Pápai Néplap – IV. évfolyam – 1948.

1948-07-25 / 30. szám

IV- évfolyam, 30. exám. 2948 julius 25 Rosszabb mint régen? (L„ I.) Az uj beszolgáltatási rendelet nemcsak a falu és a város ellátatlanjainak szükség- j letelt biztosítja, hanem abban; is rejlik nagy jelentősége, hogy j a progresszivitás elvének felis­nierésével és kimunkálásával j döntő segítséget nyújt a sze­gény parasztságnak a falu osz­tályharcában. A szegény és középparaszt­ság jelentős része mindezt fel­ismeri. Látják, hogy a demo­krácia a terhet az erősebb vál­lakra rakta át és a gyöngéb­bek terhén könnyített. Van azon ban a kisparasztság egy — sze­rencsére egyre csekélyebb szá­mot képviselő rétege —, ame­lyet a kulákság ma is uszályába tud vonni; ezek számára még ma is kinyilatkoztatás a nagy­gazda szava; ezeket még ma is a saját érdekeik ellen lehet fordítani. A kulákság érvelését egy mondatban lehetne összefog­lalni: „A mai beszolgáltatási rendelet rosszabb mint a régi a háború alatti, a Jurcsek.féle". Kétségtelenül rosszabb — a kulákság számára. Ne feledkezzünk meg róla, nem csoda, hogy a háború idejét emlegetik; a második világháború is — mint a leg­több háború — sokaknak nyo­mort és pusztulást jelentett, de keveseknek jólétet, anyagi emel­kedést Azok közzé a rétegek közé, amelyek a második világ- j háborút haszonélvezték nem utolsósorban tartoztak a zsíros­parasztok, akik bizonyára a Napoleon-korabeli mondás szel­lemében nézték a magyarság pusztulását. Ez a mondat így hangzik: „Csendes, tartós eső, tavaszi háború kellene nekünk". Ök ne tekintenének szívesen vissza a hadikonjukturára ? A régi rendszer is beleavatkozott a falusi osztályharcba, de terc mészetesen nem a nép érdeké­ben. Kit hívtak be akkor? Ki pusztulf a Don mellett? Ter­mészetesen a minden uri össze­köttetést, együttműdödést nél­külöző szegényparaszt. Kinek kedvezett a nemzeti végeladás hadikonjukturája ? Természete­sen a kulákságnak. És milyen elvek alapján történt akkor a beszolgáltatás? A múltban az ötven holdas gazdáknak, azonos földminőség mellett — csupán tízszer annyit kellett beszolgál­tatni, mint az ötholdasnak. A mai beszolgáltatásnál viszont az ötvenholdas terhe negyvenötször nagyobb az ötholdasénál. Természetes, hogy a prog­resszivitás demokratikus igaz­sága elevenébe vág a kulák­ságnak, elevenébe, hogy most először nem tudja kijátszani a beszolgáltatási rendeletet. A szegényparasztság túlnyomó Kossá István elvtárs lesz a vasárnapi pápai szakszervezeti nagygyűlés előadója Július 25 én, vasárnap nagy eseménye lesz a pá­pai szakszervezeti életnek, a pápai dolgozóknak. A Szakszervezeti Tanács fő­titkára, Veszprém vármegye képviselője, Kossá István elvtárs érkezik Pápára, hogy a magyar szakszerve­zeti és politikai élet minden j időpontja fontosabb megnyilvánulásá­ról tájékoztassa Pápa szer­vezett dolgozóit. A gyűlés a pápai dolgo­zók egységének hatalmas megnyilvánulása, sereg­szemléje lesz. Kezdetének A11 óra. Az üzemekben szervezett dol­gozók üzemeikben gyüle­keznek 10 érakor, hogy a nagyszabású felvonuláson részt tudjanak venni. A nem üzemben dolgozó fások, vasasok és építőmunkások ugyancsak 10 órakor a Munkásotthon, a magán­tisztviselők, kórházi alkal­mazottak és orvosok, az OTI, a városházi alkalma* zottak a Városháza előtt gyülekeznek és úgy vonuló nak fel a nagygyűlés szín­helyére, a Fő-térre. A pápai államosított textilgyárak egyesített versenyértekezlete elhatározta: 1. A minőségi termelés tokozását 2. Havonta egyszeri közös gyűlést a szakemberek és élmunkások bevonásával 3. Az eredmények és hibák közös megtárgyalását A Perutz kultúrház nagyter­mében a három államosított pápai textilgyár üzemvezetői, Ü. B. elnökei, versenytitkárai, művezetői és bizalmijai közös értekezletet tartottak, amelyen több rendkívül érdekes felszó­lalás hangzott el. A megjelen­teket Kulber Sándor elvtárs, a Perutz versenytitkára üdvözölte, majd az élüzemek és élmunká­sok megjutalmazásának feltéte* leit ismertette. Különösen ki­tért a minőségi termelés foko­zásának szükségességére. „Az új kollektív szerződés az eddi­ginél is inkább jutalmazni fogja a minőségi termelést." Ugyan­csak ismertették eredményeiket a Perutzon kívül a többi textil­gyárak is. „Ne csak adatokat száraz jobban kell propagálni, hogy a dolgozók tudják, mi benne a tulajdonképeni személyes fel­adatuk, hány méterért kell har­colniuk. Horváth Miklós elv társ azt javasolta, hogy plaká­tokon kell szemléltetni, mi az a mennyiség, amelyet el kell érnünk és hogy túlhaladtuk azt, vagy sem. A javaslatokat az értekezlet elfogadta. Közös teket. értekezíe­Ezután hosszabb vita folyt az egyes gyáraknál mutatkozó norma külömbségekről. Az érte­kezlet ezután határozatot foga­dott el, amely szerint az élmun­kások, versenytitkárok, szak­emberek, ÜB elnökök és az ér­deklődő munkásság bevonásá­val havonta tartandó értekezle ten fogják ismertetni az ered ményeket és megtárgyalni a hibákat. . Az értekezlet nagy meg­elégedéssel állapította még meg, hogy a Szovjet-Unió segítsége folytán hosszú időre biztosítva van a textil­ipar nyersanyagellátása. Nagysikerű falujárás Mihályházán Kulcsár József és Széki Ist­ván elvtársak hangoztatták, hogy a verseny állását a munkásság érdeklődésének további foko­zása érdekében szemléletesebb, színesebb módon kell bemu­tatni. Széki elvtárs hangoztatta: az öt hónapos tervet minél E hó 18-án fellobogózott autón, hangos nótaszóval in­dultak a Falujárók Mihályhá­zára. Az ottaniak egy félig kész, de hasznos kultúrházzal fogad­ták őket. Amíg az orvos (dr. Póor László), üveges, asztalos, lakatos, heggesztők és bádogo sok a falusi dolgozók holmi­jait javították, addig Pintér néni vezetésével vidám zene és nótaszó mellett rohammunkával tették használhatóvá a Kultúr­házat. Pintér néni ismertette, hogy miért járunk falura, majd a Qoda merénylője megsérült Az az ismeretlen fiatalember, aki Goda Géza pápai bérautó­fuvarozó ellen merényletet kö­vetett e', az autóból és utána a robogó vonatból való kiug­rása következtében minden va« lószínűség szerint megsérült. Ezúton is felhívjuk az orvosok figyelmét, ha egy 170—176 cm. magas, sovány, borotváltarcú fiatalember, aki széleskarimájú barna kalapot, középsztfrke ru­hát, középszürke felöltőt, barna duplatalpú cipőt visel és sé;ü lésével jelentkezik, azonnal ér­tesítsék a rendőrséget. kultúrgárda megkezdte műso­rát. Jó kultúrmunkát végeztek: Faragó Mihályné, Pintér Lajos, Németh Zoltán, Kuti László, Domonkos Ilona, Léránt Ilona. Szavalattal szerepeltek: Simon Erzsébet, Krikker Mária és Fe­kete elvtársak. Bagladi elvtárs nemcsak a fazekakat tette rendbe, hanem énekszámmal is szerepelt. Ezután egy órás tánc tette még jobban lehetővé, hogy a falusi és városi dolgozók minél job­ban megismerjék egymást. Hadigondozottak csoportjának, nagygyűlése többsége már világosan tud ol­vasni a falusi osztályharc tér­képén : azokat a hadállásokat, amelyeket vele szemben egykor is tudják, hogy a munkásság a harcnak ebben a fejezetében épúgy segítségükre siet, mint a régiben, amelyet a földért, ke­a földesurak foglaltak el, ma a nyérért és szabadságért győzel­zsirosparasztság tartja. De azt mesen megvívott. Pápán a Szakszervezet szék­házában mintegy 300 résztve­vővel nagygyűlést tartott a Pápai HONSz, melyen Papp Sándor az országos központ, Székelyhidy János Veszprém vármegye, Németh Imréné pol­gármesterasszonny Pápa város képviseletében jelentek meg. A nagygyűlésen beszámoltak az országos kongresszusról, mely nagy tetszést váltott ki a megjelentekből. Papp Sándor, Székelyhidy János mondtak be­szédet. Németh Imréné ígéretet tett, hogy a hadirokkantak, hadiárvák, hadi özvegyek ügyeit soronkívül gyors ütemben intézi, illetve intézteti el, Gazsó Pál a csoport elnöke nagyhatású be­szédben mutatott rá a csoport nagyjelentőségű szerepére és hangsúlyozta, hogy a HONSz tagjainak a legmesszebbmenően biztosítja a nehézségek meg­könnyítését. A szépszámban megjelentek a gyűlés végén megelégedéssel távoztak. A földmíves lakosság figyelmébe Vasárnap, 25-én délután 4 órakor a Szakszervezeti Székházban (Fő-tér) a föld. nélküli, vagy 1—2 holddal rendelkező parasztság ré­szére fontos ügyek megtár­gyalása végett gyűlést tar­tunk. Minden kisparaszt meg­jelenésére feltétlen szá< mítunk.

Next

/
Thumbnails
Contents