Pápai Néplap – IV. évfolyam – 1948.

1948-05-30 / 22. szám

ÍV, ^Tfotvaic, Z-M, 8SE8K?óo íll lé - 1948 m fejű a 30, 11

' H

M II

I i l

TBlfc» I Hl hl Ilin—>nM

I I

I m I

M—I Ml J J : A pedagógusok k i á I / á s a A pápai pedagóguskorsgreszszus állásfoglalása — hasonlóan az ország többi részén hozoít azonos szellemű határo* zaiokhoz — a magyar pedagó< gusofe demokratikus fejlődésének ujabb bizonyítéka. Ma a reakció egyetlen válfaja sem számíthat arra, ami annyi ideig volt létének fundamentuma: az hogy az emberek saját érdekeik ellen politizáljanak. Ma már nem vezethetnek félre kevesek sokakat, a politikai, gazdasági és mindenfajta miszticizmus, már nem borítja el sűrű ködfelhővel a reális tényeket. A felekezeti tanítók kulturáljs és nevelési vonalon tudják azt, hogy a töredék iskolák lehetetlenné teszik a falu legszegényebb rétegeinek szellemi — és ezáltal anyagi — fejlődését. Tudják, hogy számos iskolafenntartó testület inkább semmiféle tankönyvet nem ad a gyermekek kezébe, mintsem, hogy demokratikus tankönyvet adjon; érdekei világosan megkívánják, hogy inkább r.őjjön ífel t'gy tudatlan, mint egy de mokratikus fiatalság. A tanítók jól isméiik az ilyen isko áknak ilyen tényezők összeadása folytán eredményezett tanulmányi eredményeit és csak kétségbeeshetnek felettük. A felekezeti tanítók saját köz vetlen gazdasági tapasztalataik erejével fogják fel anyagi helyzetüket, önérzetükkel pedig azokat a fél vagy egész íeudá* lis módszereket, ahogyan sokhelyen bánnak velük, Nem kívánhatunk csak] feudális bánás« módot az egyházi iskolától, amely maga is feudális maradványa azoknak a középkori időknek, amikor kizárólag csak a papoknak volt meg a tudo mányuk és pedagógiai érzékük ahhoz, hogy taníthassanak. A magyar pedagógus a demokráciában joggal érezheti sérelmes, nek, hogy a szabadságjogok

1 általános kiterjesztésének idején az iskolaszékek még korlátla* nul uralkodhatnak, cenzúrázhatják leveleit, visszatarthatják fizetéséi Az egyre erőteljesebben kifejlődő népuralom korszaká ban az egyházi iskolák pedagógusai joggal sérelmezhetik azt, hogy a magyar élet egy területén veszélyesebb a demo> krata helyzete, mint a többi területén a reakciósé, hogy a lelkek felszabadulásának kor. szájában kíméletlen lelki teror* fal folytják el minden szabad megnyilvánulását. Az egyházi iskolai tanítóság lebecsülésének és szabad véleménynyilvánítása elíolytásának aligha nyújthatták egyházi részről konkrétabb példáját annál az illetékes egyházi tényező részéről! Pápán csak minap elhangzott'kijelentésnél, amely szerint a pedagógus 9 r es a faras foglaltak az egyházi is államosítása mellett 300 nál jóval több pedagó- gusoknak méltónak kell Senniök utasította azt a gondolatot, j lett egyszerre az", gus jelent meg a Jókai Mozgó erre a bizalomra és a dolgozó! amit más dolgok fedésére hasz« ^

e

méli hogy az államosítás el* nagytermében megtartott peda- néppel való egységüket azzal; náinak fel — hogy államosítás határozása után nem fop- kelgógus nagygyűlésen, amelyet bizonyíthatják, ha ahol csak | veszélyeztetné a vallásoktatást. [i

e

nni maid átiratokkai fordulni O Jf 3 5:1 11 ! -Z.'S- «1 ** i A í<ÉMAn/>í.>{íA' n Oil | " 4

1 ; *

;a különböző egyházi szervekser

n I hez, hogy tartsák meg a fiitNagy Sándor nyitott meg. tehetik megemlékeznek a munka! „A tanonciskolában 20 éven Az ország dolgozó népe a pedagógusok és mellett i további során rá?érí azokra Kovács Peter a Magyar Pehőseiről, srrót a hatalmas építő! keresztül egy tantárgyból el annyi óra, anyag/ munkáról amely ma az ország- j maradt el annyi óra, mint a tanórát

> Kérte a pedagógusokat, erklHi célkitűzései b™ to

!>'

l

k

l e,

s , ó

kJ

s! A ™

o

k'

at

ó

h

k ne

m T i hogy álljanak ki az államosítás J e]

g

ö vonalbeli katonái Beszéde; toüák érdemesnek, hogy a Nem kéts^s viul ' • frri'wnt /•» JAr>Al az

; nonciskolába AOVÜCS reier a magyar re- , inté2

ményekre, amelyeket a de | tartani, dagógusok Szakszervezetének | mokíácia

a pedagógusok tovább ! Akkl kozponti előadója, hangsúlyozta, • képzésén

ek érdekében alkotott. AKK hogy a magyar dolgozókat kép- A

z egyházi iskolák államosítáviselő partok a pedagógusok sán

af késéről szólva hangr erkölcsi és anyagi célkitűzései j sűiy

0zta, hogy ez a kultarmellett állnak. „Megértés bi

de

niokrácia döntő kérdése, zaiom és szerete fogadja, a | am

ei

yn

ek véghezvitele egyaránt demokratikus szellemben mü

; az orszá

g dolgozó népé. ködő pedagógust mindenütt" | nek és a pedagógusoknak. Hangsúlyozta, hogy a pedagókijöjjenek Az állami iskolákban a vallásoktatás mini némely felekezeti iskolákban intenzivebb, Akkor nem volt fontos a hitoktatás csak most fejezte be 'hozzászólását —, hogy a j haladás és a reakció közül me~ \ lyik lesz a győztes*. Aki ismeri a vidéki iskolák helyzetét az tudja, hogy az államosításra szükség van Dr. Csoknyay József (?ápa) j töipeiskolák képtelenek arra kijelentette, hogy hosszú időn hogy feladatukat elvégezzék keresztül volt felekezeti tanító j Felszólalás végén hangsúlyozta akiket a vallás netn választ e! egymástól Vajda Márta igazgatónő; i A hozzászólások so án Varga j \ Kálmán (Borsosgyőt) az isko<! | Iák egységesítése mellett való j állásfoglalásán kívül a fizetések j (

Pi

paf 25 "éves *álía^mr

&szoígá egységesítését is sürgette. Nagy j ^ hivatkozv

a jeienteUe ki, Lázár (R pa) élesen megcáfolta ;

h gz á!la

mi iskolákban soha azt a vadat, hogy az állami |

genki nem á{oIía m a va

!. iskolásban a vallásoktatás háj- Iás

oktatást. Csanak? Mihály térbe szorult volna, ha volt hiba; körzeí

i |

sk

olafeiagyelő (Pápa) ezen a téren akkor az egyház e{mondia hogy a felekezeti is. Sból so

k ^ oktatásának ellátására nem fordított kellő gondot A vallásoktatás az egyház joga és kötelessége. Az oktatás viszont az állam feladata. Neveljünk az állami iskolákban olyan fiatalokat, és alkalma volt megismerni a felekezeti pedagógusnak az államosításról vallott nézeteit. „Biztos vagyok benne, — mondotta -s- hogy a felekezet* kartársak őrömmel üdvözlik az államosítás gondolatát. Csak azok érzik és tudják, erő küzködik 8 osztállyal és ! heti 40—42 órát is ad. „Milyen ' szép volna — mondotta —, ha j ezekbői az iskolákból az állajmosítással egy iskolát csinálj nának és a tanítók kevesebb ; munkával nagyobb eredményt itudnának felmutatni". az iskolák államosítását" Marék László (Pápa) azt bi* szusí. „kz iskolák beállítása a zonyította, hogy az állami is- nemzeti fejlődés vonalára nem kóla a maga keretén belül gon- ujkeletü gondolat — mondotta doskodott .a vallásoktatásról. I —, hanem még Eötvös József „Kérjük és követeljük — mon- és 48 as őseink öröksége. hogy mennyire hálás a pedagógustársadalom azért, mert a demokrácia továbbképzéshez segíti. Döbröniey Gyula (Bakonytamáíi) arról beszélt, hogy az egyházaknak teljes. erejükkel segítségére kell sietniök az államhatalomnak, hogy megvalóhogy mennyire szükség van az j síthassa célkitűzéseit a szegény államosításra, akik ismerik aj néprétegek felemelésére vonatvidéki iskolák állapotát*. A

1 kozóan. A párt megvédi a demokratikus pedagógusokat A hozzászólások után Pápa | fogja a pedagógusok megbeváros és a járás pedagógusai csüíését a dolgozók körében, egyhangú lelkesedéssel állást foglaltak az. egyházi iskolák ál lamosítása mellett és erről a határozatukról táviratban értesítették az illetékeseket. Faragó Mihály elvtárs a Magyar Dolgozók' Pártja pápai szervezetének titkára hangsúlyozta, hogy az üzemek dolgozói között el fog terjedni a hir erről £ határozatról és fokozni „ A párt mindenkit megvéd — mondotta nagy taps közepette — akit az egyházi iskolák álfa* mosításával kapcsolatos ' demokratikus állásfoglalásáért bárki részéről üldözés ér.„ $ INagy Sándor zárószavaival üdvözölte a határozatot, majd a gyűlés végetért. Járásszertc megkezdődött a dotta — az iskolák államosítását". Hata'mas taps fogadta Marék László hozzászólását. Biró István (Pápa) a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége ne< vében üdvözöiíe a kongresz„nem illetékes" arra, hogy beleszóljon az áll mosítás kérdésébe: tehát a magyar kulíura, nevelés, valamint a saját köz* vetlen egyéni sorsa kérdésébe. Pedig ez az egyéni sors is» fölöttébb megkívánja azt, hogy — minden ellenkező véleménynyél szemben — sz érdekeltek „beleszóljanak", a magyar j demokrácia pedig törődjön és| döntsön kérdésében. Gazdasági vonalon az egyházi tanító a!a> Bacskay Sándor (Pápa) csat* lakozott Marék László indítvá nyához azzal a kibővítéssel, dődött a hogy az államosítás egységesen | Egyelőre hűlhet yek rendezése Kéttornyútok községekre. és Az Szerte a járásban megkez-ji lak, Dáka, házhelyek rendezése.; Borsosgyőr Vaszaron, Nagydé- újonnan földhözjuttatottak mintörténjék meg. . j me'n és Gecsén fejezték be, de denütta legnagyobb békességgej Závory Zoltán (Pápa) vissza-' június elején sor kerül Mező-1 fogadták az igazságos döntést posan meg van rövidítve akár föld, akár természetbeni járandóságok.. akár lakását, akár bármi mást illetően.' Le kell szögeznünk a tényt: az egyházi pedagógusi kar már npsszú évtizedek óta várja az államosítást és erről bárki meggyőződhetik. aki egyházi tanítókkal beszél. A pápai pedagóguskongresz s2íis felszólalói még mást is tudnak és erről is szabadon őszintén beszéltek, mert tud' ják, hogy a demokrácia akár egyénileg, akár összességben megvédi őket. Számos szóno* kuk leplezte le azt a rémhírpropagandát, amelyet a hazúgIság szervíroz a hiszékenységnek és állítása szerint az Ah lami iskolákban megrövidül a : hitoktatás. Évtizedek óta tanító pedagógusok számoltak bs ar* fel, hogy ha vo!t egyes helyeden ebben a tekintetben baj, csak azért volt, mert nem az állami iskola hanyagolta el a hitoktatást, hanem* a hitoktatás hanyagolta el az állami iskolát. Á pápai és járási pedagógusok az ország^többi pedagógusához hasonlóan — nagyot nőttek a dolgozók szemé? ben ezzel az állásfoglalásukkal és ez bizonyára bőven meg fogja őket vigasztalni, hogy J egyesek szemében „iüdékte'enné" kisebbedtek.