­lenesen átvennie és így előkészítenie a király­ság helyreállítását. Baranyai a Köztársaság meg­döntése utáni kormány össze­tételére is javaslatot tett. Ebben Keresztes-Fischért jelölte be!» tlgyminiszternek, Peyer Károjyí pedig kereskedelemügyi mi­niszternek. Mindszenty a ter­vezetet jóváhagyta és titkos irattárába helyezte. Céljai megvalósítására Mind szenty szoros és rendszeres személyi kapcsolatot létesített az egyik idegen nagyhatalom budapesti követével. Emellett 1948 februárjában a prímás utasította Zakart, hogy tartson fenn „folyamatos kapcsolatot" e nagyhatalom budapesti kö­vetségi tanácsosával. Ez meg is történt. Megbeszéléseiken — Zakar saját vallomása sze­rint — a tanácsos ismertette a követ nézeteit és utasításait, Zakar pedig a magyar állam gaz­dasági és politikai kér­déseiről bizalmas jelen-^ téseket nyújtott át neki." Mindszenty tudtával és jóvá* hagyásával folytatta Mihalovich Zsigmond is kémkedési tevé­kenységét, aki az Actio Catho­lica országos szervezete űtján összegyűjtött adatok alapján rendszeres jelentéseket késziett Mr. Fox, az amerikai segély­szerv magyarországi delegátusa részére és ezen jelentések egy­e<rv ¥V-M4ny4í ujyiíj^g, esetben eljuttatta MindSzentyiiez is. Mi­halovichot a felelősségrevonás elől Endrődy Béla soproni segédlelkész a prímás utasí­tására külföldre szöktette. 1947 augusztus 31 én Mind. szenty levelet írt az egyik nyu­gati nagyhatalom követéhez, amelyben arra kérte a követet, hogy az amerikai ható­ságok birtokában levő szent koronát ne szol­gáltassák vissza a ma­gyar államnak. Mindszenty saiátkezüíeg írt levele és a követ válaszának eredetije — melyben a kérés továbbításáról és legteljesebb támogatásáról biztosítja Mind­szentyt ugyancsak a titkos le­véltárba feküdt. Mindszenty annak hangsú­lyozására, hogy nem ismeii eí a Magyar Köztársaságot, 1945­ben a részére megszavazott és a miniszterelnöki í ;zetés há­romszorosában megállapított állami juttatást nem fogadta el. Ezzel szemben elfogadott idegen álla­mokból jelentős anyagi támogatást és valuta­ügyleteivel, a külföld­ről kapott dollárbank­jegyek és csekkek fe« kete piacon, zugárfo­lyamon való értékesí­tésével sok százezer fo­rinttal károsította meg a magyar államot. Az egyik fővásárló Esterházy Pál volt. Mindszenty jteef az eléje tárt terhelő ada­tok súlya alatt beismerő vallomást tett. őrizetbe vett bűntársai ugye.. * csak elismerték a c ^ s. *n. ben fennái'ó vádat. A nyomó* zás tovább folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents