Pápai Néplap – IV. évfolyam – 1948.

1948-12-05 / 49. szám

Vége a türelmünknek Irta: FARAGÓ MIHÁLY R

figyelmeztetések százai egyház keretén beiül meghú és ezrei hangzottak el zódó reakció sem Nem is vár az ország minden tájáról a de- juk töiük. De fígyelmeztetn rookrácia kormánya felé, hogy kell mindenkit: ne számítsos véget kell vetni a Mindszenti1 arra, hogy csak az egyház fel féle fasiszta uszításnak. Amit sőbb vezetésében meghúzódí a nép akar és jogos követelés, reakciós személyekkel szembei azt akarja a demokrácia kor van vége türelmünknek. Végi mánya is és a nép jogos kö* j mindenkivel szemben, aki vefeléseinek a Magyar Dolgo. demokráciát támadja. Még akko zók Pártja mindig az élére áll.! is vége, ha az papi utasításit Mas egyházakkal a demo-1 történik és akár papi, aká krácia meg tudott egyezni, almás utasításra támadja a de katolikus egyházzal nem. Nem jelenti azt, hogy nézzük tétlenül a papi talárt öltött fasisz. iák úszítását csak azért, mert az ö hibájukból megegyezni nem tudtunk. Megegyezni csak úgy vagyunk hajlandók, hogy a szétosztott nagybirtoknak maradni kell a parasztság tu« mokráciánkat, az úszítójáva fog bukni. Aki nem tanult í demokrácia három és fél év< alatt, azzal szembe nincs kímélet. A demokrácia csak í demokrácia barátainak jár. Nen szeretnénk, ha az úszitók, í dolgozók soraiból, áldozatoka tudnának magukkal rántani. Dí Jajdonában. Ezt pedig nem i ha a fasiszta vezetés csata, akarja a katolikus egyház ve-1 sorba állítja őket a demokrácia zetésében lévő fasiszta had. ellen, megvívjuk a csatát ét Amíg a templomokat és más nincs kímélet senkivel, aki fuSegáiis lehetőségeket íelhasz- datosan a reakció táborába nálva rablásnak nevezik a föld' szegődik, osztást, nem lehet megegyezes. j^

ell, hogy meglássa min ,e vájjon a katolikus padenki, hogy a katolikus D rasztság is rablásnak ne egyház legfelsőbb vezetésébe vezi ezt ? Nem ! Hogy jogos befurakodott személyek és a2 örökségének és tulajdonának őket kiszolgáló alsóbb vezetekinti a földet, azzal bizonyí- tésben helyet foglaló személyek totta, hogy a demokrácia be- demokrácia ellenes harcának szolgáltatási és termelési tervét gazdasági háttere van. Pár túlteljesítette. Nem a katolikus példával hadd szolgáljunk : egyház fasiszta vezetőjének Amíg a katolikus hívők dol uszítására hallgatott, hanem a goznak az üzemekben, a föl. demokrácia és ezzel a magyar, deken, amíg a háziasszonyok nép érdekének megfeleljen odahaza a főzés körüli zsírcselekedett. Szavazott a ka to.

1 hiányt, a fasiszta háború pusz íikus parasztság is a demo- tításai miatt, a legnagyobb ne. krácia mellett. Ugyanez a dol-j hézségekkel tudják leküzdeni, gozó nép követeli a felszámo-! ugyanakkor nem gátolta meg lását a katolikus egyházban j a krisztusi egyenlőséget hirdető megbújt fasiszta népeilenes j zárda vezetőségét abban, hogy elemeknek. Békét akar. Akarja 1 feketén hizlaljon disznókat és Krisztus ama tanítását, hogy több darabot feketén vágjanak „oszd szét a vagyonod a sze- le. 40 db. sertés hízott a zárgények között" De nem akar dában, eddig többet levágtok gazdasági nyomorban tűrni és j engedély nélkül, a kötelező szenvedni. Nem, mert ezt nem zsirbeszolgáltatásnak nem téve látta soha azoktól, akik a papi eleget, elvonták a katolikus birtokokon tűrő és szenvedő dolgozók elől is a zsírt. Nem parasztságnak ezt zengték. a jutott eszükbe, hogy amíg ők fülébe, s0t azt kérdezi: nem könyökig dúskálnak a sok leakarnak ezek üdvözölni, hogy vágott kövérdisznó zsírjában, ma is a nagybirtokok vissza- addig az egyházhoz tartozó állításáért vívnak harcot a de katolikus dolgozók zsírhiány, mokráciávat a magyar nép nyal küzködnek. Ezzel bűn. ellen? cselekményt követtek el és pzek a demokrácia ellenes veszélyeztették az ország gaz. Cl egyházi vezetők kiterjesz- dasági életét. Ez nem véletlen Isk csápjaikat az üzemekre is. jelenség abban a zárdában, Ott is szeretnék a termelést ahol kél SS katonát is rejtecsökkenteni és ezzel megaka- gettek. Ez láncolata a demotíáSyozni a demokrácia gazda- krácia és ezzel a népellenes sági megerősödését és szeret- cselekedeteknek. Nem gondolnék bebizonyítani, hogy a de- ják ők, hogy i^y könnyű a mokrácia nem életrevaló A demokrácia ellen uszítani ? munkaversenyek bizonyítják, hogv a dolgozó nép nem ért egyet i fasiszta uszítással. \ /agy egy másik példa. A v tókerti plébánia kiadja a hívőktől beszedett filléreket Már hosszú volt a demo- uzsorakamatra. Ezzel az uzso krácia türelmi ideje. Látjuk, | rával íönkre is tett egy kishogy nem akar megjavulni az embert úgy, hogy a derookráRákosi Mátyás: Á demokrácia stabilizálódásával összeférhetetlen, iogy a reakciónak olyan szervezett rohamcsapata zavarja újjáépítésünket, mint amilyen Mindszenty moíié felsorakozott Pártunk Közpo; ti Vezetőségi előtt Rákosi Mátyás elvtárs szombaton nagy beszédet tartott. Külpolitikai helyzetképében rámutatott arra, hogy z demokráciák megerősödőber vannak, nyugaton is mind inkább bírálják a Maishail. tervet, a csehszlovák reakcid vereségével megváltozik a szlovákíai magyarság corsa is, keményen le kell sujtanunk azokra, akik az imperialisták kezére játszanak, mert az ame< rikai tőkések mindent meg. tesznek egy új háború kirob barnására. Vigyázni keii az életszínvonal emelésénél A belpolitikai eseményekre áttérve, Rákosi elvtárs, az éíet« színvonal emelkedésével foglalkozott és megemü'ette, hogy a reálbérek ez év októberében már 15—20 százalékkal magasabbak voltak, mint az utolsó békeévben. Az életszínvonalnak ilyen gyors ütemű emelkedését nem folytathatjuk, különben az előbb—utóbb a viszszájára fordul és nagy károkat okoz. Gazdasági életünk egészséges és jól fejlődik, ugyanakkor helyenként megfigyelhető a munkafegyelem , lazulása, a normák hígítása Is. Az ötéves ferv a legnagyobb takarékosságra* kötelez bennünket. Ami Burankovicsékat illeti, meg» íllapitható, hogy ez a párt lem tudott az egészséges, tárgyilagos és ellenzékiségben is ; építő működés terére lépni s csak felesleges teher a demo* krácia nyakán. Versenyképes termelési S Mezőgazdasági termelésünkről megállapította Rákosi elv társ, lio-^y ha nem tudunk gyorsan változtatni termelési módunkon, veszélyeztetjük eddigi eredményeinket is, mert nem tudunk versenyképesen termeini. Meg kell ismertetnünk parasztságunkkal a szovjet kolhozok magasabb mezőgazdasági formáját. A parasztság már az elmúlt négy év alatt megtanulta, hogy amit mi ajánlunk, az jó. A szövetkezeti termelésre vaíó áttérésnek ön» kényesnek kell lennie. Vége a türelmi politikának, Az egyház és az állam viszonyáról kijelentette, hogy vége a türelmi politikának, mert Mindszentyék nem akarják a megegyezést. A papi reakció és a kulákság demo. krácia ellenes felépítései rendszerint egységesen, karöltve jelentkeznek. Továbbra is segédkezet kell nyújtani minden ; kísérletnek, mely ennék a kérdésnek békés megoldását célozza, de a törvény mát nem kerüli ki a papi vagy bíbornoki ; talárban garázdálkodó kémeket, | árulókat és fasisztákat. A demokrácia stabilizálásával összeférhetetlen, hogy a fasizmusnak, reakciónak olyan szervezett rohamcsapata zavarja tovább újjáépítésünket, mint amilyen Mindszenty mögé felsorakozott. A tagvizsgálat legyen alapos. A pártról megállapította, hogy egészségesen fejlődött és legfontosabb dolgunk a tagrevizíó neíyes megejtese. A vizsgálat" ne legyen felületes, ne kapjon néhol értelmiség ellenes élt. Emelni kell az ideologiai fejlődést, a nők kapják meg az őket megillető szerepet és erő* síteni kell az ifjúsági szerve* zeteket. Rákosi elvtárs beszédét nagy érdeklődéssel hallgatták a dolgozók százezrei és visszhangjától hangos az ország. Nő az elkeseredés a járásban Mindszenty politikájával szemben A reakció uszításaival szem- Nemesszalók nemzeti bízottben egyre nagyobb tömegek- sága is ülést rendezett és megben mozdul meg a jáiás népe, állapította, hogy a prímás a mahogy elítélje Mindszenty poli-1 gyar nép érdekeivel ellentétes tikáját. A szűcsi képviselőtes- j magatartást tanúsít. A nemzeti tület határozatilag szembe for- bizottság a kormányhoz fordult, dult a klerikális reakcióval és hogy sürgősen akadályozza meg nyugalmat követel az országban Mindszenty politikáját. cia segítsége nélkül nincs re* ménye a talpraállásra. így persze könnyű uszítani, hogy „a demokrácia és első sorban páríunk a kis önálló egzisztenciájú embereket teszi tönkre, hogy őket kolhozba kényszerítse/' De vájjon szabad, e a hívőktől beszedeti adót uzsorakamatra kiadni ? A hivők hargja felel: ezt nem az egyház tanai hirdetik. Ha nem a plébánia pénze volt. lehet-e egy embernek pár hét alatt 6- 8000 Ft.ot keresni, még akkor is, ha egy kisembert tönkre tesz, vagy még akkor is, ha az papi talárt hord ? Ez a felebaráti szeretet? \ /igyázzon mindenki a most V indított újabb reakciós mesterked.ésre, amely az egy. házi adók behajtását háztólházra járva végrehajtás íj mellett kötelezőnek tünteti fel. Először is nem kötelező a fizetés, másodszor nem hajtják végre. Talán azért hajtanák végre, hogy a fasiszta fiókák több kisembert tegyenek tönkre az uzsorakamattal ? így könnyű a demokrácia ellen uszítani. Megtaláljuk tehát minden uszítás mögött a gazdasági érdekek meghúzódását. Politikai okok miatt, nem a vallásszabadság érdekében folyik a Mindszenty féle szervezett és irányított fasiszta támadás a demokrácia ellen. Egyszerűen azért, mert a demokrácia nem engedi meg a kizsákmányolást sem a nagybirtokokon, sem az uzsorakamatok szedésével. A jóhiszemű vallásos emberek bizalmát tehát egyéni meggaz ! dagodásra akarják az egyházi vezetésben meghúzódó népellenes elemek felhasználni, íiogy ezt megtehessék, uszín taniok kell a demokrácia ellen. De nem sokáig fognak uszítani, alku nélkül fog* juk felszámolni ezt a mesterkedést és ha kell, a demokrácia törvényeivtl jogos önvéde* lemből eltávolítjuk az uszítókat. Mindegy, hogy az Mindszenty hercegprímás, vagy a tókerti plébánia uzsorázó, uszító vezetője lesz. Ez nem vallásellenesség. A vallásos dolgozó tömegeket csak ilyen formán tudjuk megvédeni, hogy vissza ne süllyedjenek a nagybirtokok és nagytőke igájába, ahol tűrni és szenvednie kell. A dolgozókat erről biztosítani csak a reakció maradéktalan felszámolásé* jvai lehet. A nép érdeke ezt j követeli. A felszámolást e! kell végeznünk, türelmünknek vége!