Pápai Néplap – IV. évfolyam – 1948.

1948-04-11 / 15. szám

Az elmúlt hét péntekjén rendezte meg a Ferutzgyár vezetősége a március hóban elért termelési verseny beszámolóját és ez alkalommal vették számba, hogy milyen üzemrészek és kik voltak azok, kik teljes tudatában a munkaverseny országépitő jelentőségével dolgoztak, hogy a nor mát túl is teljesítsék. A gyűlésen Besenbach Jenő a fonóda Nagy Ferenc a szövődé, Gyimóti Dániel az üzemi Szakszervezet, Szőke Béla a kikészítő, Bari János a csomagoló, Horváth Mtklós a gyár vezetősége részéről szólaltak fel. Mindannyian megköszönték a hozzájuk tartozó munkások Odaadó munkáját, hogy. a rmmkaverseny első két hetében ily jó eredményeket értek el. Limperger István ÜB elnök ez alkalomból szólt először az üzem dolgozóihoz az újonnan megválasztott ÜB nevében és mondta: „Nekünk könnyebb ma a helyzetünk a gyár veze-i tőségével szemben, mint a múltban. Mi elkövetünk mindeni a törvényadta jogunknál fogva, hogy munkatársainknak minéí jobb életfeltételeket biz-; tosítliassunk " Vnoncsek Emil elvtárs a versenybizottság nevében üdvözölte a munkásság komoly munkateljesítményeit és felhívta • figyelmüket, hogy ezt az építő munkakedvet fokozzák, hogy a

1 Perutzgyár elsőnek kerüljön ki az országcs munkaversenybői hogy jő munkájuk által emeljék a termelést észszerösíísék a 'munkát és csökkentsék le az üzem költségeit, hisz mamár nem a ,,Perutz Félix^-eknek, hanem valóban önmaguknak termelnek. Beszédében rámutatott a hibákra is. Horváth Miklós üzemvezető osztotta ki a gyár 25 éve dolgozó munkásainak. a kitüntetést és jutalmat. Tremmel Fe> renc, Böröcz Emma, Megyeri lózsef, Horváth Józsefné, Németh Kálmánná, Baumann József és Paksi Pétemé meghatódva vették át a jutalmat. Moll Lajos a MKP, 0svaid Ferenc a SzDP nevében üdvözölte a gyűlést. A bensőséges ünnepség a a munkaverseny márciusi győzteseinek kitüntetéseivel ért véget és számos élmunkást ezenkívül jegyzőkönyvileg tüntettek ki. Szabadiné (Bagladi Sári), Fazekas Róza, Szalay Anna, Nagyffy Jenöné, Szalay Róza, Németh Lajosné, és Róna Ernő, mint az üzem legjobb munkásai lettek kitüntetve". Csak így tovább a megkezdett úton — mondotta Vass Henrik a Petőfi Kollégistáktól való bucsúzásakor Népdalok es munKásindulóktól hangos a Petőfi Sándor Népi Kollégium épülete. Őszinte barátjuk búcsúzik tőlük, ki épúgy, mint minden kollégista a nép együttérzésével viszi előre a népi demokrácia útját. A lelkesedés arra enged következtetni, hogy tudatában vannak annak, hogv az a nép, aki ma egy új értelmiség megteremtését' segíti elő, az már önmagának építi országát. A lelkes hangulat közepette érkezik meg Vas Henrik és kezdi meg politikai beszámolóját: „Az ország a munka* verseny lázában ég. A gyárak termelő versenye mellé csatlakozott ma már a dolgozó parasztság is termelési versenyre, ami hozzásegíti a ma gyar dolgozókat, hogy 3 éves tervüket 2 és fél alatt fejezzék bc. A munkásság ellenségei a nagytőkések alól kicsúszott a talaj és ez a demokrácia minden vonalán megerősödéshez vezetett. Végre az ipari dolgozókat is sikerült úgy megszabadítani ősi ellenségétől. mint a felszabadulás alkalmával a dolgozó kis- és szegényparasztságot a földbirtok zsarnokságától. Ez a tény rnég jobban fokozza a gyárakban folyó nemes versenyeket, hisz világos, hogy ezzel a termelő versennyel Önmagukat erősítik, életnívójukat emelik." Mi magyarok nyugodtan épthetjük hazánkat és ti is nyugodtan tanulhattok, s majd mint a népi értelmiség hasz« nos fiai dolgozhattok a parasztságért és munkásságért. Csak így tovább a megkezdett úton, csak így dolgozzatok to> vább és akkor bizfos, hogy nemcsak elsők lesztek a népi kollégiumok centenáris versenyében, hanem első helyen áll játok meg helyeteket a magyar dolgozók körébem Bensőséges beszélgetés közben spontán jövő igazi érzéssel választották meg a népi kollégisták Vas Henriket tiszteletbeli kollégistává. Érezni lehetett a kollégisták önbizalmát jövőjükkel szemben, akik holnapra csakugyan „megforgatják az egész világot!" Egy ágy felszerelést ajánlott fel a farkasgyepfíi iskolaszanatórium részére a pápai MNDSz A Népjóléti Minisztérium Veszprém vármegye hatósági orvosaival vasárnap munkaértekezletet tartottak, melyen a vármegye minden szervei meg* jelentek, hogy a 3 éves terv szociálpolitika és egészségügyi kérdéseit megvitassák és társadalmi úton is biztosítsák annak megvalósítását. Az értekezleten a Népjóléti Minisztériumot di. Rottenbiller elvtárs képviselte. A vármegyei tisztifőorvos, megnyitója után, Kovács István alispán elvtárs üdvözölte a megjelenteket, majd Rottenbiller elvtárs ismertette az értekezlet célját részleteiben. Majd az értekezlet résztvevői hozzászólásaikban ismertették azokat a terveket, amelyek, segítségével saját munkájukkal járulnak hozzá a 3 éves terv sikeréhez. Az MNDSz helyi csoportját Kerekes Jénosné képviselte, ki felszólalásban beszámolt az elvégzett munkákról és a jövő tervekről beszélve, bejelentette, ho^y a farkasgyepűi iskolszanatóríum részére a pápai MNDSz csoport egy ágy tel jes felszerelést ajánl fel. Még számos értékes felszólalás és felajánlás hangzott el, majd kő* vetkezett az MNDSz megyei értekezlete Az MNDSz központi vezető ségéí az értekezleten SátfyRó | zsa képviselte ki a- politikai | helyzet ismertetése után a szervezési feladatokról beszélt. József Attila 1905, április ll-én született a magyar munkásosztály nagy költője, József Attila. Sorsa kora gyermekkorától a magyar dolgozók millióinak sorsával azonos: „Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár

u .., Nélkülözésekkel teljes, küzdelmes ifjúsága és éles látása, a 25 éves ellenforradalom haladó szellemi életének legharco* sabb költőjévé teszi fózsef At* tilát. Nem csupán osztály helyzete, hanem teljes öntudatától vezérelve csatlakozik a dolgozók mindennapi harcához. Forradalmi lelkülete keresi, kutatja d kiutat a magyar sorstragédiából és költeményeibe ezt in* kább megtalálja, mint a valóságban. Nem anyagi körülményei, hanem tehetsége ád módot iskoláztatására, de vágya, hogy új embert formáljon a ma* gyar ifjúságból, „Horger urak" áltat nem válhatik valóra. József Attila költészete utat mutatott a haladó magyarság* nak az ellenállás éveiben is. mikor Hitler csizmái végigtapossák hazánkat; élőszóként hangzik e vers sor: „ Adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat Nemcsak ezekben az években, hanem ma is utat mutat a magyar dolgozóknak és tragikus halála figyelmeztető számunkra: „4 harcot, melyei őseink v/vtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a .nii mwJcánk: ésnem, is kevés

u. Nagy érdeklődés a János Vitéz előadásán A Perutzgyár műkedvelő gárdája Petőfi: „János Vitéziével készült a centenáris év megünneplésére. A műkedvelőgárda minden tagja egyszerű dolgozó műkedvelő, mégis bebizonyít tották az új népi-szinjátszás fejlődését városunkban is. A műkedvelő gárda minden egyes tagja megoldotta a vállalt szerepeket. Papp Sándor ismét nagyszerűen oldotta meg a rendezés nehéz problémáját. A női sze* replők közül ki kell emelni Székely Ibolyát és Mármarosi Magdát. A címszeiepet Lendvai játszotta, ki kellemes hangjá* val meglepetés volt a közönség számára. A zenekar játéka jó szórakozást nyújtott a közönségnek. MEGHÍVÓ A Pápai Munkásotthon Szövetkezet 1948 április hó 18 án d. e- 10 órakor Pápán, saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre az üzletrésztulajdonosokat ezénne! meghívjuk. Amennyiben a fenti időben a közgyűlés határozatképtelen lenne, úgy az újabb rendkívüli közgyűlést 1948 április hó 18. napján d. e. 11 órakor tartjuk meg, mely közgyűlés a megjelent tagok számára való te* kintet nélkül határozatképes lesz. Tárgysorozat: 1. Indítvány a Szövetkezet feloszlatása tárgyában. 2. Egyéb indítványok. Igazgatóság. A Tanítóképző centenáris emlékestje A centenáris esztendő nem merülhet ki a puszta emlékezésben, — mondotta egyik vezető politikusunk, — hanem a márciusi ifjak tettrekészségével kell dolgoznunk a 48-as vívmányok teljes megvalósításáért. Ez a gondolat hatja át az állami tanítóképző és barátainak munkaközösségét s ezért kapcsolja össze a népszabadság esztendejére való emlékezést munkaversennyel és sorozatos előadásokkal. Több esetre tervezett műsor keretében szándékozik bemutatni mindazt, amit a nép szellemi téren al* kotott. A centenáris emlékestet április 11 én rendezik meg. A Perutzgyár kitűntetett szövőnője FARKAS ROZA szövőnő az elmúlt héten 154 százalékos termeléssel túlhaladta a normát és heti 243 forintos bért ért el. A Perutzgyár kitüntetettjei között az első helyet foglalta el. Gratulálunk és további jó munkát kívánunk l